Eger - hetilap, 1877

1877-01-25 / 4. szám

27

I. Az elszegényedett mesteremberek részére szánt ktilön-kti- lön 105. o. é. frt segélyben :

1. Appel Ede cipész mester, öt kiskorú gyermekével, kik közöl egy siketnéina, annál nagyobb nyomorban van, mert lábfekélye miatt munkaképességében is korlátoztatik.

2. Buchner Béla asztalos öt kiskorú gyermekét csekély keresetéből csak nagy nehezen képes fentartani.

3. Rupiczky Imre csizmadiamester, öt kiskorú gyermek átyja, kiknek a jelen keresethiány mellett alig birja a mindennapi kenyeret megszerezni.

II. Az özvegy polgárnők javára rendelt külön-ktilön 63. o. é. írt segélyben.

1. Balog János rostás özvegye Dunczák Franciska, ki férje halála után öt kiskorú gyermekkel, kik közül hármat még ápolnia is kell, minden vagyon nélkül legnagyobb nyomorban maradt el.

2. Gábor Pál asztalos özvegye Ptska Anna, ki szintén a múlt évben három kiskorú gyermekkel vagyontalanul maradt el férjétől.

3. Krajcsovics József szűcs özvegye Tóth Mária, 64 éves, lábai és szemei elgyengültek, két özvegy, beteges és számos árvával terhelt leányával sok szükséget szenved.

III. Az özvegy földmivesnök részére szánt külön-külön 42. o. é. frt segélyben:

1. Pók Ignác özv. Merczel Mária, férje halála után öt kiskorú gyermekkel maradt el, kikkel házbérben lakik, és kézi munkája után kénytelen élni.

2. Molnár Mihály özvegye Kiss Rozália, két kiskorú gyermekén kivttl 84 éves anyját is kézi munkája után kénytelen tartani.

3. Kormos Miklós özvegye Virág Anna, vagyontalan, elnyo- morodott lába miatt keresetképtelen, négy kiskorú gyermekével sanyarú nélkülözések között él.

IV. Az iparos osztályhoz tartozó ujházasoknak szánt 105 frt. o. é. jutalomdijban:

Brancs István csizmadia-mester és neje Hamza Mária.

V. A földmi vés osztályú ujházasoknak szánt 52 frt 50 kr. jutalomdijban:

1. Soós Imre és neje FUlöp Mária.

2. Ohács Péter és neje Gyulay Mária.

Néb. Lancelotti Ede végrendelete értelmében évenkint 6 szegény sorsú polgári osztálybeli erényes és dicséretes maguk viseletéről ismeretes férjhez menendő leányok, és 6 önhibájukon kivttl elszegényedett özvegynök, ez utóbbiak osztálykülönbség nélkül, bizonyos pénzsegélyben részesitendők lévén; az illetők felhivatnak, miként kérvényeiket Írásban folyó év február hó 15-ig bezárólag alólirott polgármesternél nyújtsák be.

Kérvényük támogatására megkivántatik: a) a férjhez menendő leányoknál: hogy egriek, erkölcsi tekintetben jó viseletüek, szegény sorsnak, s polgári osztályból valók legyenek, és hogy eljegyezve vannak; mely körülmény az illető leikészi hivatal által, vagy más hitelt érdemlő mó dón igazolandó; b) az özvegy asszonyoknál, hogy önhibájokon kivttl szegényedtek el, és egészen vagyontalanok. Eger 1877. január 13-án tartott tanácsülésből.

Tavasy Antal Egerváros polgármestere.

Megyei élet.

Folyó bó 11-én főispán ur ö méltósága elnöklete alatt tartott rendkívüli megyei közgyűlésben a következő ügyek tárgyaltattak :

Aimásy Edmund a pétervásári catasteri bizottság rendes tagja ezen állásáról lemond.

A lemondás elfogadtatik, és a lemondott helyébe a pétervásári járási catasteri bizottsághoz rendes tagúi Herkel Sándornagy- bátonyi lakos megválasztatik.

Miről a megválasztott Ivády Miklós szbir ó útján, és a pétervásári járási catasteri bizottság elnöke id. Nánásy Ignác értesit- tetnek.

Olvastatott a m. kir. beltigyministernek 1876 évi 47285 sz. a. kelt, az 1877 évi megyei költségelőirányzat megállapítására vonatkozó rendelete; és a pénzügyi szakosztály előterjesztése.

A leérkezett költségvetés szükségleti részében 572 írtai meg- szorittatott és a jövedelem 250 frtal emeltetett, tehát az egész költ- ségöszszeg 822 frtal leszállittatott, mely egész öszszeg a fedezet terhéül esik.

Mivel pedig a megyei költségvetés az eddig is tényleg alkalmazotti, a legszélsőbb fokig menő takarékosság szemelött tartósával állapitatott meg, s előreláthatólag a közigazgatási ügymenet hátránya nélkül, egyik-másik költségvetési rovatnak áthágása

tás már most itt is megszilárdult, s a javítása k következtében némileg saját lábára is állt.

