Eger - hetilap, 1878
1878-09-19 / 38. szám
302 szántást intézett a közönséghez, melyben hivatkozva a magyar nemzet áldozatkészségére, szintén adományokat kér a sebesültek részére. A távollevő belügyminiszter nevében b. Wenckheim Béla pedig kör levélben hívja fel valamennyi nöegyletet, hogy a mozgósítás és harczok következtében annyira szükségessé vált segélyezés előmozdításához közös erővel járuljanak; s egy másik körlevélben felszólítja a főispánokat, polgármestereket sat., hogy az egyleteket ezen működésükben minden eszközzel hathatósan támogassák. Ezek közül ö Felsége a királynénak nemes szive sugallatából folyó hatásos kéziratát egész terjedelmében közöljük : Kedves Tisza! A mint egyrészt bátor hadseregünk vitéz tetteire és fáradhatatlan küzdelmeire büszke önérzettel tekinthetünk, ép oly részvétteljes, de egyszersmind fájdalmas érzelemmel kell megemlékeznünk másrészt azon számos harczosokról, kik kötelmeik hü teljesítésében megsebesülve, vagy rendkívüli fáradalmak folytán betegen szenvednek. Nem kétlem ugyan, hogy Magyarország hölgyei áthatva a nö abbeli legnemesebb hivatásától, szenvedéseket enyhíteni, nem fognak késni e magasztos hivatásukat áldozatkész tettekben is nyilvánítani ; de szivem sugallatát követve nem mulaszthatom el önt ezennel még különösen fölszólítani, hogy az ország minden rangú hölgyeit Nevemben is fölhívja és buzdítsa, miszerint egyenként vagy testületileg, a fenálló Döegyletek vagy e czélra alakítandó külön egyesületek utján a legbuzgóbb tevékenységet kifejtve, a sebesült vagy beleg katonák segélyezésére és szenvedései enyhítésére irányzott, az egész Monarchiában immár örvendetesen nyilvánuló törekvéseket lehető legsikeresebb s kiterjedő mérvben elömozditsáb. Meg vagyok győződve, hogy szavam nem fog siker nélkül elhangzani, midőn kedvelt Magyarországom mindeukor áldozatkész hölgyeihez a szenvedők érdekében fordulok, biztosítván egyúttal őket, hogy ebbeli törekvéseiket a legmelegebb részvéttel és támogatásommal kisérve, különös megelégedésemre fog szolgálni, ha a mi gyenge erőinknek is sikerülend enyhítő vigaszt és segedelmet bő mérvben nyújtani oP, hol a trón és haza iránti kötelesség hü teljesítése vérző fájdalmakat okozott. Kelt Ischlben, 1878. évi augusztus hó 31-én. Erzsébet, s. k. * (Felhívás.) Hazánk déli határain háború dühöng. Ezrenkint viszik oda katonáinkat, hogy eleget tegyenek legfelsőbb hadúrok parancsának, s százankint hullnak el ott bátran hadakozva, hogy megvédjék katonai becsületöket, melynek megtartására szent esküvel kötelezték magukat. — Hölgyeim ! E háborút mi nem nézhetjük közönyösen. Gyermekeink, testvéreink vannak a csatatéren feláldozni készen életüket; rokonaink s ismerőseink vérzenek a harcz mezején az ellen sújtó keze alatt. S mig ők ott lenn a határon küzdenek, azalatt nejeik, árváik s tehetetlen szüleik a kétség- beesés harczát vívják itthon; mert sokan az eltávozott családfőben nemcsak a katonát siratják, de a kenyérkeresöt is. Akarhatjuk-e, hogy rokonaink s barátaink fájó sebei enyhitetlenül tátongjanak testeiken, lehet-e engednünk, hogy harezosaink azon kínos tudatban ontsák véröket, hogy gyámolatlan családjuk az éhhalálnak van otthon kitéve? Hölgyeim! A katonák és családapák jajai egyaránt segélyért kiáltanak hozzánk: amazok, hogy