Eger - hetilap, 1878

1878-04-25 / 17. szám

132 A terv, melyet az egri ált. ipartársulat a fenebbi sorokban megpendít, s mely lapunkban már több Ízben volt szellőztetve, — mint e közlemény mondja — csakugyan életkérdését képezi keres­kedelmünk, iparunk, közvagyonosodá^unk s jólétünk előfej lésének. Tény, hogy mindezeknek egyik leghatalmasabb emeltyűje a vasút. A tapasztalás azonban azt bizonyítja, hogy a mi, a fővonalból tel­jesen kieső, s itt városunkban zárkózó füzes-abony-egri szárnyvo­nalunk, közgazdászati állapotaink javításán vajmi keveset lendített, miből kapcsolatosan foly azon következtetés, hogy e vonalnak az or­szágos hálózatba való kapcsolása nemcsak ránk nézve speciális, de egyszersmind országos érdek is. Igazolja ezt azon körülmény is, hogy az államvasutak igaz­gatósága által közlött kimutatás szerint szárnyvonalunk föntartása áldozattal jár, s épen ennek elkerülése szempontjából is szükséges, hogy az országos vasúthálózattal való összeköttetése által forgalma jelentékenyen emeltetvén, ne csak megszüntesse az áldozatot, ha­nem az államra nézve hasznot hajtó is legyen. Annak idején, ha e tárgy a városi képviselet asztalára kerül, nem mulasztandjuk el e kérdéshez ismételve tüzetesen szólani. Szerk. Városi ügyek. 1878. april 17-én tartott képv. ülésben következő ügyek tár­gyaltattak : A megye bizottságához felterjesztés intéztetett, hogy amenyi- ben a város az „Oroszlán“ cimü épületnek kir. törvényszéki he­lyiségül leendő kiépítését már a jövő hóban megkezdeni fogja, az esetre, ha a megye hajlandó a megye tulajdonát képző helyiségek­ben elhelyezett telekkönyvi osztályt, és börtönön személyzetet in­nen ki, s az újonan építendő trvszéki helyiségbe áthelyezni, ez iránt nyilatkozni, s a szükséglendö költségekről gondoskodni mél- tóztassék. Bénisz Alajos, Danilovics Pál, Kempelen Béla virilisták, — Tavasy Antal, Poppel Gyula és Grónay Sándor választott képvise­lők helyére, miután most nevezettek tisztviselökiil választattak meg, a sorrend szerinti következő póttagok léptek be: Stephanovszky Sándor, Panakoszta Sándor, Preszler Márton virilisek; Gyubek Ala­jos, Zsiga Sándor, Lipkos József választott póttagok; továbbá Sze­derkényi Nándor, ki két helyen volt megválasztva, egyik helyről lemondván, helyét Huczik Lajos foglalja el; végül Gyubek Lajos, miután a legtöbb adót fizetők névsorában is benfoglaltatik, nyilat­kozatra hivatott fel, hogy mely helyét kívánja megtartani. A fogyasztási adó-számadások vizsgálatával, Vavrik Endre és Mednyánszky Sándor képviselők bízattak meg. A szépészeti szakosztály véleménye a lyceum tere befásitá- sára, és a börtön-útca csatornázására vonatkozólag elfogadtatott. Heti szemle. A politikai életben nincs lehangolóbb, nincs nyomasztóbb helyzet, a kétség, a bizonytalanság állapotánál. S e kétséges hely­zet naponta aggasztóbb mérvben sulyosodik reánk, s mindinkább zsibbasztja, fogyasztja lelki testi erőinket egyiránt, s mind köze­lebb viszen bennünket az érzéketlenség, az apathia dermesztő álla­potához. Mármár azt hittük, hogy annyi áldozatok s annyi önmegalá­zás után végrevalabára sükerült a monarchia másik felével ki­egyeznünk : midőn a telhetetlen osztrák urak, szokott szemérmet- lcnségökkel, most újabb követelést támasztanak ellenünk ; azt akar­ják ugyanis, hogy az általok csinált és elköltött 80 milliós bank­adósságból mi is vállaljunk aránylagos részt, különben a kiegye­zés többi kérdésében szóba sem állanak velünk. Mai számunk ve­zércikke élénken illustrálja a helyzetet. A közelebbi napokban mi­nistereink egyre járták Bécset, hogy az ottani kormánynyal, ha még lehet, a megállapodásra végső kisérletet tegyenek, — de hasz­talan. Igen valószínű, hogy a keletkező uj pártalakulásokkal szem­ben , mielőtt gondolnók, kormányválság fog beállani, s akkor, a mai vajúdások közepette könnyen oly állapotok jöhetnek létre, melyek hazánk jövőjére, sorsára nézve beláthatlan válságot te­remthetnek. A keleti kérdésben hasonló pangás, vajúdás ural­kodik, s már-már beállt azon állapot, melyet Bismarck oly jellem- zöleg nevezett „elposványosodásna k.