Eger - hetilap, 1877
1877-08-23 / 34. szám
268 ben saját készítményei — kitüntető éremmel jutalmaztatik. 7. Scbwarcz Herman, kinek kiállított bőrei megbírálva nem lettek, dicsérő oklevéllel jnfalmaztatik. 3. Az egri irgalmasrend, kiállított egri vizéért kitüntető éremmel jutalmaztatik. 9. Tarbay József, kiállított borecetért dicsérö-oklevéilel jutalmaztatik. 10. Özv. Küszter Emilia, viasz-művirágáért elismerő oklevéllél jutalmaztatik. 11. Kölner Lőrinc egri "vízéért kitüatetö-éremmel jutalmaztatik. 12. ifj. Mi- ticzky János, szűreiért, melyek nem voltak megbírálva, dicsérő oklevéllel jutalmaztatik. 13. Kollinay Gusztáv, kiállított frakjáért elís- merö-oklevéllel jutalmaztatik. 14. Jakab János rostáiért, melyek nem voltak megbírálva, kitüntető éremmel jutalmaztatik. 15. Mátyássy György két kis hordójáért, melyek a bírálók figyelmét kikerülték, elismerő oklevéllel jutmaztatik. 16. Böck István Miskolcról, kiállított órájáért, mely nem lett megbírálva, kitüntető éremmel jutalmaztatik. 17. A besztercebányai és korponai házi ipar-iskolák kiállított tárgyaikért, haladás, versenyképesség és jóizlés címén, kitüntető éremmel jutalmaztattak. 18. Záchor Lipót, kiállított fényképeiért elismerö- oklevéllel jutalmaztatik. 19. Az egri servita rend boraiért dicsérö- oklevéilel jutalmaztatik. 20. Weil Mór, bécsi gépgyáros, cséplőgépeiért és szecskavágóiért, dicsérő oklevéllel jutalmaztatik. 21. Kecsmár József, kerecsendi földmives, kiállított szelelö rostájáért elismerő oklevéllel jutalmaztatik. 22. Kohn Dávid síremlékek metszéséért és aranyozásáért dicsérő oklevéllel jutalmaztatik. 23. Grünbaum Ignác tokaji aszú borért kitűnő érmet nyert. A kiállítás folyamán azon eredeti ötlete támadt néhány galamb- kedvelő polgártársunknak, hogy a kiállítás érdekének emelésére gálám b-k i á 1 1 i t á s t rendeznek. Az eszme csakhamar tetté lön s már kedden látható volt a lyceum udvarán a rögtönzött galamb-tárlat, több százra menő érdekes példányaival, választékos fajaival. A galambkiállítás érdekeltségét, melynek folytonosan számos nézője volt, igen emelték Pánthy E. kanonok ő nsga szelíd túzokjai, melyek, a galamb-rekeszsor közepén voltak kiállítva. Érdekes és mulatságos jelenet volt tegnapelőtt és tegnap a délesti órákban a kiállított galambok egyszerre történt felbocsátása, melyek imposáns csapatban sokáig keringettek a lyceum épület fölött, mig végre lassankint eloszlottak. A kiállítás tegnap, f. hó 22-én délelőtti 10 órakor az elnök Szele Gábor kanonok ö nsga tartalmas zárbeszédével, a kitüntetett kiállítók névsorának felolvasásával, — s végül mintegy 400 kiállított galamb felbocsátásával nyert ünnepélyes befejezést. Községi gazdasági egyesületek. A községi gazdasági egyesületek létesítésének eszméje, melynek célja volna kiválólag földmiveléssel foglalkozó népünket az okszerű gazdálkodással, a földmivelés terén idönkint fölmerülő újabb intézmények-, vívmányok-, művelési ágak- és rendszerek,- valamint a célszerű gazdasági gépek- és eszközökkel megismertetni, szóval a falusi gazdaság minden előnyeinek ismeretére jutiatni, — milyen egyletek a müveit országokban má régóta fönállanak s virágzanak. — az erdélyi gazdáknak még az 1874 évi okt. hó folytán Déván tartott VII. vándorgyűlésén élénk megbeszélés tárgya volt, mely alkalommal Kodolányi Antal, kitűnő gazdászati Írónk. Lapunk egyik derék munkatársa azon ajánlattal lépett elő, hogy az említett gyűlés által első sorban létesítendőknek óhajtott helyi vagy községi gazdasági egyletek részére alapszabálytervezetet fog kidolgozni. T. barátunk 8 munkatársunk Kodolányi A. úr ebbeli Ígéretét csakhamar be is váltotta, s a községi gond. egyletnek általa szerkezteit alapszabálytervezete nem rég az „E. J. cimü szakközlönyben meg is jelent, ügy a t. szerző hozzánk intézett baráti felszólítása folytán, mint az életre való eszme iránt az illetők érdekeltségének felköltése szempontjából is ez alapszabály-tervezetet ezennel egész terjedelmében közöljük. Községi kisbirtokosok gazdasági egyesületének alapszabálytervezete : 1. Az egyesület célja: egy részről a községbeli kis birtokosok mezei gazdaság teréni ismereteinek gyarapítása, más részről viszont azok anyagi előmenetelének előmozdítása. 2. A gazdasági ismeretek gyarapítása eszközöltetik : a) az egyesület által a tagok használatára megrendelt gazdasági lapok és beszerzett gazdasági és természettudományi könyvek olvasása, b) az egyesület heti összejövetelei alkalmával és havi üléseiben tartott felolvasások, s c) a havi ülésekben a folyó gazdasági teendők fölötti vélemények kicserélése által. 