Eger - hetilap, 1878
1878-10-17 / 42. szám
332 Végre a sorrend mellőzésével felolvastatnak a somogyinegyei feliratok, mit lelkesült éljenzésekkel fogad a közgyűlés. Erre főispánunk szokott tapintatosságával—a hevesebb vitákat elkerülendő — megjegyzi, hogy ámbár Somogymegye átirataira sok megjegyzése volna, mindazáltal a közhangulattal szemben azokat most elhallgatja, s határozatul kimondja, hogy a megye közgyűlése, az occupatio és az elöfogatokki rendelése miatt, Somogymegye felirataival hasonszellemü iratot intéz a képviselöházhoz. — Erre nagy lelkesedés és éljenzés támad s a nagy többségben levő ellenzék, — mely nem is gondolta, hogy ily könnyen keresztül viszi a határozatot — „éljen a főispán!“ kiáltásokban tör ki. Ezután a gyám pénztár ügye került szőnyegre, s miután az : hogy a pénzkészlet mely pénzintézeteknél helyeztessék el ? névszerinti szavazással volt eldöntendő s a szavazatok személyi felelősséggel jártak, az ezt megelőző hosszabb eszmecserét a bizottság nagy része arra használta fel, hogy a szavazás elöl távozzék. így történt, hogy mire szavazásra került a dolog, a terem majdnem üres lett, s a nagy fontosságú ügyben összesen 19 szavazat lett beadva, melynek eredményeként a gyámpénztár készlete a hevesmegyei, egri és hatvani takarékpénztárakban határoztatok elhelyeztetni. Ezzel a gyűlés az első napra véget ért. Másnap, azaz 15-én, a közigazgatási bizottság kilépő öt tagja helyett, titkos szavazás utján C s í k y Sándor, F ü 1 ö p József, Szederkényi Nándor, Szentkirályi Ödön s Beniczky György lettek megválasztva. kök lehet itt. A válasz rövid: 15,000. S újra kérdem, hány ember ebédel meg itt naponként? S felelik: egyre-másra 25,000. Mennyi fogyhat el itt egy nap alatt? S milyen lehet még az a konyha? kérdhetné valamely kegyes háziasszony olvasóm. De mostanra elég. Páris nagy, s ha olvasóimat nem hagyta el a türelem, sokról akarnék még irni. D. V. Eger műkincsei. I. Építészetiek. (Folytatás ) Vizsgálják végre az építészeti ideál harmadik forrását: a lélek széptani törvényeit. — Lelkünk a belé oltott szép törvényei által arra unszoltatik, hogy belvilágát kikerekítse, rendszerezze, szóval bizonyos világnézeti egészbe hozza össze. Tudásvágya a világ ismeretére utasítja Öt, s mindaddig, mig ismereteinek ősz- szege tágabb vagy szőkébb körben megalakítván, ekként be nem záródik s az ö szempontjából fölmerülő kérdésekre önmagát megnyugtató feleletet adni saját rendszeréből nem képes: a tudás vágy tovább hajtja öt, nyugalom nem száll bele. így minden ember, előbb vagy később, szélesebb vagy szükebb körű szellemvilágot alkot a maga számára. Ennek különféleségeiröl, módozatairól stb. e helyt hallgatunk, a bölcselet bővebb tanulmányozásának lévén ez föladata. Elég annyit jegyeznünk meg, hogy bizonyos tekintetben valóban minden ember született bölcselő. A közéletet élő nagy tömeg, a nép, épúgy megteremti a maga bölcseltei rendszerét, világnézletét, szellemi látásköréf, mint teszi ugyanezt sub- limált módon az egyes nagy gondolkozó, a philosophiai kapaczi- tás. Azért, Lange szerint, az idealistikus bezárt körű bölcseleti rendszerek a lélek aesthetikai hajlamának költeményei és : „A me- taphysikai rendszerek értéke nincs az ö mulékony, öncsalódáson nyugvó alapjokhoz kötve. Értékök ethíkai jelentöségökön, aestheti- kái harmóniájukon s architektonikus bevégzettsé- g ö k ö n nyugszik.