Eger - hetilap, 1878
1878-10-24 / 43. szám
XVII. év-lolvam. 43. szám. 1K78. Oktober 24-éu. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám . — 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstö; 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmit hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceunii nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (8Óház-uteza Mózer-féle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Eger, október 23. Az új képviselöház első ülését okt. 19-én tartotta meg. Mind a terem, mind a karzatok szorosan megteltek. Sokan kívánták az új ház képét mindjárt az első összejövetel alkalmával szioröl színre látni, de csakhamar meggyőződtek, hogy az új ház, eddig még, a régi. Leginkább feltűnt a piros bársonyszékeken a miniszterek megfogyatkozott sora. A pártok, nagy félkörben tömören sorakozva, előbbi helyeiket foglalták el. A szabadelvű párt, mely 244 tagot számlál, a ház két harmadára terjeszkedik ki. A függetlenségi párt, melyr 72 főre szaporodott, a bal oldalon a félkör két szélső osztályát teljesen betölti. Itt láthatni a legtöbb új arczot is. Az egyesült ellenzék 74 tagja a középen foglalt helyet. Azonfelül van még 13 párton kívül álló és 9 nemzetiségi képviselő és igy, ha valamennyi nem-szabadelvü képviselő egy pártba olvadna is össze, a szabadelvű párt még mindig 76 szótöbbség fölött rendelkeznék s tudvalevőleg — a képviselői szavazatok csak számláltaltatnak és nem mérlegeltetnek. Az első ülés lefolyása röviden a következő volt. Most is Zsedényi szólalt fel először. Felhívására — mint már több Ízben — az ősz Boér, mint a képviselők legidösbbike, foglalta el az elnöki széket s röviden üdvözölvén képviselő társait, felolvastatta a miniszter-elnök átiratát, melyben az elnököt arról értesíti, hogy ö Felsége az országgyűlést, e hó 20-án déli 12 órakor a királyi várlak nagy teremében, ünnepélyesen fogja megnyitni. Erre Irányi kért szót s valamint 1869 óta minden országgyűlés kezdetén, úgy ez alkalommal is, úgy saját mint barátai nevében kijelenti, hogy ha a kir. váriakon a magyar és horvát nemzeti lobogókon kívül a fekete-sárga is ki fog tűzetni, a megnyitás ünnepélyén megjelenni nem fognak. Helytelennek találja továbbá, bogy a m. kir. főhivatalnokok- és méltóságokon kívül a cs. kir. udvari méltóságok is kivatvák a megnyitás ünnnepélyén szerepelni s hogy az országgyűlés nem az ország termében, a képviselöbázban ,mint 1848-ban történt, hanem Budán a kir. váriakban nyittatik meg, s végül elérkezettnek látja az időt arra, hogy ö Felsége ne ülve és föltett kalpaggal olvassa a trónbeszéde', mert az országgyűlés, mint ilyen, egyenrangú a koronával. Irányi felszólalása után Tisza kormánye'nök azon reményének adván kifejezést, hogy most midőn a megnyitás ugyanazon módon fog eszközöltetni mint 69 óta mindig eszközöltetett, a ház is ugyanazon módon fog eljárni, — az elnök, azon kijelentéssel hogy másnap, a trónbeszéd ismételt felolvasása végett, a ház 1272 órakor ülést tart, az ülést bezártnak nyilvánította. Az országgyűlés ünnepélyes megnyitása a szokott pompával ment végbe. Tiz órakor a kir. várlak tornyaira felhúzták a magyar, horvát és fekete-sárga lobogókat, a lánczhid óriási árboczait is zászlókkal aggatták tele, mire, a fővárosi lakosság nagy érdeklődése melleit, megkezdődött a felvonulás. A megnyitásnál a főrendek és képviselők legalább kétszer annyian jelentek meg mint a múlt országgyűlés feloszlatásánál, s Irányi felszólalása daczára, a jüggeilenségi párt egy része is jelen volt. 11 órakor a herczegpri- más rövid misét mondott a Zsigmond-kápolnában, melyen kiválólag az egyházi méltóságok veitek részt. Ez alatt a főrendek és képviselők mind nagyobb számmal gyülekeztek a trónterembe. Pontban 12 órakor a várpalota udvarán megzendült, a hymnus, a díszörség tisztelgett s nemsokára rá három koppantás a. trónterem ajtaján jelentette ö Felsége közeledését. A királyt, ki