A bécsi kiállításon kitűnt, hogy a varrógépeken * egész sereg apróbb javítás történt, melyek a hasznos gépet kezelhetőbbé teszik. Első sorban azonban még mindig az amerikaiak járnak. Az angolok soká késedelrueztek, mielőtt a varrógépgyártásra komolyan adták volna magukat, s az általuk alapított gyárak sokkal lassabban fejlődtek ki, mint az angolok gépészeti lángelméjétől várni lehetett volna. Hiányzott náluk a helyes ösztökélés, melyet csak egy fölfödözés adhat meg, mely akár absolut eredetisége, akár a kombináció és khitel tökéletessége által lesz hatalmassá s egyenlő téren hathatós versenyre hív föl. Mai napság azonban az angol és angol-amerikai (canadai) varrógépgyártás egészen más képet mutat; erre megadták a Little Warner és ja New-Brunswick-Com- pany gépei a lendületet. A varrógépgyártás e terén a jelzett irányban a legjobb készítmények közé tartoznak Wanzer és társa, Hamilton, Ontario D. C. varrógépei, melyek a már világhírűvé vált: „Little Wanzer“ nevet viselik. E gépek az angol gyártmányok közt kétségkívül a legkiválóbbak s legbefolyásosabbak, mivel a canadai varrógépgyártás kifejlődésében rendkívül nagy érdemlik van.

A Little Wanzer föelönye az egyszerű szerkezet s a működő rész biztos vezetése. Figyelemre méltó a Wanzer-gép egyszerű vetélökosara vagy hajóvezetöje, mely kizárólagos tárgya egy szabadalomnak, s melybe a legnagyobb könnyűséggel lehet a vetélöt beilleszteni. A Little Wanzert általában a kettős tüdzööltésre (végöltés, Steppstich) a legegyszerűbb s leghasználhatóbb kézi gépnek lehet tekinteni. Ez előnyei miatt gyorsan elterjedt mindenfelé; a bécsi kiállításon a használati utasítás 21 nyelven kinyomatva osztatott szét.

Angliából a Bradbury és társa gyár, mely Oldhamban 1852 óta fenáíl s imposans nagyságra és jelentőségre emelkedett, maga rendezett Becsben külön figyelemre méltó kiállítást. E gyár t. i. három javításon alapul, melyek szabadalmazva vannak. Az egyik egy javított Howe-gép, a másik a Belgravia néven ismert, javított Wheeler és Wilson-gép, s a harmadik az u. n. Bradbury-elasticgép. Mig az első gép egyszerű szerkezetében csudálatra méltó biztonsággal és határozottsággal dolgozik, a Belgravia különféle egybevetett szerkezetek következtében az egyetemes gép egy nemévé lett, s számos nagy fontosságú javításokat tartalmaz, melyek következtében úgy az egyszerű, mint a kettős láncöltéssel, valamint a kettős tttdzööltéssel s a diszöltéssel is lehet vele varrni. A mi a harmadik gépet illeti, ez kiválóan alkalmas bőráruk varrására; ez az úgynevezett hengergép, melyet a francia, belga, német és más gyárok sokszorosan utánoznak.

Amerika Bécsben Howe Illés eredeti gépét s annak legújabb, javított formáját állította, ki egymás mellé. A kettő összehasonlításának a találmányra azon dicsőséges eredménye lett, hogy amannak alapeszméi megmaradtak s azokon semmit sem lehetett javítani. Tekintve a Howe rendszere szerinti vetélös gép kiterjedt alkalmazását , ennek feltalálása a mech anika terén a legjelentékenyebb hódítások közé sorozható.

Habár ezután Wheeler és Wilson, Grover és Baker, Willcox és Gibbs s mások hoztak is na pfényre eredeti találmányokat a varrógépkészités terén, az újabb időben mégis nagy a hajlandóság kizáróan a vetélös géphez visszatérni. Már abból is, hogy Howe rendszere szerinti vetélös gépeket (mert a Singer-gép szerkezetének elvét tekintve nem egyéb Ilowe-gépnél, s csak egyes részletekben különbözik attól), sokkal nagyobb mennyiségben gyártanak, mint minden más gépet, kitetszik e rendszer hatalmas túlsúlya, mit könnyen érthetővé tesz azon körülmény, hogy a Howe-szerkezet époly alkalmasnak bizonyult a háztartásban, mint az ipari vagy gyári használatban, úgy a könnyebb, mint a legnehezebb munkára.

A mi a philadelphiai Willcox és Gibbsnek emlitett gépét illeti, melyből 1872-ben 23,630 darab kelt el , ez kézihasználatra van szánva és elmés forgó kampójával rendkívül gyorsan dolgozik (percenkint 400 öltést). Persze csak láncöltést lehet vele vetni, de mosóruhának ez tökéletesen elég.

Azon kevés, valóban gyakorlati javítások közt, melyek a varrógép-gyártás terén ifjabb időben fölmerültek, meg kell emlite*