Eger - hetilap, 1878
1878-11-14 / 46. szám
364 És legyen szabad remélnem, bogy mint e jobb jövőnek igénytelen álmodozója, gyönge szavam az „Egei"“ hasábjain némi kis méltánylásra találaud. *) Cassandra. A „Tiszafüredvidéki régészeti egylet“ közgyűlésének jegyzőkönyve. (Folytatás.) így az elnöki beszéddel, s e jelentésekkel, melyek ntán az elnök az elnöki székről lelépett, záródott be az egyleti élet mükö désének kinyílt első zseDge virága, mely az alakulás talajában kelt, növekedett, s idáig illatozott. De a szünet csak pillanatik tartott; mert rá 5. ) Buchwald Rudolf úr, mint korelnök foglalván el az elnöki széket, azonnal az uj tisztviselők választására hívta fel a közgyűlést. Nehány pillanatig tartó elöértekezlet után rendre kijelölvén az előbbi tisztviselőket, azok egytől egyig közfelkiáltással megválasztattak. Elnökké lett: Balogh István; alelnökké: Kovássy Ferencz; titkárrá: Tariczky Endre: péztárnokká: Bán Zsigmond; muzeum őrré: Milesz Béla. 6. ) Balogh István, újra elfoglalván az elnöki széket, következett a választmányi rendes és póttagok választása. Lettek ismét azok, kik voltak. Buchwald Rudolf, Lipcsey Tamás, Justus Gusztáv és Sarkady Ferencz rendes-, Lipcsey József és Várady Miklós póttagokká. Az egyleti ügyek iránti érdekeltségnek a tagok között mennél közvetlenebbé tétele, ápolása, s fentartása tekintetéből helyből póttagokká jelöltettek ki még: Kovách Géza, Lipkos Imre, Leuchter Herman, Ungár Lipót. Vidékről: Dobóczky László (Tiszaszalók); Fazekas (Gedeon (Lekehalma); Graefl Károly (Poroszló); Graefl Jenő (Poroszló); Ingram György (Karczag); Gálfy Pál (Csege)í Kanizsay Károly (Tiszaörs); Kovács Kálmán (Tiszaigar); Lossonczy Mihály (Porcsákos); Nagy Lajos (Egyek); Póka István (Félhalom); Szabó Ferencz (Tiszaszöllös) ; Széky Péter (Tiszaigar); Széli Farkas (Karczag); Zsendovics József (Eger.) *) Helyt adtunk e czikknek, mert ámbár nem liizelgö ránk nézve, sok igaz van benne; s miután mindnyájan arra törekszünk, hogy az „él- hetetlenség’4 vádját magunktól elhárítsuk, elvárjuk C a s s a n d r átó 1, hogy a „mikép“-röl is felvilágosítson s erre vonatkozó eszméit velünk közölje. Szerk. 7.) Az alapszabályok értelmében az egyleti disztagok választ- liatása is szóba hozatott. Ez indítvány az egyleti működés elöha- ladtával fog foganatosíttatni, mi iránt a felemlittettek is előbb megkerestetnek. 8) Indítványoztatok, hogy az egylet lépne be az országos régészeti egyletbe, melynek czélja a honi östelepeket egyetemesen kutatni. — Elfogadtatott, s a beolvadásra a lépéseket megtenni az elnök- és titkárra bízatott. 9. ) Elnök indítványozza, hogy a több példányban meglévő múzeumi tárgyak kicserélése végett méltó dolog leend némely hazai múzeumokkal s régészeti egyletekkel csereviszonyba lépni. — Helyesléssel fogadtatott. 10. ) Ezután a titkár szóbeli és tárgyilagos, tapasztalati tanulmányú előadást tartott e tiszavidéki ős agyagedény-ipar elöhaladá- sárói a csiszolt kökorszaktól kezdve a vaskorig. A felvett tárgy illustrálására sorrendben voltak felállítva a gyüiésterem nagyobb asztalán az egylet múzeumából eléhozott agyag edény-példányok, azok készítésénél használt régi müeszközök úgymint a korszakokat jelző kő-, veresréz-, bronz- és rozsda-ette vasfémnemü tárgyak. 11. ) Végre az elnök megköszönve az egyleti tagok és vendégek szives megjelenését, részvétét, bezárta a közgyűlést. Ezután pedig többen azok közül a titkár és muzeumör kíséretében a muzeum látogatására mentek át. így folyt le az egylet felavatási ünnepélye, mely az alapszabályok megerösitése után bekövetkezett, melyek folytán az jogot nyert a létezésre s a megalakulás alkalmával megkezdett működés tovább folytatására. Kelt Tiszafüreden, okt. 13-án 1878. Tariczky Endre, egyleti titkár. Balogh István, elnök. Politikai szemle. A képviselöház nov. 5-iki ülésében megválasztotta a delegátusokat, azután Simonyi Ernő indokolta vád alá helyezési indítványát. A kormány tagjai jónak látták e beszéd alatt távol maradni. Az indítvány fölött a függetlenségi párt névszerinti szavazást kért. Igennel szavazott 95, nemmel 170 képviselő, távol volt 156, s igy a ház Simonyi indítványát 75 szótöbbséggel elvetette. A nov. 9-iki