Eger - hetilap, 1877
1877-12-27 / 52. szám
412 Sándor, Szederkényi Nándor, és Dusárdy József kUldöttségi tagok bizatnak meg. Az év. Naptár. Pár nap múlva ismét egy évvel leszünk — idősebbek. Igaz, hogy a közéletben unalmas társalgónak tartják azt, ki az időről kezd beszélni; de tagadhatlan az is, hogy az i d ö sok tanulságos tárgyat szolgáltat nekünk, — s ha ez úttal t. olvasóinknak egyetmást olyat is elmondhatunk az i d ö- r ö 1, melynek még eddig ismeretével nem birtak, reméljük: hogy az év alkonyán e sorokban előadott fecsegésünkért nem fog bennünket a fönebbi cimmel megtisztelni. Az év, mint tudjuk, mostani idöszámlálásunk szerint, 365 napból, 5 óra, 49 első- és 12 másodpercből áll. A napok 7 napból álló hetekre, s 30—31 napból álló hónapokra csoportosíttatnak. Az évidö tehát 12 hónapot, s 52 hetet foglal magában. A napidö tartamát földünknek tengelye körül való egyszeri teljes megfordulása szabja meg, mely időtartam ismét 24 órára, s illetőleg uégy: reggel, dél, estve, és éjfél napszakokra oszlik. Az időszámítás azonban sok mindenféle változáson ment keresztül, mig tökéletességének mai fokát elérte, — s ezeknek története, valamint a csillagászattal összefüggő bonyolatai egy nem épen könnyű tudományt képeznek, az úgynevezett Chronologiát, melyre föképeu a kalendáriumcsinálóknak vagyon nagy szükségök. Az egyiptomiak a napot az éjféltől számították, s az állatöv 12 égi jegye után, a nappalt és éjjelt 12 órára osztották. Ugyanötölök származott, a 7 uralkodó bolygó után a 7 napból álló hét. A bét napjai ugyancsak e bolygók neveit viselték: Saturnus, Jupiter, Mars, Sol, Venus, Mercurius, Lima. Mózes a hét első napját, mint melyen a teremtő megpihent, s a világ kezdetét vette, iiunepiil szentelte. A keresztények megtartották ugyan e hetes beosztást, azonban az Üdvözítő föltámadásának emlékére a második napot szentelték ünnepül. így lön, hogy az izraeliták a szombatot, a keresztények pedig a vasárnapot ünnepük a hét első napjául; ndg a mahomedáuok heti első napul s ünnepül a pénteket választották. Mózes idejében a hónapok 30 napból állottak, s az év 360 napot számlált. A babyloniak és chaldeaiak az időszámítást az egyiptomiaktól tanulták. Mindkét nép nap keltétől számította a napidöt, s az óraidö pontos megállapítására napórákat, föveny- és vizi órákat találtak fel. Az izraeliták az estétől kezdték a napidöt, s azt négy részre osztották: est, éjfél, regg, dél. Az éjjeli idő ismét négy Öridőszakra (vigilia) oszlott. A 12 órás beosztást később sajátították el a babyloniaktól. Az évet a tavaszi éjnapegyenidötöl (a mostani mart. 21-étöl) kezdték, s 12 hónapra osztották. Mikor azonban tapasztalták, hogy évszámításuk az időjárástól, s illetőleg az aratás-időtől nagy mértékben elüt, az évet egy hóval megtoldották, s e 13-ik hónap neve lön: Veadar. A görögöknél, Homer szerint, az év 350 napból s három évszakból állott: tavasz, nyár, és ősz. A nappal és éj szintén három részre osztattak. A görögök kezdték később az időszámítást tökéletesíteni. így Ilerodot az évet már 360 napra számítja; azonban utóbb a 30 napos toldalékhónapokal hozták szokásba, hogy az időszámítást az időjárással összhangzásba helyezzék, mely módot aztán Kr. e. 430 évben Meton hozta némileg rendbe. A rómaiak az időszámítást a többi népektől sajátították el. A napidöt az éjféltől számították, s 12 órára osztották; de divatban volt nálok a 4 éji örszak is. Romulus idejében az év 10 hónapból állott, melyek közöl az 1, 3, 5 és 8-ik 34, a többi pedig 30, s igy az év összesen 304 napot számlált. De csakhamar belátták hogy az évidüt még két hóval meg kell toldani, melyek egyikét aztán Januarius név alatt az év elejéhez, a másikat, Februa- riust az év végéhez csatolták. E felosztás, több apró időszakos módosítással, — mi közben a decemvirek alatt, a Február a mai helyére került, — fönálloit egész Julius Caesár idejéig, ki Sosigenes egyiptomi csillagász tanácsára az évidöt 365 napban és 6 órában állapította meg, 8 miután e 6 óra minden 4 évben egy napot feszen ki, elrendelte, hogy minden negyedik évben az év, febr. 23—24-ike közé eső egy nappal szaporíttassék. így kezdődtek el a 366 napból álló úgynevezett szökő évek, s igy jött létre a szökő nap, mely „Mátyás ugrás1 név alatt ismeretes; t. i. Mátyás napja a szökő évi februárban egy nappal hátrább esik. A hónap három részre oszlott: calendae, nonae, és idus. E rendszert, mely Jn Húsféle időszámi tásnak neveztetett, a romaiaktól a keresztények is átvették, a napokat azonban . a római elnevezések helyett