Eger - hetilap, 1878
1878-08-01 / 31. szám
245 az intézetből egészen ki akarják venni, tartoznak azt három hóval előbb az elüljáróságnál bejelenteni. A tankönyvek, munkakellékek, gyógyszerek szintén külön fizettetnek ; e végett az elüljáróságnál félévenkint 20—25 ft o. é. tétetik le, miről, valamint minden más fizetésről az elüljáróság lelki- ismeretesen számol. A tanév szeptember 1-én kezdődik. Nyilvános próbatét évenként egyszer tartatik, melyre a t. ez. szülök, gyámok és érdekeltek előre meghivatnak — de az illetők a növendékek előmeneteléről évközben is többször tudósittatnak. A növendékek csak a szülök vagy illető gyámok által kérethetnek ki; szüleik, vagy ezek beleegyezésével mások látogatásait az erre kijelölt teremben, csütörtök vagy vasárnap délután 4—5 óra közt fogadhatják el; távol lakó szülök és rokonok azonban egyéb napokon és órákban is bebocsáttatnak. Végül biztosíttatnak a t. ez. szülök és gyámok, hogy a növendékekre minden tekintetben a lehető legnagyobb gond és figyelem fog fordittatni. Isten áldása legyen az intézeten és a hazán! Az intését elüljárásága. Y7árosi ügyek. Egervárosa részéről folyó évi július 28-án tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak. A folyó évi júnins 30-iki jegyzőkönyv hitelesítése után elnöklő polgármester előterjeszti, hogy miután a fogyasztási adóbérlet Eger városára nézve, f. év végével lejár, jövőre ezen adónemet illetőleg a tárgyalást a helybeli pénzügyi biztossal megindította, melynek eredménye lön, hogy az 1879, 80, 81-ik évekre a fogyasztási adó, évenkint 21200 írtban állapiitatott meg, úgy azonban, hogy ezen bérösszegből a kezelési költségekre 1081 ft 44 kr leszámítandó; — midőn tehát az erre vonatkozó tárgyalási jegyzőkönyveket — elfogadás végett — bemutatja, megjegyzi, hogy ezen bérlet, a multihoz arányosítva, évenkint 70 ft 10 kr emelkedést mutat. A bemutatott tárgyalási illetőleg megváltási jegyzőkönyv el- fogadtatik s a város nevében leendő aláírására Tavasy Antal polgármester felhatalmaztatik ; a netán ez ügyben szükséglendö további lépések megtételével a városi tanács, úgy Mednyánszky Sándor és Vavrik Endre képviselők bízatnak meg. Elnöki indítvány folytán a szakosztályok elnökeiül megválasztattak ; éspedig: a közigazgatási szakosztály elnökéül: Tavasy Antal; a rendőri szakosztály elnökéül: Fülöp József; a mezei rendőri szakosztály elnökéül: Szalay László; a legelői szakosztály elnökéül: Mészáros István; a jogi szakosztályhoz: Eisenmann János; a szépészetéhez: Kubik Endre; a közegészségügyhöz pedig: Schvarcz Dávid. Ugyancsak elnöki előterjesztés folytán, a szabályrendelet értelmében felállítandó számonkéröszék tagjaiéi: Almásy Félix, Csiky Sándor, Eiszenmann János, Simáczius Gusztáv és Vavrik Endre választattak meg. Dr. Danilovich Pál városi főorvos, mint dologházi gondnok jelentése, az egri dologház 1877-ik évi beléletét illetőleg, tudomásul vétetett s jelentést tevő gondnoknak a dologház körül tett fáradozásaiért köszönet szavaztatik. A községi iskolaszék jelentése a községi népiskolák állapotáról az 1877/g-ik tanévet illetőleg, tudomáséi vétetik, s ugyancsak tudomás végett a közigazgatási bizottsághoz felterjesztetni hatá- roztatik. Schmidt Ignácz kérelme, a várostól haszonbérelt rét után járó bér leengedése iránt, Fülöp József elnöklete alatt alakított bizottságnak — véleményezés végett — kiadatott. Steinfeld Hermanné kérelme, melyben ;a „Kacsa-'-közben 13. sz. alatti háza mellett elvonuló városi telekből, 71/g méter széles és 171/2 méter hosszaságú tért, részére átengedni kér; vélemény- adás végett a szépészeti bizottságnak kiadatott. A török-mecset körül létesített rácsozatnak díjmentesen lett előállítása és közreműködésükért Gröber F. és fiai czégnek, Fried- valszky Adárn, Rudiik Ignácz és Tancsa Lajos egri polgároknak köszönet szavaztatott. A barátok utczáján készítendő asphalt-járdára vonatkozólag hozott elöbbeni határozat oda módosíttatott, hogy az illető háztulajdonosok házaik előtt csak egy öl szélességben kötelesek megké- szittetni; a további szélesség költségei a városi közpénztárt terhelik. Végül az 1877-ik évi házi pénztári számadás, mely számvevöileg megvizsgálva van, és a községi törvény értelmében 15 napi közszemlére kitéve volt; azonban ellene észrevétel nem tétetett, felülvizsgálás végett a megyebizottságához felterjesztetett. Levelezés. Szliács, jul. 27. Tisztelt szerkesztőség! Folyó jul. hó 24-röl egy, nekem igen becses és bizonyára Egert is kellemesen érdeklendö levéllel keresett föl fürdői elvonultságomban városunk megünneplendö jeles fiának, Vitkovics Mihálynak unokaöcscse, mely igy szól: „Igen tisztelt hazafi! Mély megilletödéssel és büszkeséggel olvastam kedves közös hazánk lapjaiban, miszerint dicső Eger városa, 1829. évben elhalt Vitkovics Mihálynak születése százados évfordulóját f. évi auguszt. 25 én fogja ünnepelni, s hogy az ünnepély programmjának megállapítása czéljából Eger értelmisége bizottságot választott, melynek élén igen tisztelt uraságod mint bizottmányi elnök áll. — Az ünnepély részletei közt olvasván, hogy megboldogultnak arczképe fog lelepleztetni, s hogy emlékét müveinek kiadása által óhajtja a t. bizottmány megörökíteni; tisztelettel alól- irott, mint a dicső emlékezetű ünnepeknek unokaöcscse — t. i. fivérének, néhai Vitkovics János, budai ó-hitü plébánosnak fia — bátorkodom ezennel a rendező bizottság becses figyelmét némely fontosabb mozzanatokra kikérni. — Ünnepelt nagybátyám legsikerültebb arczképe a magy. tudom. Akadémia birtokában, Budapesten van, melyet 1813-ban, akkoron leghíresebb arczképfestö, Donath, festett, s mely arczképet tisztelettel alólirt valék szerencsés 1882- ben az Akadémiának ajándékozni, mely idő óta az, elnöki termében létezik. Dicsöült nagybátyám müveire nézve örömmel olvastam azt is, hogy az Akadémia késznek nyilatkozott annak, birtokában lévő összes müveit kiadásra átengedni. Ezeken kívül néhai titkára, Toldy Ferencz családjánál szinte létezhetik nagybátyám több eredeti müve, melyeket én adtam neki át, a czélból, hogy világot lássanak. Végre magán tudomásul közlöm, bogy bold. eml. nagybátyám keresztlevele öcsém, Vitkovics Gábor, belgrádi tanár birtokában van, mely szerint a születési nap auguszt. 14-re (az ó naptár sz.) van bejegyezve. — Végül megjegyezvén, hogy az ünnepélynél résztvenni szándékozom, mély tisztelettel és hazafiéi üdvözlettel vagyok. Eszéken, 1878. jul. 24. alázatos tisztelője Vitkovics Miklós, uradalmi ügyész.“ — Eddig a levél. S a rokoni s hazafiéi jóakarat e meleg kifejezésével figyelembe ajánlott mozzanatok a rendező bizottság előtt ugyan ismert, illetőleg meghaladott dolgok már: jól eshetik mégis tudnunk, hogy a tiszta magyarság, sőt a tiszta hazafiúi érzület ünnepelt költőnknek szlavón-földi unokájában is ily példásan fenn áll; valamint remélleniink is, hogy Vitkovics unk nem csak arczának néma ábrázolatában, hanem élő családi vonásaival is jelen lesz ünnepünknél, s helyette, ki Egerre díszt hozott, méltó unokáját ölelhetjük majd keblünkre. Fogadja stb. Szvorényi. Heti szemle. A hét legnevezetesebb eseménye az osztrák-magyar hadsereg bevonulása Boszniába. Erről az első távsürgönyök igy szólnak : Brood, jul. 29. A cs. és kir. hadak ma a határt a legjobb rendben és minden akadály nélkül átlépték. Salvator János föher- czeg, egy dandár élén bevonult Berberbe. Brood, jul. 29. Ma reggel a 13. hadtest elöhada Phillppovics táborszernagy és egész törzskara jelenlétében Brood mellett átkelt a Száván. A csapatok átkelése, a legnagyobb pontossággal, 3 óra alatt ment végbe, a katonák és az itteni lakosság örömrivalgása között. Ma 10 óra óta a bosnyák parton a monarchia zászlója leng. E fontos tényt proklamaczio előzte meg, melyben Bosznia és H erczegovina lakói értesittetnek: hogy az osztrák császár és magyar király hadai át fognak lépni országuk határán ; de nem ellenségképen jönnek erővel elfoglalni ez országot, hanem jönnek mint jó barátok, véget vetni a bajoknak, melyek nemcsak Boszniát és Her- czegovinát, hanem Ausztria és Magyarország határos tartományait is évek óta háborgatják. Ez az első alkalom, hogy az alkotmányos osztrák-magyar Monarchia, az átalános hadkötelezettség életbeléptetése és a hadsereg újraszervezése óta, védköteles fiainak fegyveres szolgálatát igénybe veszi. Reméljük, hogy e nehéz próbát becsülettel fogják megállani. Nehéznek kell mondanunk, mert nem háborúról van szó, melyben a bátor katona, ba kell, meg tud halni. Ez áldatlan