ülés rövid volt. A bíráló bizottságok jelentést tettek a hozzájok utasított igazolási ügyekről s Irányi határozati javaslatot adott be a megszállásra vonatkozólag a portával váltott jegyzékek közlése iránt. A nov. 11-én tartott ülésben a felirati javaslatok nyujtattak be. A 21-es bizottság- vagyis a szabadelvű pártelephon volt, mely ma már Európa és Amerika minden nagyobb városában használtatik. De a fáradhatlan búvár nem elégedett meg azzal, hogy egy egyszerű készülékkel gondolatainkat, a legnagyobb távolságra is, saját hangunkon kifejezhetjük, hanem még ennél is csodálatraméltóbb találmánynyal ajándékozta meg a világot, mely tökélyesbítve a jövő emberiségre nézve kiszámíthatatlan fontosságot nyerhet. S ez a phonograph. Edison e beszélő csodáját Momcsilovics úr, ki e gépet 10,000 francért vette meg Párisban, és dr. Császár tanár úr, Budapesten a redonte-ban, minap mutatták be a közönségnek. Mi e rendkívül érdekes, hihetetlennek tetsző 8 mégis kézzelfoghatóan való találmány rövid ismertetését, a „N. H.“ nyomán, a következőkben adjuk. A találmány alapját a hang rezgése képezi. Edisonnek ki kellett gondolnia azt a módot, hogy mikép lehet ezeket a rezgéseket ismét fölidézni, vagy újra hangoztatni. S ez van elérve a phonograph által. — Egy kis, néhány centiméter hosszúságú szócső keskenyebb végére kaucsuklemez van alkalmazva, mely a szócsőbe érkező hangtól rezgésbe jő s közli ezen rezgést egy középpontjára illesztett rugóval, melyen egy kis gyémáníhegyecske van, hasonlóan az üvegesek metsző-szerszámához. A szócső a rezgő gyémánt- hegyecskével egy körülbelül 10 cm. átmérőjű s csavarmenetben gyöngén rovátkolt vizszintes fekvésű rézhengerhez illeszthető, melyet forgattyúval, (most már óraművel) saját tengelye körül lehet forgatni úgy, hogy az egy helyben maradó gyémánt-hegyecske végig megy a henger csavarmenetében. — Ha a hengerre sima sta- niol-lemezt csavarunk, s ázután az óraművel forgásba hozzuk s ezalatt a kis szócsőbe hangot bocsátunk, akkor a hang által rezgésbe hozott gyémánt-hegyecske belemélyed a staniollemezbc és pedig annál jobban minél erősebb s annál húzamosabban minél to- vebb tart a hang. A szócsőbe belekiáltott hangsorozat tehát töké- látesen leiródik a henger forgása közben a staniollapra és pedig pontokban, ha rövidek — s vonalacskákban, ha hosszúak voltak az egyes hangok. — A henger ezalatt csavarszerü forgása következtében odább tolult, de ismét visszahozható eredeti helyére. Ha ekkor ismét megindítja az óramű, akkor az előbbi processzusnak ép ellenkezője történik. A staniol mélyedései és dudorodásai ugyanoly rezgésekbe hozzák a gyémánt-hegyecskét, a minőkkel ez az imént a pontokat és vonalkákat leírta. Ezen rezgés most visszafelé kö- zöltetik a kaucsuklappal s ezáltal a szócsőben levő levegővel, 8 hallható lesz — az előbbi hang, de jóval gyöngébben. A szócsőbe illesztett nagyobb, kúpidomu beszélöcsővel az igy keletkező hang erősebbé és érthetőbbé tehető. A teleirt staniol-lemez levehető, s akármisor ismét a hengerre csavarva, újra elmondja, elénekli, elhegedüli, elftityöli tartalmát. Ez volna nagyjából a phonograph szerkezete. Megjegyezzük még, hogy a visszaadott hang, beszéd, ének vagy zene, tökéletesen megfelel az eredetinek — a hang színét és erejét leszámítva. Legjobban visszaadja a phonograph az éles tenort és a dörgő basz- szust. A mássalhangzók közül leggyöngébben hangoztatja az 1-et, egerösebben a ropogó r-t, a magánhangzók közül leggyöngébben az i-t 8 legerősebben az á-t. Könyörtelen utánzó a phonograph, épen mint a photographia. Nem enged el egyetlen sejpitést, egyetlen gikszert, mint nem enged el a phetopraphia egyetlen szeplöt, egyetlen bibircset. Csakhogy a phonographon nem lehet retusirozni. Úgy marad meg a staniollapon beszéded vagy éneked századokig is, a mint elmondtad vagy elénekelted. A tótos accentust, mely.lye a bemntatás alkalmával egy vendég beledanolt a szócsőbe, o yan tisztán adta vissza az ördöngös gép, hogy lehetetlen volt nem ka- czagni rajta. Szavalást, beszédet, fütyölést, tisztán érthetően adott vissza a gép. Kissé hátrányára van az, hogy a hangerösitö nagy cső papirosból van s ez is gyöngíti a különben sem erős hangot.
