Eger - hetilap, 1878
1878-10-10 / 41. szám
322 meg fogja mondhatni azt is, mi történjék Bosznia-Hercze- govinával a pacifieatio után; mert ez az a kérdés, melyre az egész nemzet a legnagyobb súlyt fekteti. Bizonyos, hogy csapataink azonnal való visszahívása s annak egyszerű cserben hagyására, mit annyi áldozatok árán kivívtunk, gondolni nem lehet, hanem előbb tisztába kell jönnünk azzal, mi czélból fogtunk e vállalatba s minek kell végső eredményének lenni. Egy szóval oly kibontakozásra van szükségünk s azt meg is kell találni, mely egy részről a népek jogosult igényeit Lajtán innen és túl, másrészről a birodalom hatalmi állását és becsületét egyaránt kielégíti. Hevesmegye népesedési mozgalma 1877-ben. Tisztelt Barátom! A statisztika a gyakorlati áilamférfiu okoskodásainak alapja, tervezéseinek kiinduló pontja, mert hogy tervezgetne alaposan, ha az állam azon viszonyai ismeretlenek volnának előtte, melyek összege éppen az állam erejét képezik, midőn min-, den alapos combinatiója az állam összes erejének helyes ismeretére kell hogy fektetve legyen. Az állam rendelkezésére álló nagyfontosságu tényezői közül pedig a népesedés száma s a népesedési mozgalom megbízható forrásokból folyó helyes tudása egyik főhelyét foglalván el a népesedési mozgalom kimutatása, újabb időkben minden nemzetnél és minden államban nagy gonddal eszközöltetik és nem csak az állam- férfiú, hanem minden tudós ember előtt nagy fontossággal bir és a törvényhozás által is szorgalmaztatik. Én pedig Hevesmegye statisztikai bizottságának megtisztelő bizalmából azon kedvező helyzetben lévén, hogy megyénk városi és falusi községeiből beérkező a megyei lakosság népesedési mozKedvesemhez. Ha a halhatatlan dicsőségnek fája Nevemre hullatná örökzöld levelét, 8 az örökléten át virítaná nevem, Mint a világ első, legfényesebb nevét — Akkor is, nem ezért, érted sóhajtanék, S od’adnám szemednek: e felhőtlen égnek Fényes sugaráért. Ha a méltóságnak bársony palástjában Mint a nap az égen, oly fénynyel ragyognék, És egy világ irigy sohajtna utánam, Midőn én szembántó-fényben mosolyognék — Akkor is nem ezért, érted sóhajtanék, S od’adnám ajkadnak: e piros hajnalnak Rózsa-m osolyaért. Ha a hatalomnak legmagasb hegyére Szállna velem sorsom, s egy világot adna, Melynek határáról belátni a mennybe, S e világ előttem mélyen leborulna — Akkor is nem ezért, érted sóhajtanék, S od’adnám kezednek: e hattyu-pehelynek Lágy érintéséért. Ha számlálhatlan kincs urává tétetném, Melyen megvehetném a föld boldogságát, S milliók élnének e kincs kegye alatt, S milliók éreznék hogyha ez elmaradt — Akkor is, nem ezért, érted sóhajtanék, S od’adnám ajkadnak: e mézdús-harmatnak Egy édes csókjáért. Hogyha az ég és föld összes iidvösségi Sugár-karjaikkal össze-ölelkezve Lelkemre szállnának, hogy üdvözítsenek, galmára vonatkozó hivatalos adatokat áttekinthetem s azokat tanulmányozván, tudományos használatra össze is állíthatom : az 1877- dik évre szóló ezen adatokból megyénk népesedési mozgalmát a jelzett évre kifejtettem s azon hiszemben, miszerint becses lapjának tisztelt olvasói közül sokan a statisztika iránt érdekeltséggel viseltetnek s a közlendő számok és arányok gyakorlati nagy hasznát ismervén, ezekkel és az általok kifejezett viszonyokkal