Eger - hetilap, 1878

1878-07-25 / 30. szám

237 nap vagyis f. hó 28-án nevezett czélra hangversenyt rendez, melyre úgy városunk mint vidékének köoünségét ezennel figyel­meztetjük. * (Gyászhir.) Steinhäuser Ágoston, az egri kereskedői kar egyik derék és köztiszteletben álló tagja, f. hó 22-én d. u. 2'/2 órakor, életének 64. évében, számos rokona mély fájdalmára, agy- szélhlidés következtében, elhalálozott. Béke poraira! * (Meghívás.) Folyó hó 28-án, azaz vasárnap műkedvelő ifjak által, a heves-szolnok-megyei árvaházDál, [tartandó szinelöadásra a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. * (A kápolnai kerület) függetlenségi pártja — mint halljuk — képviselőjelöltül Fáy Lászlót léptette fel. * (Párádon) a timsós fürdői Annabál f. hó. 27-én fog meg- artatni. Mint értesülünk, nagyban folynak a készületek, hogy az estély mennél fényesebben sikerüljön. * (7emplomrablás.) A f. hó 20. és 21. közti éjjelén ismeretlen gazok a helybeli papnevelde kápolnájába betörtek s a szentségtar­tót vésővel kifeszitvén, az ott talált áldozókelyhet 8 azonfelül a sz. misénél használtatni szokott ezüst kelyhet és szintén ezüstből készült tömjénezöt eltolvajlották. A fökapitányi hivatal megtette a kellő intézkedéseket hogy a gonosz tettesek mielőbb kézre ke­rüljenek. * (A magyar festö-miivészet) nagy becsületet szerzett hazánk­nak a világkiállításon. Munkácsy Mihály nagy arany diszérmct nyert és csak Meissonnier a leghíresebb franczia művész kapott ezen legnapyobb kitüntetésre egy szavazattal többet mint Munká­csy. Képe a hatodik helyet foglalta el, az ítélet szerint, a kiállított 3455 kép között. A magyar művészek közül még Benczúr Gyula nyert harmadrangú érmet 8 Pál László — eddig kevésbbé ismert aradmegyei születésű fiatal művész — kitüntető megemlítésben ré­szesült. * („Kincsemu) a hires vorseuyló ez évben junius 2-ig kilenez- szer futott s mindig első volt; ez évi nyereményei a „Vadász-és ver­senylap“ szerint 25,598 frtot tesznek. Összes nyereményei pedig — eddig 36-szor futott s mindig elsőnek ért e czélpontboz — ez ideig 127,881 írtra rúgnak. E kitűnő kancza jelenleg Newmarke- ten van, hol az aug. 1-én tartandó nagy versenyekre készítik elő. * (Földvári Albert) honvéd-alezredes, a branyiczkói hős, az orsz. honvédegylet központi választmányának alelnöke és a honvéd menház elnöke jul. 15-én reggel 5 órakor, 56 éves korában, rövid betegeskedés ntán, váratlanul jobbiétre szenderült. Temetése 16-án a fővárosi közönség nagy részvéte mellett ment végbe. (Gr. Andrássy és a kis magyar leány Berlinben.) A „Berliner Tagblatt“ a következő érdekes történetkét beszéli el e hó 12-éröl: Mintegy két hét előtt K. magyar borkereskedő leánya, a 4 éves Róza, bokrétát és egy üdvözlő költeményt nyújtott át a Berlinben időző osztrák-magyar külügy-miniszternek. A verset el is szavalta a kis leány gr. Andrássy előtt, aki kijelenté, bogy köszöni a ma­gyar üdvözlő verset s majd személyesen is meglátogatja a kis le­ányt a szülei háznál. A diplomaták Ígéreteit nem igen veszik kéz­pénzül s azért mindenki azt hitte, hogy a miniszter