Eger - hetilap, 1878
1878-04-18 / 16. szám
122 nevezésére vonatkozó reudelete. — Gy.-Oroszi község jegyzőjének kérvénye, egy jegyzői lak fölépítése végett. — Fromm Antal, mint az első magyar szöllöszeti, borászati és pezsgögyártási képviselőség alapítójának a m. természetes borok óvása czéljából készített törvényjavaslata, a szakosztály véleményével. — A járási szolga- bírók és segédszolgabirók részére megállapítandó ügyrend iránti előterjesztés. — A közigazgatási bizottságnak az egri községi iskolák részére kért, de megtagadott államsegély tárgyában kelt előterjesztése. — Kürtby Antal bizottsági tagnak az alispáni helyet- tességröl való lemondása. ■— Gróí Károlyi Gyula kérvénye a kaál- kápolna-parádi útvonalnak kiépítéséért, a közmunkaügyi miniszter leirata és a közmunka szakosztály előterjesztésével. — Az eger- verpeléti megyei út áthelyezése iránti nyilatkozata Eger város, Egerszalók és Szóláth községeknek, közmunka-szakosztály jelentésével. — Kerecsend, Szóláth, Pély stb. községek szervezkedési szabályrendeteik megváltoztatása tárgyában kelt szakosztályi vélc- ményes jelentések. — Az 1878. évi ruházati, irodai, fűtési és világítási anyagok és szerek beszerzése iránt tartott árlejtés eredményéről szóló jelentése a pénzügyi szakosztálynak. — Rőt Sámuel füzes-abonyi lakosnak Füzes-Abony község képviselőtestülete által f. é. febr. 17-én hozott s rá nézve sérelmes határozat elleni felebbe- zése, szakosztályi véleményes jelentéssel. — Az V-ik orvosi kör — székhely F.-Abony, — a IV-ik orvosi körben —- székhely Kaál, — a XV-ik orvosi körben — székhely Gyöngyös, — a XIV-ik orvosi körben — székhely Gyöngyös — történt orvos-választásról s a körorvos illetményének meghatározásáról szóló jelentés. — Az I. orvosi kör — székhely Igar — orvos választásának nem sikerüléséröl szóló jelentés a közigazgatási szakosztály véleményével. — A közép tarnajárásban bevehetetlenné vált közmunka erő iránti közmunka szakosztályi előterjesztés. — A jegyzői nyugdijin- tézeti választmány jelentése az intézet állapotáról. ►Selyemtermelésünk érdekében. ügy a nemzet, mint az állam pénzügyi viszonyaira oly nagy fontosságú selyem ipar alapját képező selyemtenyésztés ismertetése, terjesztése és tökéletesítése céljából miként más cultur államokban, úgy nálunk is 1872. óta a földmivelési miuisterium egyéb idevágó intézkedései mellett Szegzárdon egy selyemtenyésztési intézetet tart fenn. melyről azonban épen a közönség alig bir tudomással, nem látszik feleslegesnek tehat, ha néhány szóval a tárgy fontosságáról s az intézet működéséről megemlékezem. Téves vélemény volna azt hinni, hogy a chinaiak által oly kincs gyanánt ápolt, nálunk kicsinlett, életrevalónak nem talált selyem ipar egyedül az azzal foglalkozó nem vagyonos osztálynak szolgál jövedelmi forrásul, mert kellő berendezés mellett nagyobb birtokokban is a főid jövedelmét holdanként 100 írttal emelheti; az alig két megyénk területével bíró Lombardia lakóinak egyedül a nyersgubó termés kivitelből évenként 40-5u millió ezüst frt foly be, Angliának a keletindiai gyarmatokból az utóbbi évtizedekben ezer milliókat ugyancsak ezen ipar jövedelmezett. Nem kivántatik a föld csökkent értéke s jövedelmének ezen gyors és biztos emeléséhez nagy töke befektetés, igen jutányos áron ajánl a nevezett intézet alolirt felügyelősége 4—5 éves szederfákat, szivesen veszi azok eladásáróii értesítéseket és díjmentesen közvetíti az elárusitásokat, ugyancsak dijak elfogadása nélkül küldi