Eger - hetilap, 1877
1877-10-25 / 43. szám
340 Borkivitelünk. Hogy Magyarországnak szölőUltetniéuyeiben, s illetőleg boraiban nagy kincs fekszik, ez tagadhatatlan tény. Miképen kellessék a szölömivelést okszerűbben kezelni, mint eddig történt nálunk? ez a mezőgazdaság feladata, s igy erről e helyen szólani nem akarunk. Mi csak magának a terméknek, a bornak biztosabb és juíal- mazóbb értékesítését veszszük szemügyre, mert ez már a nemzet- gazdászat köréhez tartozik. Nálunk általánosan elterjedt az a vélemény, hogy a magyar bornak kelete külföldön azért csekély, mivel a kiviteli vámok szerfelett magasak, s ezért a magyar bor a francia, spanyol és olasz borokkal a versenyt ki nem állbatja. Ez csak részben igaz; de az egészet veve nem áll e vélemény. így például igaz az, hogy a német vámegylethez tartozó országokba azért nem vihetünk ki több bort, -mert a beviteli vám igen magas. Hiszen eddig egy vámmázsa után 6 tallért kellett fizetni, mely összeg olykor a bor értékét is felülhaladja, s ez okból Észak-Németországba csupán a drágább magyar borok vitethettek ki, a közönséges, de jó asztali borok elől pedig a piac zárva lön. Vannak, kik azt állítják, hogy ez akadályon csak a váradij leszállítása által lehet segíteni. De az Eszak-Németországgal folytatandó borkereskedésünknél épen Anglia azon állam, mely mindenek közt legtöbb bort elfogyaszt, s ide eddig nem azért vittünk kevés bort, mivel magas vám állott útjában, hanem egészen más okok miatt. Hiszen a spanyol és francia borok még nagyobb vámot fizetnek, mint a magyar borok ; mégis amazok foglalják el az angolpiacot. Tudjuk, hogy Anglia 1862-ben a külföldi borok beviteli vámját tetemesen lejebb szállította, s e leszállítás a bevitelt igen jelentékenyen növelte. így 1862-ben, tehát a vámleszállitás előtt, Nagy-Britániában és Irlandban 3272,610 font sterling értékű bor vitetett be, mig 1863-ban a leszállítás után a bevitel 3.991,686 font sterling értékre emelkedett. Az újabb tarifa szerint a spanyol s általában a déli borok egy gallon után 2l/t sterling vámot fizetnek, mig a magyar és rajnai borokra csak 1—5 schilling van vetve. És mégis dacára ezen előnynek, az 1864-iki év első negyedében éppen a déli borok bevitele mutat emelkedést: így bevitetett az első évnegyedben : 1863 ban 1864-ben. Francia bor ..... 401,533 448,548 gallon. Spanyol „ ..................................... 1,076,000 1,289,953 „ Poríugall „..................................... 6 02,880 680,028 „ Olaszországi bor .... 66,810 89,500 „ Hollandiából különféle országbeli borok 51,116 56,356 „ A magyar és rajnai borok 1862-ben az összes borbevitelnek 12.65, s 1863-ban 9.73 százalékát tették csak. Az 1864-iki kimutatásban különösen nincsenek is elsorolva, de nagyon hihető, hogy a bevitel még apadt, miután 1863-ban is 3 százalékkal kevesebbet tett a bevitel mint 1862-ben. E számok világosan mutatják, hogy Angliával folytatandó borkereskedésünknek más akadályok állanak útjában, nem a magas vámok. Ez akadályok többfélék és különböző természetűek. Egyik ezek közül az, hogy az angol gyártmányokra nálunk magas behozatali vám vettetvén, ez okból Angliával folytatott kereskedésünk más országokhoz hasonlítva nagyon csekély. Másik föakadálya kiviteli borkereskedésünknek az, hogy borainkat nem készítjük a külföldi vevők Ízlése után, s általában mind a szőlőművelést, mind a borkészítést az egyes gazdák belátására és önkényére engedjük, és e tekintetben a franciákat, kik első bortermelők, teljességgel nem utánozzuk Frauciaországban, hol a bortermesztés és a borkereskedés a kormánynak legnagyobb figyelmében részesül, valamennyi híresebb bortermelő-vidéken oly testület áll fen, mely a vidék termesztési viszonyaira befoly, azok felett őrködök, és azoknak előmozdítását tudományos és gyakorlati úton elősegíti. így áll Bordeaux borvidéke egy választmány felügyelete alatt, mely a vidék legpratikusabb boros gazdáiból és a bordeauxi egyetem azon tanáraiból alakult össze, kik ezen szab érdekében elméleti úton működnek. így foly be Burgundiában a dijóni egyetem illető 'anári kara, a Rhone mellettire a lyoni, a champaguei vidékre a rheimsi egyetem tanári kara — mindezen célok előmozdítására. Ezért minden borvidéknek tökéletes térképe van, mely a t'öld- vegyület alkatrészeinek tudományos meghatározása és az egyes szőlők geographiai fekvésének alapján az egyes-szőlők értékét különböző színekben kimuttaja. Francia fogalmak szerint a szölömüves munkája az érett szőlő leszedésével bevégzödik . s feladata csak az, hogy a szőlőt mint nyers terményt a borkészitö kezére bocsássa. A borkészítés mestersége pedig, miután célja a nyers anyagnak gyári feldolgozása, már tudományos készültségit technikust feltételez , ki biztos kézzel akar oly mesterségben eljárni, melynek gyártmánya az erjedés, tehát egy fontos chemiai processusnak eredménye. Itt a bornak mesterséges és biztos gyártása végett saját gyár- műhelyek vagy borházak léteznek. A szerencsés borkészítés egyik fő alapjáút tekintik a franciák a borok kiegyen lítését. A.rra törekszik minden nagyobb boros gazda, hogy egész borkészlete egyenlő minőségű legyen; vagy ha ezt bármi okból el nem érhetné, akkor legalább azon van, hogy legfölebb kétféle minőségű bora legyen, mert csak ez által érheti azt el, hogy mind magának, mind a vevőnek az alkut megkönnyebitse, s hogy a vevő bizalmát magának mind a jelenre, mind a jövőre biztosítsa. Ki a francia pincében egy pohár bort megkóstolt: az megkóstolta az egész készletet: s ha megked velte a bor minőségét, bátran írhat a távolból ismét borért, mert nem kap, de nem is kaphat más bort, mint a melyet egyszer már megkedvelt, s mely jelleménél és minőségénél fogva szükségeinek megfelelt és megfelel. A francia borkereskedő vegyítés által igyekszik a boroknak azon tulajdonokat megadni, melyek a fogyasztó közönség Ízlésének megfelelnek, mert más bort kedvel az angol, mást a német, mást az orosz és svéd. — Ha Oroszországban akarja borait eladni, akkor a cognactól sem irtózik. Mindezek másképen állanak nálunk. Mi azt hiszszük, hogy azon bor, mely nekünk ízlik, minden nemzetnek kedves fog lenni, s a vegyítést általában hamisításnak, vagy legalább pancsolásnak tartjuk. Igaz, hogy rendesen nálunk nem is egyéb az, mert a vegyítés nem a tudomány elvei szerint történik, holott a franciák főképen ügyelnek ezekre, s a bor erjedését, mint döntő processust, minden fokozaton keresztül szakadatlan figyelemmel kisérik, s ha egyszer a bor az aetbericus fejlődésnek valamennyi stádiumát bevégezte, az nem fog többé kezei közt erjedésbe menni, azt bátran vihetik bármily távol vidékre, azzal szégyent vagy kárt nem vallanak, mert nem félig, hanem teljesen megérett bor volt az. Más nemzetnek mindenben való majmolását mi is félszeg- ségnek hiszszük, de a borkészítésben és borkereskedésben bátran utánozhatjuk a franciákat. s akkor talán különb borokat fogunk előállíthatni, mint ők, s ha ez nem történnék is,' minden esetre kiviteli borkereskedésünknek első és legfontosabb akadályát hárítjuk el. D. Rezső. Városi ügyek, 1877. October hó 21-én Eger városa részéről tartott képviselő-ülésben következő ügyek tárgyaltattak: Az egri kir. törvényszék helyiségének mikénti létesítésével megbízott küldötség az .Oroszlány“ című fogadóra vonatkozólag, egri érsek ö nagymélíósága , és Egervárosa között létre jötr szerződést elfogadás végett bemutatja. A bemutatott szerződés, mely szerint az érsekségi törzsvagyonhoz tartozó „Oroszlány" című fogadó — törvényszéki helyiségül — 7300 írt. o. é. vételárért Egér- városa közönségének tulajdon joggal birtokába bocsájtatik; e testület részéről mint a városra nézve előnyös elíogadtatik, s a városi közönség nevében leendő aláírására Tavasy Antal polgármester meg- batalmaztatik s egyszersmind 2. egyenlő példányban az 1871. évi 18-ik t. e. 26-ik §-ához képest jóváhagyás végett a t. megyei bizottsághoz felterjesztetni határoztatik. A szerződés pontozatai következők : a.) A város az „Oroszlány“ cimü fogadót 7300 írtért megveszi, mely összeget, 1878 január 3-töl 1879 december hó 31-éig négy egyenlő részletben tartozik kifizetni, b.) Ezen épület, ameddig a kir. törvényszék Egerben székel, kizárólag e célra használható; ha azonban a kir. törvényszék Egerben megszűnnék, kérdéses épület törvénykezési vagy más hivatalos helyiségre, vagy pedig jótékony intézet s közcélú használatra fordittathatik. c.) Ezen épület Egervárosa birtokába s rendelkezési jogába 1878-ik év ju-
