Eger - hetilap, 1878
1878-06-27 / 26. szám
206 nyerhették-e s för ndtk támogatását ? Korán sem, sőt elleukezöleg; ük válaszukban így szóltak: „Nyolc század óta vau összekötve a nemzettel a tornai nyelv; és aunál- fogva az több érdekkel v.m összekapcsolva, és el őrlésére vagy megváltoz'atására telette szükséges előbb, mind a kívánság eredetét és kiterjedését, mind ped;g teljesedés lehetőségét, és az említett érdekkel va'ó megegyeztethetésót bővebb vizsgálat alá venni.“ És ekkor mi körül folyt a küzdelem? A körül, hogy nem az izraeliták, hanem a magyar u^mzet magyar úl szólít sson a magyar királyhoz, s hogy a magyar nemzet számára a magyar törvényhozók magyar nyelven írhassák a törvényeket, tehát a körül, hogy a magyar nemzet élhessen oly joggal, melyet a természet ad és mely minden emberrel születik. És mégis mily makacs ellentállást fejtettek ki a főrendek ! íme ezen példából megítélheti a „H. V.“ szerkesztője, mily befyást gyakorol az emberre az, mit századok gyakorlata meghonosított. így van ez az izraelitáknál is ; ba vannak köztük, kik még a német hitszónoklatot kívánják, nem azért teszik azt, mert ellenszenvvel viseltetnek a magyar nyelv iránt, hanem csak azért, mert német előadáshoz vannak szokva, és mert mieden njitásban veszélyt látnak a vallásra nézve. Az izraeliták becsülete; en küzdenek magyarosodásunk mellett; azonban ők sem képesek századok örökségét egy varázsütéssel eltávolítani. Ezen küzdelemben lehet őket buzdítani, netaláni mulasztásaikat szemükre lobbantam', de úgy megtámadó!, amint ezt a „H. V.“ szerkesztője tette, nem illik. Még egy megjegyzést kell tennem saját személyemre vonatkozólag. A „H. V.“ szerkesztője azt mondja, miként úgy tapasztalta, hogy én a német nyelvet gyengén bírom és hogy gyenge német előadásom Fürst fó’rahbi classikns beszéde ntán még jobban kirítt. Ugyan bérem, ha valaki oly szerencsétlen, hogy a német nyelvet gyengén bírja, azt a „H. V.“ szerkesztőjének mindjárt országszerte ki kell kürtőimé ? És vájjon lehet-e egye len egy szónoklat ntán egy szónokról ítéletet mondani ? Hát ha a szónok épen dispouálva nem volt? Én megfejtem a ,,H. V.“ szerkesztőjének annak titkát, hogy mért sikerült az általam nagyra becsült Fürst főrabbi előadása jobban az enyémnél: 1-ször azért, mert ö volt az első szónok ; 2-or azért, mert ö azonnal táviratilag értés ttetett, és igv ideje volt kényelmes lakásában elökészülni nekem pedig, a meghívó levelet kapván, azonnal kocsira kellett szállncm, s az egész' úton zápor esőtől csapdoslatván, átázottan és előkészületlenül kellett az előadást tartanom ; 3-szor: mert ő az elhunyt réei ismerő’-;« és meghitt barátja vala, én pedig őt nem ismerém. De még ennyivel nem elégedett meg a „H. V.“ szerkesztőj. • mert 23. sz. lapj.ban ismét visszatérvén ezen ügyre, ily szavakra fakadt: „Fürst főrabbi, magyar érzésű s a német nyelvet coirect bíró ember, ihletett beszéde elfelejtette, hogy németül mondatott; de az a másik — ugyan kérjük, minek hozták azt ide.“ Nem tudhatom, hogy miért viseltetik a szerkesztő úr annyi rósz akarattal irányomban, s megvallom, nem tartottam az egészet egyébnek alacsony hízelgésnél,.. Fürst főrabbi iránt, ki valószínűleg a „H. V.“ előfizetője, vagy pedig előfizetőnek kiszemelt áldozatja. Azonban én ezt nem hagyhatom szó nélkül, mert ha a „H. V.