Eger - hetilap, 1878

1878-03-28 / 13. szám

XVII. ér-folyam. 13. síáiü. 1878. március 28-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. ■Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra. — 15 ,, Egyes szám . — li! „ Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyiittórben egy péti: sorhelyért lő kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyccumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése Alapítványi új ház a lyeettm átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Előfizetésre való felhívás. Tisztelettel kérjük azon t. olvasóinkat, kiknek évne­gyedei előfizetésük e hó végével lejár, ’előfizetéseik ideje­korán való megújítására, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. Az előfizetési pénzek — legalkalmasabban posta-utal­vány htján — kiadó hivatalunkba küldendők. Előfizetési föltételek: Egészévre. . . . 5 frt — kr. Félévre . . . . 2 frt 50 kr. Évnegyedre . . . 1 „ 30 „ Az „Eger“ kiadó hivatala (érs. lyc. nyomda.) Keserű labdacsok. Azt a tapasztalás bizonyítja, hogy a hol valamely organismus- ban heterogen elemek kezdenek működni, ott a talán kisebb, de mégis a nagyobb erők ellen is súrlódást okozó idegen részek ma­gát a szervezetet fogják működésében gátolni. S ha valamely elv­szilárd párt olyanokat, fogad be kebelébe s megtűri, kik először is az elveket, az összetartó kapcsokat kezdik boutogatni, gyengíteni, abban a pártban nem lesz többé consolidalio; annak a pártnak csak lefelé lehet baladnia, nem előbbre; ott csak concessiokat fog­nak tenni, a bomlásnak fogják egyengetni útját. így lett az egri szabadelvű párt is a fnsio közbejötté alkalmából azzá — a mi most Mihelyt e 1 v helyett közénk jött a mérsékeltség jel­szava — mintha bizony a volt Deákpárt nem lett volna mérsékelt, sőt talán nagyon is báráuyszelid volt — rés littetett a program­údon, előrelátható volt a megbénulás. Pedig mennyire agitáltak a „mérsékeltség“ melieri. Kapkod­tak mindenfelé, mindenütt ott voltak, sokan beállottak Sauloknak a próféták közé; megértük, hogy telivér szabadelvű kardoskodott szélbaliak mellett: valódi paradicsomi békés állapot; a soi-disant mérsékeltek coalitioja lényegében captatio benevolentiae lett min­den irányban. S mindez nem puszta álmodozás! Az eredmény dönt valamely aetio sikerülte felett. Mi lett hát az eredmény ? Ez a eoalitio mit mutatott fel, kérdjük, a szabadelvű párt részére? Gyarapodását? nem! olyan nincs, ki ezt állítani merné. Ma ott állunk — be kell vallani — hogy a szabadelvű párt megy iránytalalanúl ide s tova, — míg a magukat leálcázni kezdő, előbb oly mérsékelt bűntárs elemek — a szélső bal erősebb, mint volt 1875-ben. Hogy tetszik az eredmény? De nem is lehetett másként. Hogyan volt hihető, hogy a kik 10 éven át ellenfelek voltak minden áron, most egyszerre csak jó barátokká váljanak; hogy a majdnem vérökké vált, sok dolog és esemény folytán életmeggyöződésükké lett oppositióról lemondja­nak ; s puszta szavukra — mert frázisok még nem alapítanak meg pactumot — az uj pártnak átváltozott embereivé legyenek ? Tán csak a tájékozatlanság mentheti ezt az optiinismust. S menthetné, ha — nem ismertük volna Pappeuheimereinket. S e mellett a szabadelvű pártnak tulajdonkép nincs is vezére. Mert elnöke — úti facta docent — nem az, s hogy azzá ne lehes­sen, tettek róla. Talán tiz szabadelvű sem tudná megmondani, hogy hát ki is dirigál köztük ; egyes fractiók vannak; inkább közös sej­telem, mint egyöntetű eljárás; inkább találkozás egyik-másik kér­désben, mitsem ugyanazon elvek melletti küzdés. De ki is lenne ily körülmények közt vezér? Mikor hadsere­gére nem számíthat, s egyes pártelemek megbízhatatlanok. Megszok­ták nagyon a szétoszlott harcot, s kérdés, hogy a ködben nem fog-e egyik-másik magára a vezérre lőni. Nincs egység a vezetés­ben, s természetesen rendetlenség van a vezetettekben is. Ámde hallom azt: most olyanok a viszonyok, hogy alig tudja magát tájékozni valaki! Olyan a helyzet, mint Andrássy jellemezte, hogy látja az olvadozó ércet, de hogy milyen minta, alak fog ab­ból kiválni, még nem látja. A mi viszonyainkra nézve talán utána- mondhatom Jókai Tallérosy Zebulonjának : „Tekintetezs excellencias urak! van szerencsim bemutatnyi azokat a mintákat, a miket meg- csinalnyi fognak abbul a kasabul; szilbali barátomnak egy Vikto- ria-szobrot, excellencias uraknak pedig egy rebust. egy nagy R-be- tttt, a mi kinizi az ablakon.“ A jövő perspectiája nem valami rózsás. És az okulásra a múltból volna elég ok. A lefolyt megyei választások, midőn a még szélbali többség választottjait oly erős küzdelemmel segítettük, hogy a status-quo-bau maradhassanak (ez tán győzelem? avagy az a status-quo-améliore ?); a mostani városi választásokat megelőző ac tnsoknál ért leveretés, s a jövőben következetesen a teljes vereség — vájjon milyen képet varázsolnak elénk a nemsokára bekövetke­zendő képviselőválasztásnál ? Most visszavonulni? mintha ez előbbi három év tétlenségét, a mikor a szabadelvű párt mintha nem létezett volna, a visszavonu­lás által elfödni lehetne. S az is igaz, hogy a hosszú időt elhe­verni, most pedig egyszerre, mint a Jupiter fejéből kiugró Minerva- előteremni: nem oly könnyű dolog. Pedig meggyőződésünk szerint vissza kell térni az actiohoz. Kár is volt bizonyos világos igazságokat félretenni. A Parlamenta­rismus természeténél fogva párturalom. A többség teremti ministe­reit. Ezek közt ott vau a beiiigyminister is. Ez a maga javaslatait a többséggel elfogadtatja,s lesznek belőlük törvények; a többségre támaszkodva osztja ki rendeletéit s kormányoz. A törvények vég­rehajtó közege ismét a párt alapján kiemelkedő minister. Ennek a raini8ternek szüksége van öt, intentióit megértő megyére. S ha eb­ben a tisztviselők választás alá esnek, szüksége van pártra, mely az ö intentiói szerint cselekszik, mintegy folytatva munkáját vá­laszt. S mert eszerint a provincián is szükségesek a pártok — ezek alatt senki se képzeljen olyant, mely nem tekint a szemé­lyekre. A párt, a programra csak idea — meg kell ezeknek tes-

Next

/
Thumbnails
Contents