örömest fognak megismerkedni, elhatározám magamat, dolgozatomnak könnyen áttekinthető és mégis kimerítő kivonatával kedveskedni tisztelt barátomnak azon okból, hogy azt becses lapja hasábjain tisztelt olvasóival közölni szíveskedjék. *) A.) Házassági ügy. I. Házasság kötetett lt>77-ben Hevesmegyében összesen 2275, vagyis a lakosság összes számára l.o9 százaléka lépett házassági frigyre, az az 10,000 lakosra esett 109 házasság. II. A házasságok közül köttetett: Januárban: 344, februárban: 207, marcziusban : 32, áprilisban: 196, májusban: 177, júniusban: 80, júliusban: 46, augusztusban: 43, szeptemberben: 48, októberben: 139, novemberben: 927, és deczemberben: 36; vagyis januárban : 15.12, februárban : 9.10, marcziusban : 1.42, áprilisban •' 8 61) májusban: 7.78, júniusban . 3.5i, júliusban: 2.02, augusztusban 1.89, szeptemberben: 2.tl, októberben: 6-u, novemberben: 40.75, és deczemberben: l.5g százalék a kötött házasságok összes számából. E szerint tehát a legtöbb házasság november-, a legkevesebb pedig marcziusban köttetett. III. Családi állapotukat tekintve a házasodót- tak k ízül kelt össze: Legény bajadonnal: 1671; özvegy özvegygyei : 298, özvegyember hajadounal: 208, özvegyasszony legény- nyel: 91; elvált férfi hajadonnal: 1, elvált asszony legéuynyel: 2; elvált férfi özvegyasszonynyal: 1, elvált asszony özvegy emberrel: 3. *) E becses dolgozatnak annál nagyobb készséggel nyitjuk meg lapunk hasábjait, mert meg vagyunk győződve, hogy szélesebb körben is méltó figyelemben fog részesülni. Szerk. De azt kívánnák, hogy téged felejtselek: Akkor is, nem ezért, érted sóhajtanék, S ttdvadó-jobbodért mennyei örömmel Rólok 1 emondanék! Kapacsy Dezső. Eger műkincsei. I. Építészetiek. Városunk műkincseinek ismertetését a képző művészetekkel, különösen az építészetiekkel kezdjük meg, leginkább azért, mert ezek tűnnek föl első sorban a szemlélő előtt; de legkirívóbb is az ellentét maga a város egésze s az egyes monumentális épületek között; ne volna-e hát tanulságos a müizlésre nézve ezek szemléje? Mert ismertetésünknek ezélja nem annyira a műnek történetét hozni tudomásra, mint ezt a íranczia mübirák tenni szokták; sem magának a műnek elkészitési folyamát leírni s abból vonni le aesthetikai tanulságokat, mint kívánja Schassler; hanem tisztán magának a műnek szépészeti becsét, s egy - más e körül forgó belletriötikai megemlítésre méltókat kívánunk nyújtani. Ép e végből, mielőtt műkincseinket vizsgáinók egyenként, nem tartom fölöslegesnek az építészetről, mint müvészetágról, szólani átalán. Igaz ugyan, hogy a művész mindig valamely eszményt — ide ált — testesít meg bizonyos anyag mint közeg segélyével, ámde ép azért e megtestesített ideál megértésére, vagyis, ennek az illető műből való kiolvasására nézve szükséges az illető művészeti anyag kezelésének, vagyis technikájának ismerete. Mert más az u. u. építészeti, más a szobrászati, festészeti, zenészed stb. ideál. Amint ugyanis a közeg, mely a művész szolgálatára áll, különféle természetű, a szerint különfélekép kell azt a művésznek meghódítani, s ez csak úgy sikerül, ha ideálját azon anyag természete szerint formálja. Jól jegyzi meg tehát Cariére, hogy a művészet az anyag és eszmény egysége (Ineinsbildung des Idealen u. Realen). így tehát
