Eger - hetilap, 1878

1878-08-22 / 34. szám

270 csaknem egész Európában elf erjedt, fényes és szilárd alapon nyug­vó, hírnévnek örvendő biztositó társulat immár túlélte áldásdús mű­ködésének 46-ik évét s teljes megelégedéssel emlékezünk vissza ama eredményekre, melyeket ez intézet 1877. évben is megért, y társulat által űzött egyes biztosítási ágakat illetőleg a tűzbiztosítás­nál a készben bevett jutalékdijnak 45°/0-ka 1411.543 frt. 95 krban díjtartalékra, és átvitelre 51,233 frt. 17 kr, az 1876 évi 1.396. 144 frt. 75 kr, illetve 98,631 frt 51 kr. ellenében az 1877. évi deczeiuber 31-én folyamban levő károk fedezésére elhelyeztetett. A függőben maradt károkra való tartalék az elemi ágakban 680.271 frt 13 kr. tesz. A dijjegyeh és a jövendő üzletévkben bészedendö díjösszegek 11,466 frt. 96 kr. tesznek, ellentétben az 1876-ik év végével eredményezett 11,216.541 frt. 36 krral, s ez összeg a mérlegszámlából tökéletesen kihagyatott. — Az életbiztosítási osztály tartalékjai 13.726 frt. 79 kr, ellentétben az 1876 ki 13,161.691 frt 63 kihoz, s vonatkoznak 57.521.368 frt. 95 krra rugó tökékre és 290,309 frt. 70 krnyi életjáradékra 38952 darab biztosítási je­gyekben. A túlélési biztosítások kiválasztása után az év végével érvényességben maradó halálesetei biztosításra szóló tökére 18% tartalék eredményeztetett. A függőben maradt károkra való tarta­lék 168,972 frt. 51 kr. A nyereségi tartalék az előbbi 1,664.384 frtról 1, 675.233 frt. 70 krra rúgott. Az 1877. évben a készben levő tartalékok 684.892 frt. 12 krral gyarapodtak s összesen 17,794.212 frt. 25 kit. tesznek, elletétben az 1876-ik évi 17,109.320 frt. 13 kr. összeggel. A társulat rendelkezésére áll továbbá egy 4,200.000 trtnyi alaptőke s az évenkinti díjbefizetésekből az elemi osztályban 7,500 000 frt., az életbiztosítási osztályban pedig 2,500000 frt. remélhető. Az 1877. évben 15,729 kárért kifizette­tett 6,488.909 frt. 80 krral a társulat által fennállása óta károkért kifizetett összeg 122, 988.891 frtot tesz ki. A közgyűlés határozaté folytán az osztalék minden egyes részvényre 122 frank aranybaa lett kiszabva. E számok elegendő bizonyságot adnak arról, hogy n régi, jó hírnévben részesülő társulat nemcsak hogy sok ezreknek mindig növekedő bizalma által tisztelteik, dehogy vezénylete a vál­lalat érdekeit is szintoly tapintatosan mint eredméuydusan kezelendi. * {Két vagy három gymnasiumi tanuló) teljes ellátást nyerhet a folyó tanévre egy tanár családjánál. Bővebb értesítést Szolcsányi Gyula helybeli könyvárus urnái nyerhetni. * {Tanuló ifjakat) kik az egri belvárosi (föelemi) iskola- vagy a gymnasiumba járnak élelmezés és minden ellátásra, a legjutányo- sabb feltételek mellett, elfogadok. Lakásom: Vasúti út, 13. szám. Egerben, Tariczky János belváros 2-dik osztály tanító. Különfélék. * {Feltalálta magát). Egy csillagász egyszer azt jósolta XI. Lajos franczia királynak, hogy kedvese nemsokára meg fog halni Midőn a hölgy rövid időn csakugyan a más világra költözött, a király egészen elkomorodott, s lassankint azon gyanú fészkelte meg magát szivében, hogy a csillagász megmérgezte szeretőjét, csak­hogy