3. Az anyagi előmenetel előmozdítása pedig történik: a) az egyesület költségén beszerzett kitűnő gazdasági és kertészeti magvak, gyümölcsfák és oltógalyaknak az egyesület tagjai közötti szétosztása, b) célszerű gazdasági gépek, és eszközöknek az egyesület tagjai közötti kisorsolása, c) nemes te- nyész-apa állatoknak beszerzésére való átengedése, s d) termelő gazdasági társulatok alakítása által. 4. Az egyesület tagja lehet minden községbeli becsületes kisbirtokos gazda, a ki három évre, havonként befizetendő 10 kr. befizetésére becsület szavával kötelezi magát. Legcélszerűbb, ha minden ily egyesület csak is egy községre terjed ki és csupán oly helyeken szükséges ezeket több községekre kiterjeszteni, a hol ily községek egymástól legfeljebb 1óra távolra esnek, s ha azok oly kicsiny községek, bogy bennök egyenként egy-egy ily egyesület fenn nem állhat. Havi 10 kr. befizetését, a mi egy évre 1 frt 20 krt. tesz, részemről tagsági díjnak elegendőnek tartom, egyszersmind pedig oly összegnek is, melyet még szegényebb sorsú földmives is befizethet, a kikre különös tekintettel tartom épen szükségesnek a havonkénti befizetést követelni. 5. Az egyesület megalakultnak tekinthető, mihelyt 25 tag magát, egy ily egyesület alakítását indítványozó lelkész, tanitó, jegyző, vagy bárki másnál beíratta. Legtöbb sikert lehetne ily egyesületektől várni, ha azok alakítását a lelkész, tanitó vagy jegyző urak vennék kezökbe, vagy egyes oly lelkes közép-birtokosok, a kik egyes községekben a nép bizalmát bírják. 25 tagot a megalakulásra elegendőnek tartok azért, mivel ekkor már az év végéig 30 írttal rendelkezvén az egylet, az az anyagi iránybani működését is megkezdheti. 5. Az összeállott tagoknak legelső kötelességök egy alakuló s tisztviselő választó gyűlés tartása, a melyen a tagok számbavétele után az egyesület elnöke és jegyzője, mindakettö szavazattöbbséggel s titkos szavazat utján, megválasztatnak, és pedig mindkettő 3 évre. Három év elteltével az egyesület újra alakúi s újra választja elnökét s jegyzőjét is. Amint a tagok számba vétettek s az elnök és jegyző meg lettek választva, az elnök látván, hogy milyen az egyesület iránti részvét és ebből a bejövendő tagsági dijak összege is, hogy az egyesület szellemi iránybani működése azonnal meginduljon, a re- ménylhetö tagsági dijak összegének arányában, azonnal megrendel lapot és könyvet, a mely kiadásnak azonban nem szabad az összes reménylhetö tagsági dijak öszegének 10°/0-ánál többre menni. S hogy mind e mellett az egyesület olvasni szerető tagjainak azonnal minél több alkalmat lehessen nyújtani az olvasásra, az elnök és jegyző igyekezzenek egyes vagyonosabb birtokosoktól vagy nehány gazdasági lapot vagy ajándékkép, vagy csupáu használatra kieszközölni. 7. Az elnök kötelessége, az egylet gyűléseit ösz- szehivni s azokat vezetni, s az egylet vagyonát jótállás mellett kezelni, s előforduló esetekben az egyesületet képviselni. 8. A jegyző kötelessége, az ülések s gyűlések jegyzőkönyveit vezetni, a tagoktól a havi tagsági dijakat beszedni, 8 azt minden hónap végén az elnöknek átszolgaltatni, s 1/4 évenként a havi ülésekben előfordult tárgyak megvitatásának eredményeiről, valamint a közgyűlésről s általában minden az egyesület életére vonatkozó eseményekről, az egyesület közlönyéül szolgáló gazdasági lapot rövid kivonatban értesíteni. 9. Az egyesület minden vasárnap délután társalgási összejöveteleket tart. Ily társalgási összejövetelek nyárban csupán vasárnap délután, télben ellenben gyakrabban tartathatnak, s ezen társalgási ösz- szejövetelek alkalmával a jegyző az előbbi összejövetel óta beérkezett gazdasági lapokból, ha azokban valami, vagy a kisbirtokosokat közelebbről érdeklő tárgy, vagy a vidék gazdálkodásában előnyösen felhasználható tanács foglaltatik, azok kedvéért, a kik netán olvasni nem tudnak, azokat felolvassa. Sőt azokról magyarázatot is tart, a miért is óhajtandó, hogy ily egyesületek jegyzöségét, a hol gazdatisztek laknak ezek, vagy gazdasági ismeretekkel biró földbirtokosok, tanítók s jegyzők vállalják el. 10. Minden hó utolsó vas ár napján rendes havi ülés tartatik, melyben az egylet elnöke, a gazdasági folyó teendők közül azokat, melyek épen napi renden lévén, az illető egyesület tagjaira nézve legnagyobb fontossággal bírnak, megvitatás végett kitűzi. A jegyző pedig ezen havi üléseken mindanyiszor jelentést tesz a tagsági dijak befizetéséről a befoly összeget az elnöknek átadja, a ki azután vagy a takarékpénztárba teszi, vagy pedig egy jótálló aláírása, s a kölcsönvevö azon kötelezettsége mellett, hogy
