Eger - hetilap, 1877
1877-11-01 / 44. szám
349 akad. tanár neje, élete 73, boldog házassága 50 évében rövid szenvedés után f. évi okt. hó 24-én jobb létre szenderült. A példás nö és anya elhunylát számos tagból álló család gyászolja. Temetése f. é. okt. hó 26-án nagy részvét mellett ment végbe. Béke áldott hamvaira! * (Gyászhir.) Wolf Károly, városunk polgárságának egyik kiváló tagja, közügyünk egyik buzgó s tevékeny munkása, élete 67, boldog házassága 39 évében f. é. okt. 28-án hirtelen elhunyt. F. é. okt. 30-án közrészvét kisérte az örök nyugalom helyére. Áldás poraira! * (Meghívás.) A hevesmegyei községi tanitó-egylet évi közgyűlését f. év november hó 5-én, Egerben a belvárosi községi iskola helyiségében fogja megtartani, melyre az egylet minden tagja és az érdeklődő tanligybarátok tisztelettel meghivatnak. — A közgyűlés kezdetét veszi reggeli 8. órakor. A gyűlés tárgyai: a.) Elnöki jelentés, b.) A járási körök évi működéséről teendő jelentés, c.) Újabban kitűzött ezen pályamunkára — „Mi oka hazánkban a népnevelés iránti közönyösségnek ?“ beküldött munkálatok felolvasása és a pályadij kiadása, d.) A pénztári számadások megvizsgálása. e.) Gyakorlati előadás a természettan köréből, különösen a „fénytörésről“ Derszib Budo f népisk. igazgató tanító által, f.) Elméleti előadás: Célszerü-e a tanulóknak hazai Írásgyakorlatot feladni? Előadó Szeítsik László tanító úr. g.) Az „Eötvös-alap-gyüjtö bizottság“ megválasztása, h.) Tanitói egyletektől testületünkhöz áttett indítványok megvitatása, i.) A rendes egyleti ügyek elintézése és netalán teendő indítványok és javaslatok tárgyalása. Kelt Egerben, 1877-ik év októb- hó 8-án. Derszib Rudolf, elnök. * (Jótékony célú színi előadás.) A hevesszolnokmegyei árva- ápolda javára, Miskolcról érkezett műkedvelő úrhölgyek s egri ismert műkedvelők közreműködésével, miként lapunk múlt számában jeleztük, múlt szombaton és vasárnap, okt. hó 27—28-án csakugyan magtartatott a két jótékonycélú színi előadás. Az első estén „Alfonz ur‘ vigj. a másodikon „A völgy lilioma“ 5 felvonásos francia dráma kerültek színre. Ha nem műkedvelőkről, s kedves vendégekről, hanem ex profésso szinmüvésznökröl kellene is ezúttal szótanunk, minden kedvezés nélkül bátran kijelenthetnök, hogy mindkét előadásban, de különösen az elsőben (Alfonz ur) e szereplő vendégmükedvelönök, uévszerint Dominkovics Marie urhölgy élénk és otthonos, — X.-D o 1 e s c h a 1 1 Gabriella úrnő átgondolt érzelemteljes, — és a kedves ifjú T e p e r kisasszonyok üde, naiv, és vonzó játékukkal teljesen megérdemlők sokszoros tapsait 8 gazdagon hulló koszorúit a hálás egri közönségnek, mely a termet mindkét este zsúfolásig megtölté. S ba — hogy ezúttal a nagy közönség nézetét is tolmácsoljuk, — at. veudégszereplö műkedvelő urhölgyek valamivel hálásabb darabok kiválasztása által is oly sükert vívnak ki, mint gondos tanulmánynyal párosult játékuk által, — vendégszereplésök igy is igen kedves emlékét talán- fokozottabb mérvben teszik maradandóvá müveit közönségünk szivében. Az eredmény — mint halljuk — mindkét estve fényes volt. A közönség buzgó elismerésénél azonban sokkal szebb jutalom a t. úrhölgyek s általán az összes szereplő műkedvelők részére a gyámolított árvák kegyeletes hálája! * (Házi naptár) hasznos tudnivalókkal és mulattató tartalommal, szerkesztette Huszár Imre. A magyarországi tiszti szertárt is tartalmazta. Megjelent Légrádi tdstvérek budapesti nyomda tulajdonosok kiadásában. Ára 50 kr. * (Irodalmi újdonság.) Répássy János helybeli föegv- házi szónok s képezdei tanár újabb munkára hirdet megrendelést. Címe: „Sötét Kamara.“ Tarka, humorisztikus olvasmányok. (Természet, élet, történelem, tudomány, művészet, vallás, politika, paedagogia.) A munka, mint értesülünk, nem egy, de két kötetben fog jövő januárban megjelenni, ára 2 írt lesz. Megrendelni lehet szerzőnél, a lyceumban. (Bolti ára nagyobb lesz.) * (Beküldetett) A cifrábbnál cifrább — százalék kivető — uj hivatalok életbe léptetése óta számtalan keserű panaszokat hallottunk egyesek részéről. Legközelebb azonban arról győződtünk meg, hogy az illeték kiszabási hivatal — köpenye alatt bizonyos Szloboda ur pénzügyi küldönc — a fenálló pénzügyi törvényekbe ütközöleg, oly követelésekkel áll elé a telek irányában, melyek említett hivatal tisztviselőinek biztos tudomása szerint is már vagy elévülnek vagy plane annak kivetésekor az adós által befizetve lettek. Az ily eljárásnak neve ha az igazi néven nevezni akarjuk — Pauler szerint is, „zsarolás vagy zsarolási kísérlet.“ Felhívjuk ezért erre az erélyes eljárásáról ismert adófelligyelö urat, hogy alantas közegeit — a különben is szépen adózó polgárok zaklatásától tiltsa el, mert. az ily következményeiben kiszámithatlan pénzügyi opera- tiók már nem mentik ki országunkat a deficitből. * (Védelmid.) Az „Eger“ múlt számában „Az egri irgalmas nénék kórházából“ bekezdéssel, botrányos (?) jeleneteket kíván feltüntetni, melyekre következő felvilágosítással szolgálhatok: Miskolci Mária egri illetőségű leány a makiári külvárosból második alkalommal volt mint elme-beteg intézetünkben, s szept. hó 8-tól mint felgyógyult egyén a házban szabadlábra helyeztetett, s további megfigyelés céljából csakis okt. 1-én lett volna elbocsájtandó. A haza vágyó Miskolci Mária azonban, intézkedésemmel szemben, szept. hó 21-ére éjjel a kőfalon át anyjához haza szökött, s azon idő óta édes anyjánál ép elmével tartózkodik. Ezen körülmény aligha bizonyítéka annak, hogy kórházunkban az elme betegek hanyag ellenőrzés alatt állanának. A kórházi épület alatt egy csatorna vezet keresztül, a patkányok ezreinek tanyája, melyek a háznak roppant kellemetlenséget okoznak. En szereztem tehát egy patkány-fogó kutyát, mely első napon az idegen helyről talán haza sohajtozott. Azon rendkívüli jótéteménynél fogva, melylyel az ir- galmasnénék városunk közönségét elhalmozzák, megérdemlette volna, hogy a tudósitó a körülményekről magának felvilágosítást szerezzen, s hogyha alapos okot talál, akkor rójjon meg egy nemes köz- intézetet a nyilvánosság előtt. Dr. Danilavics Pál, kórházi főorvos. (Mindenkor nagy elismeréssel voltunk az irg. nénék egri kórházának rendkivtili jótékonysága, az irg. nénék áldozatkészsége s az intézetben tapasztalt példányszerti rend iránt, mely utóbbinak egyik fötényezöjettl a t. főorvos úr kiváló buzgalmát