jóslata teljesüljön. Ezen azután annyira dühbe jött a király, hogy megparancsolta: öljék meg a csillagászt. Midőn a gyilkosságra felfogadottak beléptek a csilagvizsgálóhoz, egyikük gúnyosan monda neki: jósolja meg a saját halála napját. A „próféta“ hirtelen meg- sejté sorsát, elsápadt, de gyorsan föltalálván egy ügyes tervet, azt feleié : „A csillagok azt jelentik nekem, hogy én igen magas élet­kort fogok elérni, mert ö felsége a király, három nappal fog to­vább élni, mint én.“ Erre a bérenczek nem merték végrehajtani véres szándékukat. Előbb tudtára adák a királynak a jóslatot, a ki azután szintén nem merészelte a csillagászt megöletni. Sőt el­lenkezőleg: ez időtől a leggyöngédebb dédelgetéssel vették körül az ügyes csillagászt. * {A lefoglalt hatos.) Egy úri ember beszéli a „Szegedi H.“-nak, hogy hivatalos foglalás volt nála „1 krajezárnyi bélyeg- csonkitás“j*[miatt. A végrehajtó épen oly fontos képpel és méltóság- teljes komolysággal állított be hozzá, mintha legalább is ezer forint adóhátralék miatt akarna exequálni, és kijelentette hogy fölirja a házban lévő holmit. Midőn a hátralékos fél megtudja, hogy mind­össze egy krajezár a követelés, ki akarta fizetni a* egész összeget, a orgánum azonban kijelenté, hogy pénz fölvételére nincsen fölhatal­mazása, hanem tessék valamit foglalásra kijelölni. Erre a megexe- quált fél kivett a zsebéből egy hatost; ezt a végrehajtó hivatalos czeremóniával le is foglalta és kijelenté, hogy ha 8 nap alatt ki nem lesz egyenlítve a követelés, eljön és elárverezi a hatost. Persze az adós nem várta be ezt a szégyent, hanem lefizette a krajezárt járúlékaival együtt. * (Wasirozás Boszniában.) A „P. N.“-ban leírja egy katona a hosszú utat, mely sok kellemetlenséggel járt, de melyben az mégis kitűnik, hogy a magyar katona természete szívós és erősen bírja a háborúval mérkőző strapácziót. A „katona“ következőkép Írja le az utat. Török-Bródon a csapatok meg sem állapodtak. Mentek to­vább Dervent felé. Az egész utón nem találkoztak egyetlen egy vándorral sem. Pedig ama keskeny, de igen szép országúton jártak, melyet még 0 m e r basa építtetett Bródból Szerajevóba. Különös ország! A merre a szem néz, egyebet se lát, mint erdőket, cserjé­seket, ugarföldeket posványo kát és legelőket, de szántóföldet sehol, nem termesztenek itt egyebet, mint kukoriczát és itt-ott kis dohányt káposztát, meg dinnyét. — Katonáink ötödfél mértföldnyi utat tette, meg, de mindössze két hold búza-földet láttak. — Útközben lát­tak egy falut, — Sikovácznak nevezik — de ez az u. n. „falu“ nem egyéb, mintegy s/4 óra járáson szétszórt csoportja a legnyo­morultabb czigányviskókuak. Egyes viskók lakói, néhány pásztor és egy utszéli csárda birtokosai az öröm legélénkebb nyilatkozatával fogadták a katonákat; a bakák egy-egy „dobar dan„-t ( jó napot) kiáltottak feléjük, minek a bosnyákok roppant megörültek. A mars iszonyú volt. A katonák éjfél óta talpon voltak; ‘/sö órakor indul­tak el és csak délután fél 4 órakor érkeztek Derventbe. Százával dőltek ki a legények a sorból; úgy mondják, hogy a hadosztályból 5—600 ember lépett ki és ezek