“ Hónapok óta hiresztelik az európai conferentia lehetőségét, s a dolgok ma is ott állanak, ahol azelőtt; az angol a Márványtengeren, az orosz Konstantinápoly kapui előtt még mindig farkasszemet néznek egy­mással. Németország, a „b e c s ii 1 e t e s alkusz“ hiába iigyek- szik őket kibékéltetni; az angol követel, az orosz nem enged. Az angol óriási mérvekben folytatja hadikészülödéseit; tartalékát be­hívta, indiai hadait Máltába szállítja, fenyegetőzik szájjal, tettel, hetek, hónapok óta; de e fenyegetésekre már a muszka, úgy lát­szik nem sokat hederit, mert Konstantin nagybg tiszti karával s kozákjaival kényelmesen sétálgat a török fővárosban. Ez alatt a szegény megnyomorított porta két tűz közé szo­rítva a legkeservesebb állapotban van. Nem tudja elhatározni, Ang­liához csatlakozzék-e, vagy a muszkának hódoljon. Legújabban, az orosz főparancsnok azon kijelentésére, hogy ha Angliához csatla­koznak, az egész portát szultánostól együtt elfogatja, a muszkaba­rátok jutottak a török kormányra, s Anglia hiveit eltávolították Konstantinápolyból. Ily viszonyok közt Layard. a porta angol kö­vete, készül Konstantinápolyt elhagyni, s az angol alattvalók vé­delmét az amerikai konzulra bízza. Németország azon közvetítő kísérlete, hogy az angol hajó­had a Márványtengerröl, s az orosz hadak Konstantinápoly köze­léből egy bizonyos távolságra egyidejűleg vonuljanak vissza, meg­tört Anglia azon követelésén, hogy a muszkák a Balkán déli ré­szét egészen hagyják oda. Ma már tehát a dolgok Anglia s Orosz­ország közt kiegyenlithetleneknek látszanak, s a háború kitörése elkerülhetlen. E közben Oroszország folyton erősíti hadait úgy Bulgáriában, mint főleg Oláhországban , s birodalmunk határain. Bolgárország­ban pedig, legújabb hirek szerint, titokban kezd egybegyülni a nemzetgyűlés, hogy a bolgár fejedelmet megválaszsza. Ez által Európa ismét egy uj meglepetéssel, egy bevégzett ténynyel fog szemben állni, melyet Oroszország teremt számára. Hirfüzér. * (A húsvéti sz. ünnepeket) városunk kath. lakossága szokott kegyelettel ülte meg. A nagyhéten a föszékesegyházban „Jeremiás siralmait“ s az Allegri-féle „Misererét“ szokott praeeisioval énekelte a növ. papság énekkara. S e megható ének annál nagyobb mér­tékben emelte a nagyszámú hívek áhítatát, mert a „Lamentatio“ egyes részleteit ezúttal nt. H. K. is érdekesitette kellemes tenor- hangjával. Nagypénteken, az idő kedvezése mellett, élénken folyt az ajtatosko"dók részéről, a templomokban a sz. sir látogatása, s a feltámadás ünnepe minden templomban, a hívek tömeges részvéte mellett, imposáns ünnepélyességgel folyt le. Az ünnepek folyamán, a székesfőegyházban tartott ünnepélyes istentiszteleteken, rendsze­rint, érsek ö exja celebrált, ugyan ö nmlga vezette nagypénteken a sz. sirok látogatására indult körmenetet, nagyszombaton a föltá­madás körmenetét; husvétvasárnapján pedig ö exja kenetteljes egy­házi beszédet tartott az egybesereglett hiveknek. * (Személyi hirek.) Horváth Mihály koszorús történet- irónk a húsvéti ünnepekre városunkba érkezett; s azóta, mint ér­sekünk ö exja vendége, Eger ősi falai közt tartózkodik, s az itteni gyógyfürdőket használja. — Ugyancsak itt ünnepelt ez alkalom­mal Szabó Károly, Borsodmegye tevékeny kir. tanfelügye­lője is, ki ifjúkori barátainak körében a eist. rend vendégszerető házában volt szállva. * (Az egri fogymn. önképzö-iskola diszilnnepélyére), mely ma, f. hó 25-én délután 4 órakor fog az intézeti diszterem helyiségei­ben megtartatni, ismételve fölhívjuk müveit közönségünk figyelmét. * (Néhai Deák Ferenc), nagyemlékű hazánkfiának, legközelebb elárverelt ingóságai közöl városunkba is került egy emlékdarab. Ez egy léptékkel ellátott rézvonalzó, mely boldogult nagy hazánkfiának, ki, tudvalevőleg, szenvedélyes müfaragó volt, faragá­sai közben nélkülözhetleu műszere volt. E rézvonalzót az árverés alkalmával V. Kovách László, Gyöngyös város orsz. képviselője vette meg, ki a kegyeletes tárgyat e napokban Budapesten emlékül e lapok szerkesztőjének ajándékozta. * (Kitüntetés.) A zirc-cist. rend egyik köztisztelet- és szeretet- ben álló tagja,- Gerlach Benjamin-, székesfejérvári fogymn. igazgatónak, harminc évi buzgó és jeles tanári működése elisme­réséül, király ö felsége, a személye körüli magy. minister előter­jesztése folytán, a koronás arany érdemkeresztet adományozta. * (Hymen.) K ó s a M i k 1 ó s, a gr. Károlyiféle debröi ura­dalom egyik derék fiatal gazdatisztje, városunk szülötte, a múlt vasárnap, f. hó 21-én váltott jegyet Székesfejérvárott Schier Ilonka urhölgygyel, Schier Ferenc volt hevesmegyei, jelenleg fejérmegyei kir. állammérnöknek müveit körünkben kedvesen ismert, kellemek és műveltségben gazdag leányával. Tartós boldogságot kívánunk a nemes frigyhez!

Next

/
Thumbnails
Contents