megfeledkezett a magáéról. Csak a kis Róza várta rendithetlen bizalommal. E hó 11-én pont déli 12 órakor a külügyminiszter Teschenberg udvari tanácsos kíséretében a Jágerstrasse 63-dik szám alá hajtatott, hogy kis magyar barátnőjénél látogatást tegyen. Elöhozatta a kis leány­kát, üdvözlését szívesen fogadta s a jó magyar borokból is rendelt egy-két üveggel. A minisztert igen érdekelték a magyar borkeres­kedő szobái, melyben csupa magyar tárgyú képek vannak felfüg­gesztve. Ott látta a 13 aradi vértanú, továbbá Mészáros, gr. Batt­hyány arczképeit. Egész meg volt indulva és fel sóhajtottt: „Sze­gény honfitársaim!“ A kis magyar leánynak megígérte, hegy utolsó fényképeiből mgküldi arczképét emlékül azért a gyöngéd figyelem­ért, melyben öt részesítette. * (Egy egervárosheli volt gazdatiszt), a bekövetkezendő nyomta­tás, vagy cséplés alkalmával, szérűn, felügyelői minőségben, bár­mely ,t. ez. földesuraság- vagy gazdaíisztnél alkalmazást keres. Lakása Hatvan III. negyed 828. sz. a. Törökfö korcsma mellett. * (Verespatakon), Erdélynek ezen oly hires bányahelyén, a kirnikhegységi „Mária mennybemenetele“ és „Szentháromság“ nevű tárnák egyik közös határrészén, ez évi február hó elején, mesés arany kincsekre akadtak, melyek még az ottani bányász szakem­bereket is bámulatra ragadták. Egy tömzsökszerü aranyban dús ércztelérre akadtak, mely varázsszerü látványt nyújtott. A még ke­véssé feltárt ércztelérnek is majdnem minden pontja csillogott a nemes fém kristályos aranyszemcséitöl. E lelet becséről a követ­kező adatok nyújtanak fogalmat. Február elejétől március hó 17-ig csak 42 köbméternyi üreget vájtak ki s az ezen aránylag csekély üregből a fennemlitett idő alatt 85'670 kgr. termésaranyat nyertek beváltás alá került 6P383 kgr. szinarany és 22-658 kgr. szinezüst, összesen 87,563 frt 42 kr. teljes fémértékkel. Ha még az akkori 16°/0 agio nyereményt is hozzáadjuk, az összes érték 101,580 frtra rúgott. * (Időjárásunk.) Az európai contiuens fölött 4 hét óta észlelt egyenletes constellátiója a légnyomás megoszlásának nemcsak ná­lunk, de egész közép Európában ezen elöhaladott nyári időszakban is, az egész légkör rendkívül soká tartó áthülését eredményezte. Különösen Ausztria-Magyarországban éjszak-nyugati szelek uralkod­tak, melyek a legéjszakibb szélességekből folyton hideg légrétegeket fújtak vidékeinkre s változó, borongó időjárást és gyakori esőzé­seket okoztak. Az alpesekben a lecsapódás még bővebb volt, a déli lejtököD nem ritkán erős zivatarok által kisérve, mialatt az éjszaki lejtőkön, különösen a hesczinai hegységbeg hó esett. Mig a síkságon, főleg Németország-és birodalmunkban hűvös és változó volt az időjárás, Oroszország keleti részén és Szibériában nagy for­róság és zivatarokról panaszkodtak. Az alsó duna-vidékeken, ren­desebb hömérsék mellett, szinte gyakori esőzések fordúltak elő. A légnyomás azonban nehány nap óta csökkent, minélfogva az ;éj­szaki depressio ereje is meggyengülvén, a legközelebbi na­pokra állandóan meleg, de zivataros időjárásra le­het következtetni. * (A cár) ukázt intéz Orosz-Lengyelország