Eger - hetilap, 1878
1878-08-15 / 33. szám
XVII. év-folyam. 33. szám. 1878. augnsztus 15-én. Előfizetési dij; Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . J , 50 , Negyed évre . 1 „ .30 „ Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám . — 12 „ EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Kiadó-hivatal: a lyeeumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Káptalan-utca Vavrik-féle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi nj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Eger, aug. 14-én. A választások zaja a mai nappal elnémul. Három párt küzdött egymás ellen, s ezek között csak a kormánypárt lehet az eredménynyel megelégedve; mert számosán ve- zérférfiai közűi egyhangúlag lettek megválasztva és a jövő országgyűlésen tekintélyes többség fölött fog rendelkezni. Ki viszonyainkat ismeri, ezen eredményt könnyen előre láthatta. Maga a kormánypárt pillanatig sem kétkedett győzelmében, mely talán nagyobb mint remélte, s mégis — a fölötti öröme nem egészen zavartalan; mert az az erkölcsi vereség, melyet e párt Debreczenben, mindjárt az első napon, szenvedett, ha nemis a tömeg, de e párt ve- zérférfíainak keblében a csalódás és elkeseredés érzetét hagyta hátra. S ha azon fényes és lelkes fogadtatásra gondolunk, melyben a debreczeniek Tisza Kálmánt része- siték, és evvel azt a kíméletlen tényt állítjuk szembe, hogy a miniszterelnök, annyi pompa és lelkesedés daczára, a szélső baloldal vezér-szónoka ellenében bukott meg, köny- nyen megfoghatjuk azon kínos benyomást, melyet a debre- czeni választás főleg Budapesten okozott. De ma már maga a tény alig érdemel figyelmet. Attól nem lehetett tartani, hogy Tisza Kálmán képviselői mandátum nélkül lesz kénytelen az országgyűlésen megjelenni ; mert abban senki sem kételkedett, hogy a hűtelen Debreczen helyett tiz várost vagy kerületet fog találni, melyek dicsőségöknek fogják tartani, ha őket az ország- gyűlésen Tisza Kálmán a miniszterelnök képviselendő A mi gondolkodásunkat felhívja, az — a debreczeniek érzelmének gyors átváltozása, vagyis a kérdés: hogyan bukhatott el Tisza épen azon a földön, hol nagygyá lett s a melyben ereje gyökerezett? Ennek magyarázatát részben feltaláljuk azon parlamentáris jelenségben, mely mindenütt ismétlődik, hol a Parlamentarismus szabályszerű működésben van, hogy az ellenzék, a létező kormány megbuktatásával, maga törekszik a kormány- és hatalomra jutni, de mihelyt czélját elérte, rendszerint annyit vészit népszerűségéből mint a mennyit hatalomban és befolyásban nyert, s ez — Tisza Kálmánon is megesett. Az egykori ellenzék vezére hatalmas és befolyásos miniszterré lett, de — a népember rovására. Ez azonban magában véve nem magyarázza még meg Tisza népszerűségének csökkenését. A kiegyezés nem a legerősebb fegyver, melylyel a mai ellenzék Tisza kormánya ellen harczol. Nekünk úgy látszik, hogy ha Tiszának nem kellett volna népszerűségével Andrássy keleti politikáját is takargatnia, Tisza helyét az országházban sohasem foglalhatta volna el Simonyi Ernő. A kiegyezés számkérdését a debreczeni választók nagy része bizonyára nem vette vizsgálat alá s a kik tették, eltekintve attól, hogy az jogos követeléseinknek nem felel meg, meggyőződhettek arról, hogy mégis jobb mint az eddigi bizonytalan állápot; de mit az utolsó választó is felfoghat és érez, az, hogy Andrássy keleti politikája, ‘'sem az eszközök sem az eredmények tekintetében, nem nemzetiségi politika. Meglehet, hogy ezen politika, ha nem is az eredmény, de legalább a körülmények által igazoltatni fog; de a nemzet azt sohasem fogja jóváhagyni. A diplomaták politikája mindennek, mi történt és történni fog, okát adhatja; de a nemzet sohasem fogja belátni, miért kell birodalmunknak Törökország feldaraboltatásában részt venni. Önfentartási ösztöne azt súgja neki, hogy legnagyobb és legengesztelhetlenebb ellensége a szlavismus, s annyi csalódás és kiábrándulás után, Andrássy politikájának annyiféle fordulata daczára, végre azt látja, hogy Oroszország és a többi körülötte levő szláv állam, ma még nagyobbak, hatalmasabbak mint azelőtt voltak. Ezt a debreczeni választók is felfogták, valamint azt is, hogy mindez csak Tisza beleegyezésével mehetett végbe, s igy történt, hogy a Boszniából érkezett hírek benyomása alatt, Andrássy politikája ellen szavaztak, melynek ekképen Tisza áldozatéi esett. A debreczeni szavazás azonban a választásokra csekély befolyással volt s előre láthatólag az új országgyűlés alakulására sem lesz kihatással. De azért nem lehet attól minden jelentőséget elvitatni; mert abban a jövendőbeli események vetik előre árnyékukat. Tény, hogy Bosznia megszállása ellentétbe hozta a népet a kormánynyal, mely ellentét könnyen bizalmatlankodást és súrlódásokat szülhet. Bosznia megszállását oly jelek kisérik, melyek nemcsak bennünket, de a lajtántúli- akat is nagy mérvben nyugtalanítják. A megszálló hadsereg élén két horvát tábornok áll; az új tartományokat