szentek neveivel látták eí. Krisztus születésnapja dec. 25-ére tétetett, hogy jan. 1-én a kör- nyülmetélés nyolcada, s 6 nappal később a bárom király megjelenése ünnepeltethessék. A XVI. században azonban a romai kath. egyház észrevette, hogy a tavaszi éjnapegyenidö, melynek a Juliusíéle naptár szerint március 21-ére kell vala esnie, 10 nappal korábban beállt s igy az időszámításban hiba van. XIII. Gergely pápa tehát megbízta Lili Alajos csillagászt, bogy az időszámítást javítsa meg, mely aztán 1582-ben csakugyan meg is történt, s jűer- gelyféle időszámítás“ nevet nyert. E szerint a mondott évben a 10 fölösleges napot kihagyták a számításból oly formán, hogy okt. 4-e után mindjárt ukt. 15-ét számítottak, s megál- lapittatott, hogy a századot képező évek közöl csak azok legyenek szökő évek, melyeknek számjegye 4-gyel osztható. így történt aztán, hogy az 1600-ik év szökő évnek vétetett, de már az 1700 és 1800-adik évek csak mint közönséges (365 napból álló) évek szerepeltek. Ilyen lesz az 1900-adik év is, és csak a 2000- dik év lesz ismét szökő év. A Gergelyféle időszámítást a rom. kath. népek 8 államok legnagyobb része csakhamar elfogadta s életbe léptette. Nevezetesen : Olasz-, Spanyolország és Portugálba még azon évben, és megbatározott napon. Franciaország 2 hóval későbben; Németország és Svájc kath. részei 1583-ban, Lengyelország 1586-ban, Magyarország 1587-ben. A protestánsok sokáig ellene szegültek, mig végre ők is elfogadták, s az 1700-ik évi febr. hóban csak 18 napot számláltak. Angolország 1752-ben, Svédország 1753-ban fogadta el a Gergelyféle naptárt. Oroszország azonban, s általán a keleti görög katholikusok még mindig a Juüáuféle idöszámláláshoz ragaszkodnak, s innét van, hogy jelenleg már 13 nappal esnek hátrább az időszámításban, mint a Gergelyféle tökéletesített naptár követői, vagyis mikor mi pl. ma dec. 27-ét Írunk, ök még csak dec. 15-én vannak. Az évek számlálásában a népek igen eltérnek egymástól. A régibb népek történelmük valamely nevezetes mozzanatától kezdték az éveket számlálni. Minden ily nevezetes történelmi momentum egy-egy korszakot (epocha), két korszak közt lefolyt időtartam egy időszakot (periódus) alkot. Azon korszak pedig, mely u j év8záml álásnak veti meg az alapját, aera nevet visel. Az európai népeknél ez idő szerint nyilván elfogadott korszámítás a keresztény aera: Kr. születése, és a mohamedánoknál a Hegira (Mohamed futása, 622 évi jul. 16). Az izraeliták korszámítása a világ teremtésétől, a régi görögön az olympiai játékoktól, a rómaiaké Róma város alapiíásától (ab űrbe condita) kezdődik. Ezek közt kétségkívül a leghasznavebeiöbb a rom. kath. korszámitás, mely Krisztus születésével veszi kezdetét, habár urunk születési éve niues biztosan megállapítva, s kortani számításokból csak annyit tudunk, hogy az Üdvözítő születéséve a Róma építése utáni 784—750 évek közé esik. Az izraeliták időszámítása és naptára igen bonyolódott. A zsidó hónap igazi h o 1 d n a p, s 29—30 napból áll. A közönséges év áll 12 hónapból, ezek: Tisri, Marchesvan, Kislev, Te- beth, Schebat, Adar, Nisan, Ijar, Sivan, Thamuz, Ab, Elül. Az idönkint Adar hó után közbeszúrt hónap neve: Veadar. A közönséges év 354, a szökő év 384 napot számlál. A mohamedánok éve szintén 12, 29—30 napos hónapokból, s e szerint 354—355 napból áll. A francia köztársaság conventje 1793-ban az időszámításban is általános respublikát akart létesíteni, s azon évi okt. 5-én kibocsátotta a rendeletet, hogy az 1792-iki őszi éjnap- egyentöl (szept. 23-tól) kezdve az év 12, harmincnapos hóra osz- tatik, s kiegészítésül a közönséges évhez 5, szökő évhez 6 pótlé k u a p (jours coinplementaires) toldatik. A hetek helyett mindeu hó tizedekre (decades) osztatik. Az Őszi hónapok nevei: Vendemaire (szürethó), Brumaire (ködhó), Frimaire (jéghó); a télieké: Nivose (havas hó), Ventose (szélhó), Pluviose (esöhó); a tavasziaké: Germinal (csirázáshó), Floreal (virágzáshó), Prairial (mezöhó); a nyáriaké : Messidor (aratáshó), Thermidor (höséghó), Fructidor (gyümölcshó.) Mind a pótléknapok, mind a tized napjai szintén külön neveket viseltek, mely utóbbiak közöl az utolsó a Decadi, a mi vasárnapunkhoz hasonlag, a nyugalom uap- jaul volt határozva. 1. Napoleon 18u5-iki szept. 9-én e köztársasági naptárt beszüntette, s a Gergelyféle naptart Franciaországban újból visszahelyezte. A legrégibb nyomtatott naptárak egyike a Gamundin Jánosé 1439-böl, a berlini csász. könyvtárban. Tulajdonk épi naptáralakban azonban az első kalendáriumot Joannes Regio-