földbirtokosaihoz, melyben megrendeli, hogy a földbirtokosok honn lakjanak és ott költsék el jövedelmeiket. * (A heves-szolnokmegyei ároa-ápolda javára), folyó hó 14-én saját házában tartott szinielöadás alkalmával felülfizetni szívesek voltak: Siposné önsga 1 ft, N. N. 1 ft, Gröber család 1 ft, Zsen- dovics Endre 1 ft, Kubik Béla 65 kr, Harcsáné önsga 40 kr, Gyalogay Gyula 25 kr, Tatay József 35 kr, N. N. 10 kr, N. N. 10 kr, N. N. 5 kr, Énekes Imre 5 kr, Pillér Ede 5 kr, Dobrányi 5 kr, Takács János 5 kr, N. N. 5 kr, N. N. 5 kr, N. N. 5 kr, N. N. 5 kr, N. N. 5 kr, N. N. 5 kr, N. N. 5 kr, N. N. 5 kr. Összesen 6 ft 45 kr; mely nemeskeblü adakozásaikért, a jótékony- czél tekintetéből fogadják legforróbb köszönetünk nyilvánítását. A rendezőség. * (Sajtó hiba) A jul. 18-i számban a 227. lapon, a tárczában fel. szám. a 2. sorban „dicsőségekre“ helyett „dözeségekre olva­sandó. Gazdasíigi szemle. Minő magvakat használjunk? A mezőgazdaságra nézve nagyfontosságú kérdés: vájjon bizonyos növényfajnak na­gyobb vagy kisebb magvait czélszerüebb-e tenyészanyagúl, vető- magúi használni ? Első pillanatra könnyen megoldhatónak látszik e kérdés, mert mindenki ösztönszerüleg a nagyobb magvak teny­észtésére hajlandó; de a gyakorlati életneu, különösen valamely növényfaj nagyban művelésénél, midőn jelentékeny költséget kép­visel az évente felhasznált vetőmag, mégis tapasztalunk oly jelen­ségeket és hallunk oly okokat, melyek habozóvá teszik az embert a választásnál, s valószínűleg e habozás oka annak, hogy gazdá­ink, sok esetben, oly közömbösséggel járnak el a mag megválasz­tásánál. Eléggé ismeretes tény, hogy e közömbösség némelyeknél annyira fajúi, hogy inkább az apró, silány magvakat használják vetömagúl, azt tartván, a sokkal olcsóbb vetőmag is épp oly szol­gálatot tesz, csak a föld legyen hozzá jó, s nem rettennek vissza azon kilátástól, hogy az ily vetőmagtól várható termés is valószí­nűleg silány aprószemü lesz, mivel némely piaczon, és pedig nem éppen alap nélkül, még kelendőbbek az apróbb mint a nagyszemü fajok. Azonban ma már számos oly adat áll rendelkezésünkre, me­lyek azt mutatják, hogy ha e tekintetben téves elvek szerint já­runk el, ha positive nem is, legalább negative nagymértékű vesz­teségeket szenvedhetünk. Ismeretes ugyanis, hogy a vetőmagvak válogatása u. n. nemesítése által sikerült Legrandnak 35 iteze ve­tőmagból 32, Depreznek 17 itezéböl 29 és Hallétnek 1100 □ ölön egyizben 32 máskor pedig 63 pozsonyi mérő búzát termelni oly földön, mely a rendes magvakkal bevetve, csak 20 mérőt szokott adni. Még jobban meggyőződhetünk a vetőmagvak kiválogatásá­nak u. n. nemesítésének jó hatásáról, ha Morék nagy gonddal folytatott kísérleteinek pontosan jegyzett eredményeit látjuk. [Vizs­gálatait a búza, repeze, borsó, bab és len magvaira terjesztette ki s tapasztalatai a következők;*) A nagyobb magvak lasabban csíráznak, mert feldagadásukra több vizet kell a talajból felvenniük, de aztán gyökereiket is sok­*) 1. Centralblatt für Agrikultur-Chemie. X. 348. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents