Eger - hetilap, 1878
1878-08-08 / 32. szám
254 vidékről teljesen kiirtják is, testvéréhez, a czigány mogyoróéhoz (Xanthium strumarium) hasonló horgas tüskékkel ellátott magvait, illetőleg magtokjait, a szomszéd megyékből hajtott juhok, ökrök és sertések csakhamar ismét beczipelik; kivált a juhok gyapjas bundáját néha kibonthatattan kóczokká fonják össze e növény magvai Ez a körülmény adott alkalmat Német-országban a maghamisitás egy újabb nemére. A gyapjúból kifésült szerbtövis magtokokat ugyanis széttörik, és apró magvait a luezerna-magvak hamisítására kezdik felhasználni. Legközelebb Dr. R. Godeffroy elemzés alá vette a növényt s több rendbeli próbák után úgy találta, hogy hamujában átlag véve, van. szénsavas mész .......................... 9-39<)/o kénsavas „ .......................... 2-84 „ phosphorsavas mész ..................... 1 3-18 „ szénsavas magnézia..................... 8-31 „ chlórmagnézium........................... 107 „ szénsavas káli .......................... 25 00 „ chlórkálium..................................... 4-39 „ vasoxyd .......................................... 1 5-81 „ kovasav .......................................... 1 918 „ Amint az elemzésből látszik, a szerb tövis hamujában pbos- phorsavas mész és szénsavas káli rendkívül nagy menynyiségben van jelen. E két alkatrésznek ily meglepő bőségben való eljövetele a gazdára nézve nevezetes jelenséggé tette a növényt. A szerint t. i. amint egyfelül a veszedelmes dudvának valamely területen elszaporodása a talaj eröteljességének jele, úgy másfelől kiirtása és összeszedése igenis kívánatos mivel hamujában a legbecsesebb trágyaszereket szolgáltatja a már kiélt földeknek, és pedig csupán a phosphorsav és káli tartalmat vevéu tekintetbe, e két anyagnak jelenlegi ára szerint 1 mázsa szerb-tövis-hamu legalább is 3—4 frt. értékét kéyvisel; míg ugyané mérték szerint 1 mázsa bikkfa hamu legfeljebb csak 1 frt, 50 krt. ér. Egyátalában nem helyeselhető tehát azon nálunk igen gyakori eljárás, hogy a kiirtott szerbtövis garmadákat, vagy egyszerűen a dülő-útak árkába vagy pedig a sövényekre hányják; mert kiszáradás után elégetve, hamuját iukább a kertek vagy szántóföldek trágyázására kellene használni, mivel általában 21—24°/0-re tehető annak kálisó tartalma! Van azonban e növénynek ezen kívül még egy másféle jelentősége is. A Dr. R. Godeffroy elemzésére másféle, t. i. azon tapasztalat szolgált indokul, hogy az utóbbi években, kivált Podoliá- ban több orvos kezdte azt por alakban a veszettség és cholera ellen használni: Dr. Grzymala a „JournalTherapeutíque“ czimü lapba azt állítja, hogy már több esetben valóban kedvező sikerrel alkalmaztatott ez a szer e minden más gyógyszerrel daczoló irtózatos betegségekben. 0 a felnőtteknél ily esetekben naponként 3-szor0-60- gramnyi száraz xanthium-Ievelet szokott beadni poralakban, gyermekeknél vagy állatoknál pedig a test nagyságának megfelelő arányban kevesebbet s az adagolást 3 hétig folytatja. A Dr. Godeffroy elemzésében kitüntetett szokatlan nagy phosphorsav és káli tartalom mintegy indokolni látszik e növénynek tulajdonított e rendkívüli hatást; mások azonban, azon az alapon, mert a Xanthiumban semmi különös anyagok nincsennek kétségbe vonják Grzymala következtetését, s az eddig ez utón elért eredményeket inkább esetlegességnek hajlandók tekinteni, Bárhová dőljön is ez utóbbi tekintetben a vita, az már magából az elemzésből kétségbevonhatatlan tény, hogy e hazánkba állítólag csak 1830 táján betelepedett dudva sokkal érdekesebb, mint sem eddig gondoltuk. Mi e növény betelepedése idejét illeti az Alföldön az a vélemény van elterjedve, hogy 1880 táján Szerbiából hajtott juhokkal és sertésekkel jött volna hazánkba, s ép innen kapta szerbtövis nevét, Borsod megyében a nép „muszka tövisének nevezi s azt tartja róla, hogy az 1848-iki forradalom alatt a muszkákkal vándorolt be: Kassa tájékán állítólag még a 60 as években is csak gyéren fordúlt elő. Érdekes volna tudni, vájjon mennyiben megbízható e népies vélemény, mivel igazoltatása esetén e növény tovaterjedési gyorsaságát is meglehetne határozni, a mi tekintve e növény mag- vainak előnyös szerkezetét, igen érdekes biológiai adat lenne. A „Term. Tud. Közi.“ után. (A magyar borok Párisban.) A „Gazd. Lapok“ a nemzetközi jury megállapodásairól boraink belértékére nézve a következőket közli: Magyar Fehértemplom és Versecz, hazánkban legtöbb bort termő községei, jelentékeny számú mustrákkal szerepeltek, de nem nagy sikerrel. Az esztergomi borvidék gyűjteménye sem volt szerencsés. Neszmély fájdalom elmaradt, Pozsony, Buda, Eger és Villány fehérjei nem kellettek nagy hatast, valamint a (Baranya vidéki sem. Az Érmellék nagyrabecsült bakatorát semmibe sem vette a nemzetközi bíróság, majdnem igy járt Ménes-Magyarád is. A Ba- latonvidék és Somló jobbau tetszettek; kellemes iz, különös zamat nélkül, könnyűség, de még mindig elég tűzzel, ez volt az amit jnrynk többsége keresett. Épen azért az erdélyi borvidéknek szine- java maradt figyelmen kivül s az asztali és u. n. pecsenyeborok még több eredményre jutottak, mint a fajborok. Som és Leányka, a Királyhágontuliak büszkesége, itt háttérbe szorult és a Trami- nerrel együtt alig nyert gyenge „succés d’estime“-t. A risling valamivel feljebb lett osztályozva, de csakis az osztrák jurorok támogatása folytán, a bakator a gyűjteményben sem nyert elismerést; szóval a fehér borok csoportjában, hazánk egy elsőrendű dijat sem fog nyerni. A veres borokat nagy rokonszenvvel fogadta a jury, de fájdalom nem igen nyújtott az anyag alkalmat a kitüntetésre; csakis a Balatonvidék, Ménes, Villany és részben Erdély állotta meg a sarat; tekintve a borok számát és a javaslatba hozott kitüntetéseket, itt többet nyertünk mint a fehéreknél, pedig saját igénytelen véleményük szerint fehér boraink minősége jóval túlszárnyalta a vöröseket. íme csattanós példája annak, hogy a jury többségének vörös borhoz szokoff szájize akaratlanul is pártoskodott és döntött. Az édes és aszuborok csoportjában diadal diadalt ért, kivált a tokaji collectió idézett elő lelkesedést. Itt azután valóságos arany (érem) eső állott be és több kiállító csodálkozva fogja majd olvasni, hogy öt nem azért a borért tüntetik ki, melyre ö és hazája joggal büszke, hanem oly édességért, melyre ö legkisebb súlyt sem fektet. A veres aszút a jury nagyon kedvezően fogadta 8 mondhatnék érdeme felett kitüntette; a tokaji boroknál az oroszoké volt a szó s a jobb minőségeknél a kóstolást ivás váltotta fel, persze az volt a java, a miből nem maradt semmi. A kóstolás mikénje nagyon felületes volt, a t. jurorok a lehetőségig siettek , fnlvilágositást sem nem vártak, sem nem kértek, sőt megtörtént többször, hogy a megkisérlett bővebb information megboszaukodtak és még kevesebbet adtak, mint eredetileg szándékoztak .... Miután ez minden országban igy ment, meg kellett hajolni a „szokás“ előtt, mely csak az által vált némileg menthetővé, hogy vagy 30,000 mustra igényelte az Ízlést! ..........Ha már m ost mindezekből tanúságot akarunk vonni, constatálnunk kell, hogy — kivéve az aszúkat — körölbelöl 1—2 számmal lettünk alább osztályozva mint Bécsben, a mi kétségkívül jelentékeny veszteség, de vigaszunkra szolgálhat, hogy minden nem franczia bor is épen igy járt. A mi a kivitelt illeti - - feltéve, hogy árban versenyezhetünk, meg kell jegyeznünk, miszerint vörös boraink Fran- cziaországban sohasem fognak hódítani, a könnyű fehér pedig idáig szállítva értékéhez képest aránytalanul megdrágul. Marad a jó nehéz fehér bor, kiválóbb zamat nélkül — mint pecsenyéhez való ital és mindenekfelett az aszú és tokaji, ezekkel itt jó üzletet lehet csinálni, ha hazai boraink árulását egy szolid czég vállalná el, mely a fogyasztó közönségnek ismert nevével is biztosítékot nyújtana. Halotti jegyzék folyó év julius 22-töl aug. 1-ig. Nagy Rozália 2 év. sorv. Steinhäuser Ágoston 64 év. szél- hüd. Kormos Anna 14 nap. vele szül. gyöng. Kasztner András 48 év. gutaüt. Budai Mihály 9 hó sorv. Tamasi Erzsébet 5 hó hasm. Borbelyi Etel 8 hóu. sorv. Zzolnai István 67 év. aggkor. Zahorecz Mária 9 hó hasm. Csillagb Sándor 5 év. himlő. Pánk Rudolf 6 hét. ídötl. Herczeg Antal 5 hón. vérszeg. Szentgyörgyi József 9 hét. vele szül. gyöng. Martin Mária 42 év. szélhüd. Mária Magdalena 58 é. szélű. Kameniczki Erzsébet 2 é. sorv. Varga Erzsébet 2‘/í é. sorv. Kréti Imre IVa é. vérszeg. Stremerveger Ágoston 38 é. sorv. Dubniczki Róza 11 hón. vérszeg. Szilágyi Mihály 3 hón. vele sz. gyöng. Túrái János 3 hón. vérszeg. Gajdáesi Bérezi 3 hó vérszeg. Krupa Anna 2 hetes fejgörcs. Mihály Terézia 2‘/2 éves köhögés. Weiss Farkas izr. 3 hón. vérszeg. Kovács Lajos 28 é. sorv, Árvái Rozália 53 é. vizkór Sehüffou Johanna 42 é. vizkór. Fi 14, uö 15, összesen 29, orvosi ápolás alatt volt 13. Felelős szerkesztő: Dr. FEKETE FERENOZ.
