Eger - hetilap, 1878
1878-10-24 / 43. szám
WEISZMANN TESTVÉREK kiadása. A MAGYAR NEMZET A NÉP SZAMARA. TÖRTÉNETE. IRTA BODON JÓZSEF. jgy ezredév óta lakjuk a földet, melyet hazánknak p nevezünk. E nagy idő leforgása alatt temérdek csapás érte nemzetünket; sokszor megfogyatkoztunk számban és erőben, sokszor állottunk sírunk szélén, de a magyarok istene, őseink karja és bölcsesége mindannyiszor megmentett bennünket a végső elbukástól. Ezer éves történetünknek minden lapja, minden betűje egy-egy példa, egy-egy tanúság ránk nézve. Honszerző eleink nagy munkát végeztek, mikor e szép hazát elfoglalták, de az utánuk következő ősök még nagyobb munkát végeztek, mikor azt számunkra meg is tartották egy ezredéven át. A hősi kar, a vitézség soha sem lett volna elegendő eme nagy munkához: jól számitó okosság, bölcs előre-látás, férfias türelem kellett még hozzá, hogy a véren szerzett hazát annyi viszontagságok között megtarthassuk. Hála a teremtőnek, őseinkben nem hiányzottak eme nemes erények. Meg- állottuk a sarat a csaták véráztatta téréin, nem csüggedtünk el a leve- retés nehéz napjaiban s a mitől erőszak, jogtalanság megfosztotta nemzetünket: mindenkor visszaszerezte az ész, az okosság, a súlyos állapotokkal megalkudni tudó böl- cseség. Viszontagságos múltúnk története már meg van Írva, de ezekhez a kitűnő munkákhoz a magyar nép legnagyobb része nem juthat, azokat nem forgathatja, mert nagy terjedelműk s ebből folyó drágaságuk miatt meg nem szerezheti. Eddigelé nincsen is tisztán a nép számára készült történelmünk, mely egyszerű, világos nyelven beszélné el ezeréves történetünket. Czélba vett munkánk e hiányon kívánna segíteni. Népies nyelven beszéljük el hazánk történetét a hon foglalástól kezdve napjainkig. Azt hiszszük, minden értelmes magyar embernek legelső kötelessége, hogy megismerje hazája történetét, mint az ismeretszerzés első és legszükségesebb tárgyát. Már az édes anyatejjel magunkba szívjuk mindnyájan a hazaszeretetet, de ez a szeretet csak akkor izmosul forró, tántoríthatatlan ragaszkodássá, ha nemzetünk történetéből látjuk a felénk intő példákat: ha megismerjük a nagy Hunyadiakat, a Zrínyiek lelket emelő önfeláldozását, aRákócziak magasztos honszerelmét. Ha megtanuljuk belőle, hogy e földnek minden darabka göröngyét nemzetünk vére áztatta: még melegebben, még szilárdabb lélekkel ragaszkodunk ahoz a göröngyhöz. És ha megtanuljuk belőle, hogy ezeréves fen- maradásunkat nem csupán hősi kar, de okosság, bölcs előre-látás szülte: igyekszünk elménket ki- mívelni, lelkünket nemesíteni, hogy hazánkat ezután is megtarthassuk az idők végéig. A magyar ember második bibliájának tekintheti hazája történetét. Ép olyan szent könyv ez is, mint a biblia s épugy elkelő, hogy minden magyar háznál ott álljon a szent könyv mellett. Ezek az okok vezéreltek bennünket „Magyarország Történeté “-nek kiadására, bár jól tudjuk, hogy az tetemes anyagi áldozattal jár. De szükséges, hézag pótló voltát tekintve, szívesen hozzuk meg ezt az áldozatot hazai mivelődésünk érdekének és bízunk olvasó közönségünkben, hogy pártfogásával előmozdítja törekvésünket. Második sorban azt tartottuk szemünk előtt, hogy a munka árát a lehető legkevesebbre szabjuk, hogy azt mindenki megszerezhesse.