magyar tábornoki egyenruhát viselt, a terem ajtajában dörgő éljenzés fogadta s kisérte a trón emelvényéig, hol helyet foglalván a miniszterelnök átnyújtotta a trónbeszédet, melyet ö Felsége, ősi szokás szerint feltevén kalpagját, felolvasott. Tisztelt Urak, Főrendek és Képviselők! Kedvelt Híveink! Üvözöljük önöket ezen uj törvényhozási ülésszak küszöbén, és pedig annál nagyobb örömmel, minél inkább érezzük szükségét önök bölcs, erőteljes és hazafias támogatásának a jelen viszonyok között. — A helyzetnél fogva, melyben az ország kormányzata jelenleg van, nem mutathatunk rá azon fontos teendőkre, melyek önök munkásságát igénybe veendik, de érezve e teendők fonlosságát, gondunk lesz reá, hogy az ország kormányzata mielőbb azon helyzetben legyen, hogy azokat megjelelhesse és elintézésükben alkotmányszerü részt vehessen. — Ez alkalommal csak is azon két tárgyra hívjuk fel önök figyelmét, melynek legalább ideiglenes elintézése a lehető leghamarabb szükséges. — Az egyik a véderőre vonatkozó intézkedés, a másik a Horvát és Szlavon- országokkal kötendő pénzügyi egyezmény, mert az ezeket szabályozó törvények érvénye a folyó év végével lejár. — Önök bölcsesége meg fogja találni a módot, mely szerint ez ügyek elintézhetök lesznek úgy, hogy se azok alkotmányszerü vezetése akadályba ne ütközzék, se fontosságukhoz nem illő sietséggel ne kelljen végleges megoldásukat eszközölni. — A berlini congressuson Bosznia és Herczegovina megszállására és kormányzására európai mandátumot fogadtunk el. — Sajnálatunkat kell kifejeznünk a felett, hogy a feladat megoldása békés úton nem volt eszközölhető. — Hála vitéz hadseregünk legnagyobb elismerést érdemlő magatartásának, a feladat első része ma már befejezettnek tekinthető. — Megnyugvásunkra szolgál tudatni önökkel addig is, inig külügyminiszterünk meg fogja legközelebb az arra hivatott testületek előtt adhatni a beható felvilágosítást, hogy a jó viszony, melyben az összes hatalmakkal állunk, reménylenünk engedi, hogy a feladat hátralevő része, kedvelt népeink áldozatkészségének legnagyobb kímélésével lesz végrehajtható. — E reményben és bizalommal aziránt, hogy önök hazafisága, bölcsessége és mérséklete ez országgyűlés alatt is fel fogja találni azon utakat és módokat, melyek kedvelt Magyarországunk javára és felvirágzására szolgálnak, az országgyűlést megnyitottunk nyilvánítjuk. A trónbeszéd felolvasása után a képviselöház 1 órakor, a főrendi ház pedig fél órával később, összeültek mégegyszer külön is meghallgatandók a trónbeszédet. Mi dkét házban ez alkalommal is nagyszámú hallgatóság foglalta el a karzatokat. A trónbeszéd kritikája természetesen elkezdődött már a kir. várlak lépcsőin, s azóta foly a lapokban s fog folyni az országgyűlésen. Midőn ö Felsége a hadsereg vitézségét említette, dörgő éljen hangzott fel a trónteremben; hasonlóan igen élénk helyesléssel találkozott a trónbeszéd azon helye, mely a nép áldozatkészségének legnagyobb kímélését helyezte kilátásba, valamint befejező passzusa, melyben ö Felsége azon reményének és bizalmának ad kifejezést, hogy a főrendek és képviselők hazafisága, bölcsesége s mérséklete ez országgyűlés alatt is fel fogja találni az utakat és módokat, melyek hazánk javára szolgálnak. Azonban a mily hódolattal fogad a az országgyűlés mindkét háza a irónbeszédet a kir. várpalotában s a mily lei kés éljenekkel nyilvániták loyalitásukat uralkodónk személye iránt, ép oly hidegen hagyta a trónbeszédben jelzett kormánypolitika a képvisclöbázat, midőn az az országházion felolvastatott. Még a szabadelvű párt padjairól sem hangzott fel egyetlen éljen, mert a kormány azon szándéka, hogy a megszállás kérdése az „arra hivatott testületek“ vagyis a dele- gácziók kizárólagos hatáskörébe vonassék, visszatetszést keltett a szabadelvű párt soraiban is, s bizonyos, hogy erélyes ellenállásra fog találni az ellenzék részéről s igy keresztülvitele legalább is kétes.