“ szerkesztője azt mondja, hogy Fürst főrabbi magyar érzésű, és egyúttal fájdalmasan felkiált, hogy engem minek hoz’ak oda, mit képzelhetne az olvasó mást, mintsem azt, hogy én nem vagyok magyar érzésű, már ezt el nem hallgathatom. Azt mondják, Fürst főrabbi jobban tud németül nálam, nem keresem ; de hogy ő vagy bárki ma- gyarabb érzésű legyen nálam, azt, mig tények nem bizonyítják, el nem fogadhatom, s kijelentem, hogy én az izraeliták magyarosodásáért mindig lelkesültem és azt any- nyiban előmozdítani is iparkodtam, amenyiben 1868. éta több alkalommal magyar szónoklatot tartottam, nemcsak saját hitközségem, hanem más helységekben és ezek közt nem rég Eger városában is, és hogy ezen kivül egy müvet is irtam, melynek célja a bibliának magyarra való forditás&t az izr. iskolában sikeresen elömozd tani s mely több mérvadó iskolában és ezek közt a budapesti és egriben is sikerrel hasz- náltatik. Mindezt nem dicsekvési vágyból hoztam elő, hanem csak azért, hogy a t. közönség a „H. V.“ szerkesztőjének rosszakaró nyilatkozatai által, rólam balvéleményt magáuak ne alkosson. Most még csak arra nézve kell felvilágosítást adnom, hogy hát mért nem beszéltem a fent érintett alkalommal is msgysrul. Ennek oka abban rejlik, hogy elfelejtették a meghívó levélben érinteni, hogy magyar szónoklat kívántatik ; én tehát egy idegen hitközségben nem mertem az eddigi szokást mellőzni; igaz ugyan, hogy amint a halottas házba beléptem, Schönberger úr kérdezte tőlem, hogy magyarúl fogok-e beszélni ? de már én ekkor az egri müveit közönség előtt, egészen ex tempore magyar szónoklatot tartani nem bátorkodtam. Heves, 1878, junius 14. Handler Márk, rabbi. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő : S z a b ó Ignác. X X X X X X X X X X X • • Onkénytes yégeladás. Posztó, vászon közünséof előnyére a a n. e. , divatáru raktáram összes készletét azonnal elárusítani, s üzletein „ . kor igényeinek megfelelőiem átalakítani és berendezni óhajtván, magamat midőn e végeladásra elhatároznám, van szerencsém a mélyen tisztelt közönséget raktáram látogatására és szükségleteik bámulatos olcsó beszerzésére ezennel tiszteletteljesen meghívni. Eger 1878 jun. hó 18-án (179) 2-3 BARCHETTI ADOLF. II-od ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Az egri kir. tvszék mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, miszerint Bacher Gusztáv vég- rehajtatónak Varga András és neje Törő Anna végrehajtást szenvedő ellen 100 frt töke s járulékai iránti végrehajtási ügyében, az egri belső 1739. sz. telekjkv- ben A. f 2225 a. hr. sz. a. felvett 200 frtra becsült ingatlan az 1878 évi julius hó 10-dik napján d. e. 10 órakor , mint második határidőben ezen kir. törvényszék tanácstermében megtartandó nyilvános árverésen következő föltételek alatt eladatni fog, n.m. 1. Kikiáltási ár a fenti becsár; azonban ezen II-ik árverésen a fent körülírt ingatlan becsáron alul is el fog adatni. 2. Árverezni kívánók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/0- át vagyis 20frt készpénzben vagv ovadéklrépes papírban a kiküldött kezéhez letenni. 3. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben, és'pedig: az első 1/3-át az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 8 nap alatt a második 1/3-át ugyanazon naptól számítandó 3 hónap alatt, az utolsó 1/3-dát pedig ugyanazon naptól számítandó 6 hónap alatt, minden egyes vételári részlet ntán a birtokba- lépés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt, ezen kir. tlkvi törvényszéknél előre kieszközölt utalvány a- lapján az egri magy. kir. adó-, miut bírói letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az első részletbe fog beszámíttatni. 4. Vevő köteles az épületeket a birtok- balépés napjával tűzkár elten biztosítani. 5. Az árverés jogerőre emelkedésekor vevő megvett ingatlan birtokába lép, ennélfogvaa megvett ingatlan haszna és terhei ez időtől öt illetik. 6. A tulajdonjog bekebelezése csak a vételár és kamatainak teljeB lefizetése után fog vevő javára hivatalból eszközöltetni. Az átruházási költségek vevőt terhelik. 7. Amennyiben vevő az árverési feltételek bármelyikének eleget nem tenne, a megvett ingatlan az érdekelt felek bármelyikének kérelmére, a polg. tkrdtts. 459. §. értelmében vevő veszélyére és költségére, bánatpénzének elvesztése mellett, újabb árverés alá bocsáttatni, és csupán egy határidőnek kitűzése mellett az előbbi becsáron alul is eladatni fog. Kelt Egerben 1878. évi jun. hó 15-ik napján tartott telekkönyvi üléséből. Az egri kir. trvszék elnöke (192)1-3 VAVR1K BÉLA. Bérleti hirdetmény. Heves megyében, Verpelét mezővárosa határában fekvő „Alherki“ puszta, mely 362 hold szántóföldből áll, és a siroki határban fekvő úgynevezett „ Dáliái“ puszta, mely áll: körülbelül 100 hold szántóföld-, 30—35 hold rét- és körülbelül 350 hold legelőből-; továbbá Verpelét mezővárosában fekvő nagy úrilak, úgy szintén ott lévő pálinkaház gépekkel és cselédlakkal, egyéb hozzátartozókkal, valamint a pusztákon jó karban lévő gazdasági épületekkel együtt írott ajánlat útján külön-külön, vagy együttesen 1878 évi Sz.-Mihály napjától kezdve három, esetleg hat évre haszonbérbe kiadandók. Bővebb értesítést ád Détsy Imre köz- és üváltóügyvéd úr (Budapesten V. bálvány- útca 7. sz.) kinél a közelebbi feltételek megtekinthetők. Az ajánlatok f. é. jun. hó 20-ig cimezendök: Détsy Imre köz- és váltóügyvéd úrhoz Budapest V. bálvány útca 7. szám. (172; 3—3 II-od ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Az egri kir. telekkönyvi törvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint a hevesmegyei takarékpénztár végrehajtatónak Inderbiczi Mária Stiegler Jézsefné úgy Kelemen Sándor és Rózái végrehajtást szenvedő elleni 710 frt töke s járulékai iránti végrehajtási ügyében, az egeri belső 2252 sz. tjkben A f 2796. hrsz. a. Inderbiczi Mária tulajdonául felvett, és 1200 frtra becsült ház — úgy Kelemen Sándor és Rózái kiskorúak tulajdooáúl az egri bel. 3168 sz. tjkvben A f 2803 hrsz. a. felvett 280 frt becsült ház az 1878. évi julius hó 12-ik napján d e. 9 órakor mint második határidőben ezen kir. törvényszék tanács termében megtartandó nyilvános ár verésen következő feltételek alatt eladatni fognak, u. m.: 1-ör. Kikiáltási ár a fenti becsár ; azonban ezen II-ik rverésen a fentkörülirt ingatlan becsáron alul is el fognak adatni. 2-or. Árverezni kívánók tartoznak az ingatlanok becsárának 10/ioo kész-pénzben, vagy ovadék- képes papírban a kiküldött kezéhez letenni. 3-szor. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben, és pedig: az első l/t részt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 8 nap alatt, a második !/3-át ugyanazon naptól számítandó 3 hónap alatt, az utolsó Vs-dát ugyanazon naptól számítandó 6 hónap alatt-, minden egyes vételári részlet és után a birtokbalé- pés napjától számítandó 6°lo kamatokkal együtt, ezen kir. tlkvi törvényszéknél előre kieszközölt utalvány alapján az egri kir. adó- mint birói letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. 4-szer. Vevő köteles az épületeket a birtokbalépés napjával tűzkár ellen biztositani. 5-szor. Az árverés jogerőre emelkedésekor vevő a megvett ingatlan birtokába lép, ennél foga a megvett ingatlan haszna és terhei ez időtől őt illetik. 6-or. A tulajdonjog bekebelezése csak a vételár és kamatainak teljes lefizetése utáu fog vevő javára hivatalból eszközöltetni. Az átruházási költségek vevőt terhelik. 7-szer. A mennyiben vevő az árverési feltételek bármelyikének eleget nem tenne, a megvett ingatlan az érdekelt felek bármelyikének kérelmére, a prts 459. §-a értelmében vevő veszélyére és költségére bánatpénzének elvesztése mellett, újabb árverés alá bocsá- tatni, és csupán egy határidőnek kitűzése mellett az előbbi becsáron alul is eladatni fog. Az egri kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnak 1878. évi junius hó 15-ik napján. Egri kir. törvényszéki elnök. (184) 1-3 VAVRIK ÉBLA.