constatálhat- jnk. Sajnos, hogy a t. főorvos úr, fönebbi sorai csak i gazolj áü azon abnormis dolgokat, (de korántsem botrányt, mint a t. főorvos úr elkereszteli), melyek az intézet ellen lapunk múlt számában felhozattak. S épen azért, mert a derék intézet virágzása iránt kiváló érdekkel viseltetünk, kötelességünknek tartjuk a jóakaró figyelmeztetést minden olyan visszás esetekben, melyek az intézet, s vezetőinek reputatiójára hátrányosan hatnak. Szerte.) * (Legújabb zenemű.) Táborszky és Parsch budapesti zenemű- kereskedésében legújabban megjelent „A vereshajú“ népszínmű 8 közkedves8égü népdala, zongorára s énekre alkalmazta Erkel Elek. A csinos kiállítású érdekes zenemű ára 1 frí. Nyílt tér**) Az „Eger“ lap 43-ik számában megjelent „Figyelemre méltó botrányok krónikája“ cimü cikkben egy ügyvéd eljárása, valami Nagy Márton irányában, tétetett közzé; miután kartársaim és polgártársaim közöl többen azt mondják, hogy azon cikkben leirt Nagy Mártonnali ügy rám vonatkozik, — mire én ugyan nem ismerek rá, — kénytelen vagyok arra válaszolni. Megvallom, hogy a fent említett cikkben elferdített és hazug tény-állásokból összefűzött észnélküli irka-firkában magamra, és az ott leírtakra, mint általam elkövetettekre nem ismerek, hanem a „Nagy Márton“ névről következtetve, mégis hajlandó vagyok hinni, hogy a cikkíró azon irka-firkával mégis rám akart célozni. Nekem van valami Nagy Mártonnal ügyem, melyről az egri tekintetes törvényszék majd csak ezután fog Ítélni. Miután többektől tudom, hogy az említett cikkben érintett ügy csakugyan az akarna lenni, mely még a törvényszék előtt befejezve nincs, ennélfogva az említett cikkben közlőitekre nézve, a mennyiben rám és az én ügyemre vonatkoznának, addig is, mig a törvényszéki ítélet kezemben nem lesz, válaszolom a következőket; Valótlan mind az , mi a „figyelemre méltó botrányok krónikája'1 cimü cikkben foglaltatik; — aljas rágalom, minden alapot és ismeretet nélkülöző azon cikknek minden kitétele. Ismeretlen cikkíróra nézve pedig azon cikket oly bizonyítványnak nyilvánítom, mely kitünteti, hogy azon cikkíró nem csak ismeret szegény azon ügyre vonatkozólag, melyet cikkében erőlködik szellőztetni, hanem alattomos rágalmazó, más becsületének és a közönség előtt kifogástalan jó hírnevének megrontására törekvő oly gyáva öntudatú egyén, ki cikke alá nevét sem merte kitenni. Ismeretlen cikkíró még az ügyvédi kamarákról és az ügyvédi karról is merészel általában birálólag és mintegy rendre uta- sitólag nyilatkozni. Ugyan kitől nyerte erre a meg hatalmazást ? vagy tán fogadatlan prócátornak szegődött ? Jobb lesz azon cikkírónak, addig, — mig oly valótlan, mivel sem okadatolt csupa meseszerü nem is létező tényekből olyan cikket kínlódik összeállitani, minőt a fentebbi cim alatt állított össze, — ha önmagában keresi a cikkében kérdezett morált, lelkiismeretességet és becsületességet, hogy vájjon még megvan-e? mert hajlandó az ember hinni, hogy ezek egy oly egyénnél hiányzanak, ki egy törvény szentesítette intézményt: az ügyvédi kamarákat, — egy a társadalomban tekintélyes testületet: az ügyvédi kart, oly *) *) E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerkesztő.