“ Itt az összefüggés súlyszava ! A bölcselmi rendszer architec- tonice bevégzett! . . . A bölcselmi vílágnézlet ugyanis bizonyos typicus formatiót kölcsönöz a lelki világnak, az egyes ember vagy nép szellemi birodalmának —se typikus formatio jut kifejezésre az építészetben: a művész az építészeti ideálban kifejezést ad a lélek azon széptani összhangjainak, melyre a lélek az ö belvilágának rendezése folytán jut el ! . . . Fönnen bizonyítja ezt az építészet- s az emberiségnek története. A különböző korok nemzetei s népei az övilágnézletöket, lelki typusaikat, juttatják mindig kifejezésre épületeikben. Innen Egyiptomnak a szolgaságot s kasztrendszert szemléltető megmérA megye 1879. évi költségvetése, a pénzügyi szakosztály előterjesztése alapján elfogadtatott, mely szerint a jövő évi szükséglet és fedezet 88.560 frt 42 krban lett felvéve. Érdekes volt ezután Szederkényi Nándor indítványa, melyben felhívta a megye figyelmét azon körülményre, hogy miután a hírlapok szerint a kareztérröl több ezred szabadságoltatni fog: Írjon fel a megye a honvédelmi miniszterhez aziránt, hogy ameny- nyiben a demobilisatio részben csakugyan megkezdetnék, az intéző körök legyenek figyelemmel arra, hogy a 60-ik gy. ezred hadkiegészítő kerületében, nemcsak Egerben és Miskolczon, hanem több helyen is nagyobb mérvű vizáradások voltak, melyek sok helyt majdnem ínséget idéztek elő s a munkás kezek hiányát még most is nagyban éreztetik, ennélfogva: ha a harcztérről csakugyan fog pár ezred szabadságra bocsájtatni, ezekkel a 60-ik gyalog ezred tartalékosai is haza bocsájtassanak. — Indítványa egyhangúlag elfogadtatott. Végül felemlítjük, hogy P e t r a v i c h Bertalan azon indítványt tévé, hogy az ügyvédek, ha községi jegyzői hivatalra pályáznak, a jegyzői szigorlat alól mentessenek fel, — mi azonban elej- tetett. Továbbá az 1879. évi közmunka váltságdíja — kézi napszám 40 krban, egy igás 1 frt 10 kr. s két igás napszám 2 frt 20 krban— lett megállapítva 8 Eger városának a megye, a patakmeder kitisztítására 300 kézi napszámot engedett át a közmunkából. —.Gy. heilen munka és fáradsággal létrehozott pyramisai, melyekben az absolutismus mintegy megkövesült, s a sphynxek, e titokzatos kő- szörnyek ! Innen Görög ország legharmonikusabb, legizletesebb arányú csarnokai stb. Azért szünetel az Írástudás s sajtó átaláno- sulása óta az építészet fejlődése, mert a lélek belvilágát a könyv könnyebben fejezi ki mint az épület. „A könyv megölte az épületet !“ — mondá Hugo Victor . . . És most, ha megállunk egy monumentális épület előtt, mit keresünk benne ? Keressük : 1. Mily benyomást tesz ránk ez épület ? 2. Mi czélra való ez épület ? 3. Mily typusú rendszeresség lengi át, harmonice zárja-e be lelkünk szárnyalását s csapongását ? E kérdések szerint kiolvasva belőle az építészeti ideált, vizsgáljuk végre, az architectura számtani törvényei szerint, sikerült-e a művésznek kivinni az anyagon ideálját ? Ha nem sikerült, ha az épület repedezett, mint pl. az esztergami drótozott dóm, akkor az építész nem tudta ideálját s az anyag technikáját egymással kibékitni — s igy az épület nem szép mű ! Ezekkel elménkben lássuk már most az egri monumentális épületeket. * * * * A művészet, mint említők, az eszmény és anyag egysége lévén, az építészeti eszménynek a műből való kiolvashatására vonatkozó legszükségesebbeket eimondók immár; szólnunk kellene már most az eszménynek az anyaghoz való viszonyáról, s különösen, ennek ezége alatt, az építészeti stílekről, ezek korszakairól stb. Azonban ezek nagyon messze vezethetnének bennünket az elmélet terén; igy bát lássunk inkább egyes épületeink tárgyalásához s azok kapcsán beszélgessük meg alkalmilag a stíl- és korszakra vonatkozókat. Monumentális épületeink legdíszesebbje, mely nemcsak helyi, de országos becscsel bir, sőt többet mondok: európai érdekességű, az Eszterházy püspök által épített lyceum. Felőle kimondott tételeim igazolásukat abban nyerik, ha stílje és korszakára vonatkozó kis elmefuttatás figyelembe vételére kérem fel a szives olvasót. Egyszersmind többi épületeink is többé- kevésbbé ugyanazon korszak bélyegét viselvén, melynek a lyceum is szülötte, legalkalmasabb kiindulási ponttól kínálkozik a lyceum stíljének és korszakának ismertetése. É stil és korszak a barocc! Dr. Matzke Valér. (Folyt, köv.)