sebeiket enyhítsük, utóbbiak, hogy övéiket gyámolitsuk. Mi nők, mint a gyöngéd nem képviselői, nem zárhatunk fület e jajkiáltások előtt: nekünk épen úgy kötelességünk a sebekre irt nyújtani, mint az Ínséget lehetőleg meg könnyebbíteni. Maga koronás királyasszonyunk állott jótékonysági működésűnk élére kéziratában, mely hozzánk is leküldetett, azon reményének adva kifejezést, hogy Magyarország hölgyei áthatva a nöiség legmagasztosabb hivatásától : szenvedéseket enyhíteni, áldozatkész tettekben fogják nyilvánítani e magasztos hivatásukat. Hölgyeink! Nekünk, magyar nőknek, lehetetlenség nem valósítanunk felséges asszonyunk reményét; lehetetlenség eleget nem tennünk hivatásunknak. Bennünket, egrieket, ugyan érzékenyen sújtott a sorsnak kérlelhetetlen keze; de azért nem szabad feladnunk történeti hírnevünket, melyet elődeink sok ízben kitüntetett szép tulajdonságaikkal szereztek. Adakozzunk mindnyájan tehetségünk szerint! — Az adományokat, melyek a pénzen kivtil sebkötök, tépések, élelmi szerek, vagy olvasmányok lehetnek, és a postán — ha a küldemény neme a borítékon megjelöltetik — vi- telbérmentesek, rendeltetési helyére küldés végett alólirt fogadom el és nyugtázandom hirlapilag. Schvarz Teréz , mint az egri izr. jótékony nöegylet elnöke. * [ A bécsi hitelező egylet) számos keresked öi ezég által látogatott, gyűlésben az egri és miskolezi szerencsétlenség folytán szükségesnek mutatkozó lépése iránt tanácskozván, az egylet elnökének indítványára először is abban történt megállapodás, hogy mind Mis- kolczra, mind Egerbe több kereskedőből álló bizottság küldéssék ki, mely a történt károsodás nagysága iránt tiszta áttekintést szerezzen, azután a dolog állásáról tüzetes jelentést terjeszszen az egylet elé. Továbbá egy bécsi végrehájtó bizotfság szervezése határoztatoti el, mely bizottság a beéikezö jelentések alapján alkalmas intézkedéseket tegyen, hogy a szerencsétlenség visszahatása lehetőleg gyengítessék az érdekle.teltre nézve. Ugyanez egylet a magy. kormányhoz azi n kérelemmel fordul, hogy adjon moratóriumot a két város kárl8zenvedett kereskedőinek. Ezen lépést azonban csak ekkor fogják megtenni, ha a helyzet mindkét városban tisztázva lesz, s ebből a lépés szükségessége kiderül. A hitel-egylet küldöttei: Goldberger Henrik de Buda, Neurnan, Frankl, Deutsch és társa. Bause F. C. urak Miskoczról jőve, meg érkeztek városunkban, s megtekintették a vizár által okozott károkat. A kereskedői testület bizottsága másnap Szederkényi Nándor elnöklete alatt ülést tartván, a küldöttek constatálása szerint is, a károsodások következőleg állapíttattak meg: A füszerkereskedések általában tönkre mentek, minthogy a viz által érintett tárgyak elárusitása nem eszközölhető, egészségügyileg is tiltva van. Nürnbergi és rövid árukban 30°/o, röfös kereskedésben 80°/o> vasáruknak 60%, bőráruknak 50%, porczelán és üvegáruknál 30%, gyógytárakban 80% a kár. A legnagyobb viz magasság városunk kereskedéseiben 2 méter 70 cm. volt, a legkisebb 1 méter, de ez utóbbi a kereskedések 1% toliját teszi. Ennyi kár után kereskedőink méltán várhatják a hitelezők emberbaráti intézkedését. E tekintetben már eddig is szép példákat jegyezhetünk fel, melyek megemlítésére méltók. Stümer Frigyes ezukorgyáros Budapesten, elengedte