meg az ültetési tervrajzokat, a tenyésztési s ifjitási kezelés módját, melyszerint a fák kiültetés után 2 év múlva 200 évig értékesíthető gyönge leveleket hoznak. A szoros értelemben vett tenyésztés pedig a tenyésztőtől semmi tőkebefektetést vagy munkamulasztást nem kíván, sőt kellemes időtöltést nyújt az idősb nőknek, szoktatja a gyermekeket hasznos foglalkozásra és a tenyészde időnkénti megtekintés által tanulságos szórakozást szerez. Nem kivántatik továbbá a tenyészde berendezéséhez különös épület, alkalmas arra bármely szoba, fészer, csűr, pajta, gyár, műhely, elhagyat.« ház, sőt nád, vagy szalmával fedett padlásokon is jó siker tapasztalíatik, minek eléréséhez szükséges oktató könyveket a magyar korona területein ingyen küld a nevezett felügyelőség, gondoskodik a tenyésztőknek góresöileg vizsgált egészséges rekeszpetékről s azoktól a 6 bét lefolyása alatt bekötött gubókat nyers állapotban váltja be a földmivelési ministerium által meghatározott lehető méltányos, köztudomásra juttatott áron, minek kifizetése illetőleg megküldésénél netaláni visszaélések iránti panaszok a nevezett ministeriurahoz intézendök.-4 T Á R G A. Újuló szivével. Te is ezt a sebet téped, Mely legmélyebb, legégetőbb; Boldogságról beszélsz nekem, Ki oly boldog voltam előbb. Ha sejtenéd, hogy szavadra Mint lángol fel a fájdalom, Mily kint rejt el mosolyom: tán Elhalna a szó ajkadon. Te is azt a régi álmot Varázsolod lelkem elé, Melynek tűnő ragyogását Öröksötét éj követé. Te is a vágy, az ábrándok Szép korába ragadsz vissza. Midőn e szív megtört, meghalt, — Egyszer híve, egyszer bízva! A játékot, te is csak azt Kezdenéd el velem újra, Mely gyanútlan feltárt lelkem Üdvösségét szerte dúlta? Édes szódban nem a szeszély Syrén-hangja zengene fel? Volna még, hol éltem átkát Lesirhatnám, — egy hű kebel ?! Csak tépjed a fájó sebet, Zudiísd rám a múlt gyötrelmét: Hisz volna bár százszor fájóbb, Szerelmeddel — feledtetnéd: És ha titkos, hő vonzalmad Nem való, csak én képzelem: Akkor úgyis csekély nagyon, Atkul nekem — e gyötrelem! ______ s: A halál s bor jöbarátok. — Kürtliy Jenőtől. — Volt időszak ifjabb éveimben, midőn szivesen elhagytam paripát, fegyvert, zenét — egy-egy korhely-társaság kedvéért. Ne méltóztassanak roszat gondolni felőlem! — Nem azért kerestem fel a vendéglőket, s nem azért vontam meg magamat cgy-egy sötét szegletben, hogy ott, — mivel még koromnál fogva hely nem adatott a választottak között, — titkon élvezzem a pipafüstös levegőt, kitegyem árva fejemet a körülöttem röpködő poharak, üvegek véletlen szerencséltetésének, vagy gondolatban egyet- egyet igyam a többiekkel . . . mert még akkor féltem a dohányzástól, respektáltam a röpülő poharakat, és nem tudtam, hogy a bor megfojtja a keserűséget, — amenyiben a keserűséggel sem voltam még barátságos viszonyban.. . Hanem azért kerestem, azért voltam ott, hogy ellessem a beszédet, melyet egy társaság in bene sonantibus folytat. Hires vendéglő volt az „Arany-borjú'“ az ö veterán vendégei miatt! Öt éhes mákvirág kompareált naponta, — akarom mondani esténként, és én képes voltam étien, szomjan, álmosan leselkedni körülöttök mindaddig, mig a bor le nem csigázta őket. Pedig mondhatom, hogy nem egyhamar történt ez meg, mert erős torkú matadorokkal volt dolgom! Mátyás királyról mondják, hogy gyermekkorában pár napig böjtölve leste a faodút, melyben egy róka buddogott. Én naponta lestem az enyéimet estétől csaknem reggelig. És mi basznom volt ebből?! Igen sok !
