Eger - hetilap, 1878
1878-09-12 / 37. szám
293 azonnal kihúzták, de a szerencsétlenül járt kocsis hulláját, csak d. u. 2 órakor foghatták ki a majdnem feneketlen mélységből. — Mint értesültünk, azon hely másoknak is sirja lehet, mert a kocsis keresése alkálmával, emberi bulla-maradványokra akadtak. — (Siralom völgye) lett városunkból. A ki a múlt hét utolsó napjaiban a megyeház előtt elment, maga is megindult, midőn az uj sorozásra behívott póttartalékosok nejeit keservesen sírni látta. Szegény póttartalékosoknak ezen sorozás valóban roszkor jött, mert ők béke idején, még szinét sem látják a katonai életnek, és csak az ilyen válságos időben törik őket a nyomorúság járma alá. A béke reményében többnyire megnősültek s ez az állapot most szó morúságukat csak növeli. * (Adóügy.) Egerváros számvevői hivatala részéről ezennel közhírré tétetik: hogy az időleges házadómentesség iránti igények bejelentésére megállapított határidő, az 1875 évi XXIII. t. ez. 1. §. által továbbra érvényben tartott szabályok, illetőleg a pénzügyi szabályok Il-ik füzetének 73. §. értelmében az, ki az 1868. évi XXII. t. ez. 23. 25. §§-aiban szabályozott adómentességre igényt tart, köteles azt az 1876 évi XV. t. ez. 1. §-áuak második bekezdése értelmében a helybeli kir. adófelügyelönél Írásban bejelenteni, még pedig, minden bevégzett épület vagy osztályra nézve, az építés bevégzése napjától számítandó hat hét alatt, és minden esetre az épület vagy lakosztálynak használatba vétele előtt. Mulasztás esetében házadómentességi igénye megszűnik. Miután a folyó év augusztus hó 31-ki árvíz áltál Egervárosában több lakházak, vagy azok egyes részei omlottak össze, s azok újbóli felépítése vált szükségessé, mely ujházak, avagy házrészek után a fennebb hivatkozott törvények értelmében az illető háztulajdonosok időleges adómentesség kedvezményében részesülhetnek, kötelességemnek tartottam Egerváros tiszt, közönségét a törvény és szabályok szerint megkívánt formák szemelött tartása végett értesitteni. Eger, 1878. szeptember bó 8-án Csiky Atilla, városi számvevő. * (Felhívás) az egri illetőségű és az ottani elemi csapások által sújtott egyetemi s műegyetemi polgárokhoz. A budapesti testvér- egyetem ifjúsága midőn az egri és miskolezi veszély által okozott kár óriási nagyságáról értesült s elégséges számban összejött legott bizottságot alakított, melynek feladatává tette gyűjtéseket eszközölni azon egyetemi s műegyetemi polgárok számára, kik az egri s miskolezi vész által esetleg annyira sujtattak, hogy gyors és hatékony külső segély nélkül tanulmányaik folytatására képtelenekké lettek. A bizottság gyűjtése máris szép sikerrel foly és bizton hisszük, hogy már rövid idő alatt azon helyzetben leszünk, hogy szorult helyzetben levő polgártársainknak segélyt fogunk nyújthatni. Felhívjuk ez okból mindazon egri illetőségű egyetemi s műegyetemi polgárokat, kik segélyre igényt tartanak, miszerint a tényállást részletesen előadó s az előadás való hű voltát bizonyító, hatósági clausulával ellátott folyamodványaikat az alólirott elnökhöz czimezve beküldeni szíveskedjenek. A folyamodók kiválóan arra kéretnek fel, miszerint a folyamodványokban adják elő, vájjon a pénz, ingyen vasúti jegy, szabad lakás, étjegy, ruházat, könyvek satbi-böl álló segélyt mikorra s mily mértékben kívánják igénybe venni. A bizottság azonkívül kész az utólagos beiratás, a tandíjmentesség s egyéb iigyekbeni intézkedést az illetők távollétében kieszközölni s bármi tárgyra vonatkozó felvilágosítással is készséggel szolgál. Kelt Budapesten, a bizottságnak 1878 szept. 6-án tartott üléséből. (Brix) Bárczi Iván biz. elnök IY. Molnár utcza 12 sz. Basch László, biz. jegyző. * (5‘layer Sándor fényképésznek) sikerült városunknak az árvíz által lerombolt helyeit múlt héten 13 igen sikerült képben felvenni, a munka nagy fáradságba került., annál is inkább, mert a fényképésznél is 108 cmt. viz volt az egész házában és roppant kárt csinált. A képek négy darabja a városház-tért. ábrázolja, négy a Czifra-kapu környékét, egy a gőzmalom udvarát, kettő az érsekkertet s környékét, egy az u. n. Generalis-laktanya környékét, egy pedig, e laktanya udvarát. A képek visit-alakban vannak felvéve és az egész csoportozatnak ára 2 frt. (13 drb) darabonként 20. kr. — (A viz árja) által mindenfele nagy mennyiségben lerakodott iszap kihordás ira, városunk szomszéd falvaibó kocsik rendeltettek be. így M. Tárkányból 50 kocsi és 100 ember jött e czélra városunkba. — Jó is lesz a városból minél gyorsabban kitakarítani azt a piszkot, mert a belőle felszálló rettenetes bűz, könnyen új csapást hozhat ránk. * (A sebesültek számára) küldendő tépéseket, fehérneműt és köteléket a posta dij nélkül szállítja, ha az effélék gyűjtésével foglalkozó egyesületekhez, avagy