közül vagy tizennégy ember meg­halt. A rémitö hőségben egy ember napszurást kapott és megörült. A halottak legnagyobb része a két styriai ezredből való. A ma­gyar ezredekböl egy sem lett áldozata az erősza­kolt menetnek. A legénység roppantul szenvedett. Dervent mel­lett a szabadban este 9 órakor készült el a menázsi. Gazdasági szemle. {A sója-bab) tenyésztését azok, kik vele kísérletet tettek, igen ajánlják; mert nemcsak főzelékül szolgálhat, hanem a mező­gazdaság- és iparra nézve is nagy jelentőségűvé válhatik. A sója- bab hazája Kelet-India, de Khina- és Japánban is elterjedt, hol bizonyos ételek kedvelt alkatrészét képezi s pikáns mártás készí­tésére szolgál, melyet dobozokban már Londonban is elszállítanak.. Két válfaja van : a sárga mongol és a vörösbarna észak-khinai; kifejlődéséhez rövid idő kell, erőteljesen nő, kitűnő táperejü és dús o:aj-tartaImú. E növény értékéről a következő kísérletek ta­núskodnak. Br. Nyáry Jenő jó földön 16 Q méternyi területről 16 liter sója-babot aratott, mi egy kataszt. holdra átszámítva 54 hektolitert vagyis 87'8 pozs. mérőt tesz. A Farkas Károly úr ál­tal televényben gazdag homokos földben termelt s a földraivelési minisztériumnak beküldött sója-növények egyeukint 180 hüvelyt is mutatott, mi, hüvelyenként csak 2 magvat számítva, 360-szoros ter­mésnek felel meg. Vegyeletnzése egyik elismert táperejü vetemény- növényünk-, a borsóét jóval túlhaladó gazdag protein — és zsír­tartalmat mutat fel, mely fontosságát a gazdagságra nézve eléggé bizonyítja. Ha mint főzeléket, különös íze miatt, nem is tudnók megkedvelni, meghonosítása tejelő és hízó marháinkra nézve elvi- tázhatlan nyereség lenne, annálinkább, mert a marha szalmáját is igen szereti. Továbbá babja, kávé módjára megpörkölve, olajtar­talmánál fogva igen jóízű, s így kbünö és minden másnál olcsóbb kávépótléknak lehetne használni. Ezeknél fogva a sója-bab mű­velése nagyon ajánlható. {A hatodik nemzetközi gabona- és magvásár Becsben) f. é. augusztus hó 26-dikán és 27-dikén a világkiállítási palota helyi­ségeiben a praterban fog megtartatni. A programm szerint augusz­tus 26-dika az aratásról szóló jelentéseket tárgyaló előadásnak, 27-dike pedig az üzleteknek lesz szentelve. Az osztrák-magyar szál­lítási vállalatok ezen vásár tagjainak, mely tavai közel 7000 érdek­társ által, és pedig Európa minden részéből érkezett gabonakeres­kedő, molnár, serfözö stb. által volt látogatva, 33V3%-nyi menet- dijmérséklést engedélyeztek. A vásárban és az ennek alkalmából rendezendő ünnepélyekben részt venni kiváukozók jelentkezései a bécsi gabona- és liszttözsdénél fogadtatnak el. {Az ötödik nemzetközi gabona- és magvásár) Budapesten aug. 19-én nyílt meg. A vásár látogatói nagyobb részét főleg az eladók tevék; a vevők, különösen külföldről, gyéren voltak képviselve. A hangulat lanyha. A tulajdonosok tartják áraikat. A legkeresettebb czikk az árpa. Helyi piaczi árak augusztus 18 — 19-éröl. Tisz­ta b ú z a : 8—9.20. — Rozs és kétszeres: 5.40—5.20. Árpa 5.60—6.50. — Knkoricza: 5.60—6.80. — Zab: 5.20-5.40. Felelős szerkesztő: Dr. FEKETE FERENCZ.

Next

/
Thumbnails
Contents