tartozását mindenkinek, kivel üzleti összekötetése volt. Lagersberger J. linczi vegyészi gyáros, értesülvén a vészről, minden megkeresés nélkül egy láda f-nymázt küldőit, indyen, bérmentve egyik kereskedőnek. Uhl és Berczeller ezég táviratilag volt megkeresve, egy fűszer-kereskedő által, kivel üzleti összeköttetésben áll, hogy mindenét elpusztítván az ár, küldjön árueziikkekeket. Minden nehézség nélkül, készséggel teljesité a kérést. De a részvétlenség példái sem hiányzanak. Kánicz, egyik legsolidabb kereskedőnknek, Hoffmann J. pesti nagykereskedőnél volt 1000 frtos váltója, szeptember 1-én letelvén, HofiVnann a prolongatiót nem csak hogy viszszautasitotta, hanem ügyvédjét leküldvén, a végrehajtást megindította. Kánicz, bár roppant kárt szenvedett, lefizette az 1000 irtot Bause et Vinter ezég Bécsböl ámbár maga itt a helyszínén elismerte, hogy a füszerke- reskedés tönkre ment, szűkkeblű 3 hónapos boszszabbitásra is csak nagy nehezen volt rábírható. Schlesinger testvérek Nagyváradról még ezt sem teszik, ha csak a tartozás fele le nem fizettetik. Mindezek eléggé jellemzik kereskedelmi viszonyaikat. — (A Servitarend szept. 15-iki búcsújára) ez évben is az egyház megye minden vidékéről nagy számmal sereglettek össze az ajtatoskodók. A búcsúmenetet Györgyényi Ignácz kanonok úr ö ngsa vezette. — * (Az egri földmivelő-osztály téli olvasó-köre.) által f. é. aug. hó 18-áu az érseki kertben „pénztára javára“ tartott fáuczczal ösz- szekötött nyári-mulatság alkalmával 524 részvényestől — a beléptidijat egyénenként 20 krjával számítva — a pénztárnál bévétetett: 104 frt 80 kr. Fölülfizetésekböl bejött: 14 frt 60 kr. S igy az ösz- szes bevétel: 119 frt 40 krt tett; — melyből levouva a hirdetmények s ezek bélyeg- és fölragasztási-diját, továbbá: a rend föntar- tására alkalmazott városi-hajdúk illetékét összesen: 10 frt 40 krt, valamint a mulatság megtartását és kezdetét jelző taraczk-lövések lövegdiját: 1 frt 55 krt, úgy a rendezőség jelvényéért kiadott 2 frt 37 krt, a két rendbeli zenekar napi-bérét; 70 frtot s végül: a kör eljárójának a mulatság megtarthatása érdekében tett fáradozásáért fizetett 2 o. ért. frtot, vagyis összesen: a 86 frt 32 krt tevő kiadási összeget; a fenebb említett czélra tiszta jövedelemként maradt: 32 frt 8 kr. Ez alkalommal fölülfizetui szíveskedtek : ifj. Samassa János 4 frtot, Imre Miklós 2 frt 20 krt, Almásy Bódog 1 frt. Szederkényi Nándor 80 krt, Kubik Endre 80 krt. Petravich Antal 80 krt. Éliássy Ferencz 80 krt. Tauszig Péter 80 krt. N. N. 80 krt. N. N. 60 krt. Szalay László 50 krt. Köllner Lörincz 50 krt. Krneth Antal 40 krt. Steinhäuser Rátáéi 30 krt. N. N. 30 krt. Remenyik Kálmán 20 krt. N. N. 20 krt. N. N. 20 krt. Pelcz János 10 krt és N. N. 10 krt. Összesen: 14 frt 60 krt, mely kegyes adományok, mint a népnevelés szent ügyének előmozdítására szánt áldozatukért, most nevezettek fogadják az olvasó-kör mélyen érzett háláját és legforróbb köszönetét! Biró Benjámin, ATayy (Pál) Barnát, elnök, pénztárnok. Kapácsy Dezső, főjegyző. Távirat: Blaschke a 60. sz. ezred parancsnokától ma a következő ^táviratot kaptuk: Az ezredből Kocsis hadnagy és hat ember meghalt, Nemesik főhadnagy és 26 ember megsebesült, az egész ezred jól harczolt Brcskánál. Felelős szerkesztő: Dr. FEKETE FERENCZ.