ezektől a cs. kir. hadsereghez, vagy valamely közhatósághoz intézett ily tartalmú küldemények, „a es. és kir. hadsereg számára gyűjtött tépés stb. portom entes„ megjelöléssel vaunak ellátva. Az ily egyesületekhez, valamint a mozgósítottak családjainak segélyezésére alakult bizottságokhoz és egyesületekhez vaty ezektől portementes hatóságokhoz intézett pénzes és közönséges levelek is portomentesek ha a czimiraton e záradék ,,sebesültek ápolása“, vagy „a mozgósítottak családjainak segélyezésére portomentes„ ki van téve. * (A magyar államvasutak) készséggel ajánlkoztak, hogy Mískolcz és Eger számára szánt természetbeli küldeményeket, a mennyiben a hatósághoz vannak czimezve, díjtalanul szállítják rendeltetésük helyére. * (Értesítés.) A t. szülök értesitíetnek, hogy a kisdedóvó intézet f. hó 14-én, szombaton megnyittatik. * (Uj kiállítás Parisban.) A franczia irányadó körökben ismét, azzal foglalkoznak, hogy jövő évre egy új, természetesen szerényebb közkiállitást rendezzenek. A bizottság, mely az ügyet kezébe vette, „miíiparí nemzeti szövetség“ igazgatóiból áll, és az iparpalotát a középitkezési minisztériumtól már megkapta. A kiállítás, mely 1879. jun. 24-kétöl november 25-ig lenne nyitva, fela- datáúl tűzte ki, hogy a tudományoknak az iparra való modern alkalmazásait a lehető legtökéletesebben tüntesse fel. Különfélék. * (A keresztény felkelők), kik eddig a törökök ellen harczol- tak, de midőn a megszálló hadak a Száván átkeltek, fegyvereiket lerakták, Philippovics főparancsnokhoz intézett feliratukban a következő kívánságaikat terjesztették elé, melyek eléggé jellemzik a bosnyákok gondolkozásmódját: 1. A bírósági és politikai hivatalnokokat, úgyszintén a többi állami szolgákat is a nép (már mint a bosnyák nép, a mohamedánok kizárásával,^ saját kebeléből vá- laszsza; de idegen hivatalnokokat semmi esetre se küldjenek Boszniába. Továbbá a boszniai és herczegovinai katonákat és minden fiatal embert sorozzanak be az osztrák hadseregbe, hogy a megszállás tartama alatt katonai kiképeztetést nyerjenek. (Természetesen, hogy a lázadásokban ellenünk, vagy a törökök ellen, annál nagyobb hasznukat vehessék.) 2. A törvényszékek a nemzeti nyelvet és a cyrill hetüket használják. (Ez a horvát, uraknak nem nagyon fog tetszeni). 3. Azonnal a megszállás után szkupstinát hívjanak össze, mely gondoskodjék a nép jólétének és haladásának lehető gyors fejlesztéséről. 4. A nép legalább is öt éven át ne fizessen adót, hogy valamit szerezhessen magának, mivel most el van szégényedve a despotismus és anarchia következtében. (Ez alatt a nemzeti szkupstinát s a bosnyák hivatalnokokat eltarthatja a kinek tetszik). 5. Azon szegény menekültek, a kik osztrákterü- ieten találtak oltalmat, szabadon és biztosan térhessenek haza, és pedig úgy, hogy házakat építenek nekik, magot, élelmiszereket és gazdasági szerszámokat adjanak nekik, és a jövő aratásig pénzsegéllyel is lássa el őket az állam. (Már most mondja valaki, hogy a felkelő uraknak nincsen eszök.) 6. Minthogy a nagybirtokosok okai a keresztények .lázadásának és minden szerencsétlenségének, azért a nagybirtok töröltessék el, de ne a nép költségére. (Ezt, persze nem is képzelik máskép, mint úgy, hogy a nagy birtokok közöttük felosztassanak.) 7. Mivel végképen lehetetem volt ez ország művelődése, gondoskodjék a kormány, hogy nemzeti iskolák épüljenek és biztosítva legyen a művelődés fejlődése és szabadsága. Ezen kívánságaik teljesítését elutasíthatatlanúl szükségeseknek tekintik, a többi bizassék a nemzeti szkupstinára, mely ki fogja egészíteni a nemzet kívánságait. (Tehát még több is van?!) Örömmel üdvözlik ugyan az osztrák-magyar hadak bevonulását, de azt is kijelentik, hogy egyátalán nem hajlandók egyik szolgaságot a másikkal felcserélni. * (Török nemzeti gyász.) Mint tudva van a török rendörminisz- ter nem régiben figyelmeztette a hívőket, hogy most, midőn az egész nemzetnek, az öt ért szerencsétlenségek miatt gyászolni kell, a mennyire csak lehetséges: kerüljenek minden vigsagot, valamint a játékot és a ruhabeli fényűzést is. Tekintettel e nemzeti gyászra, a szultán minap elbocsátá údvarí zenészeinek nagy részét, a kik a hadsereghez tétettek át. A konstantinápolyi „Courier de TOrient„ nehány nap előtt, egy egész hónapra fügesztetett fel, mert noha tudta, hogy a török nemzet gyászt öltött, a hadügyminiszter nejéről azt irta, hogy egy bálban részt vett. Anatolia és Szyria számos városában a törökök lakodalmaiknál most nem használnak zenészeket és énekeseket. * (Egy muszka tábornok dikeziója). Lázári ev tábornok Er- zerumba vonulása után tartott első beszéde következőleg hangzik: „Muzulmán uraim! Önök felelősek Erzerum megszállásáért. Az önök fanatizmusa és keresztényüldözése Oroszország kardját Kon
