Eger - hetilap, 1877

1877-08-16 / 33. szám

U­1 — 260 — kétség benne, hogy a helységekben az ugymondott községi „ta­karékpénztárak" intézményinek életbeléptetése bizonyára még nagyobb, mert szélesebb körre terjedő eredményeket szülne népünk szellemi 8 anyagi érdekeinek előmozdítása, fölvirágoztatása körül. A községi takarékpéoztárak életpeléptetésénél, igen természe­tesen, nagyobb szabású pénztári intézkedésekre való kiterjeszkedés- röl, alapitó consortiumokról, részvényekről, a részvényeseknek járó osztalékról, szóval nyerészkedésről, valamint bank-szerű berendezés­ről szó sem lehetne; itt is, okszerüleg, csupán azon morális cél lé­vén a legfőbb irány adó, hogy a nép körében a takarékosság iránt való hajlam fölébresztessék s minél inkább fejlesztessék. Az intézmény szervezésénél az iskolai takarékpénztárak keze­lésmódja lehetne mérvadó. Sőt, nézetünk szerint, a községeknél is ezen kellene kezdeni; t. i. a községek iskoláiban keHene mindenek­előtt az intézményt a gyermekeknél megkedveltetni, s meghonosí­tani. Tagadhatlan, hogy itt valami szembeötlöbb eredményekre szá­mítani nem lehetne; de ebből folyólag aztán igen könnyen lehetne az eszme iránt a felnőttek érdeklődését s részvétét fölébresztení, melynek aztán jó hatása és sükere semmi esetre sem maradhatna el. Az ilyetén községi köztakarékpénztár intézménye úgy lenne szervezendő, hogy abban a község bármely lakója, korkülönbség nélkül, bármily csekély öszeggel részt vehessen. A kezelés maga is, nézetünk szerint, igen könnyű lehetne, főleg, ha azt a községek lelkészei, mint az eszme keresztülvitelére leghivatottabbak s legal­kalmasabbak, vagy esetleg a helységek elüljárói, minden esetre szolgabirói felügyelet alatt, magukra vállalnák, mi bizon nem nagy teherrel járna. A mi pedig az idönkint megtakarításra befizetett pénzeket illeti, meg vagyunk győződve, hogy a humanitárius célt tekintve, va­lamint az iskolai, úgy az életbe léptetendő községi takarékpénztárak irányában is szívesen megtennék az illető községhez legközelebb eső solid pénzintézetek, hogy a községektől a megtakarításként begyült bármily csekély összegeket is, gyümölcsöztetés végett elfogadják. Amennyiben a községi takarékpénztárak intézményének életbe­léptetése a népnél a takarékosság megkedveltetése, a korcsmázás, iszákosság s ebből származó verekedések s betyárság megszünte­tése, egyeseknek az uzsora körmei közöl való megmentése által mindenekfölött az erkölcsök javítását, a közerkölcsiség emelését célozza, első sorban a papság van hivatva arra, hogy ezen intéz­mény hasznait föltüntetve, az iránt a népben kedvező hangulatot ébreszszen, s annak létesítését minden módon istápolja. Maga a cél már eléggé fontos arra nézve, hogy a községi takarékpénztárak létrehozása az illető körökben komoly megfontolás, és buzgó tevé­kenység tárgya legyen. S ha a létesített községi takarékpénztárak morális hasznukon kívül még azt is eredményezik, hogy a lakosok, váratlan szükség esetén megtakarított tökécskéik által segíthetnek Ínséges helyzetökön: ez intézmény oly áldásosnak fog bizonyulni, melynek létesítői iránt a szegény nép örök hálára kötelezettnek fogja magát érezni. Alkossunk tehát községi takarékpénztárakat ; Szakadás az egri izr. hitközségben. Eger, 1877. aug. 14. Bekövetkezett, tehát minek bekövetkeznie — nem kellett. Teg­napi napon, aug. hava szerencsétlen 13-án, a 45—50 év óta fenálló zsidó-hitközségnek egy meglehetős része az anyaközségtöl elválván, külön községet állapított meg „önálló orthodex község" név alatt, csupán azért, mert az egri izr. hitközség ezen elnevezést : „ortho- dox hitközség" magáévá tenni, illetve elfogadni nem akarta. — Nem az tehát oka az elválásnak, hogy az anyaközség, hite és tör­vényei rovására haladási vágyát akarta volna érvényesíteni, hanem az, hogy a konservativ párt által célba vett, retrograd eszméket magában foglaló névváltozásra nem volt hajlandó; minthogy pedig nem remélhető az, hogy az izr. község a megalapítása óta viselt, és a zsidóság által egy évtized óta országszerte vívott harcokon át megőrzött nevét megváltoztatni fogná, nincs is j kilátás arra, hogy az immár két községet képező zsidóságot egyesíteni s összeolvasz­tani lehetne, hanem igenis, majdan nem sokára visszajövend nálunk azon aranykor, melyben a barátot barát ellen, testvért testvér ellen 8 a fiút az apa ellen fellázadni láthatjuk — Isten iránti tiszte­letből. Eddig van a dolog komoly része, s fájdalommal kell kinyi­latkoztatnunk, miként igen nagyon sajnos, hogy egy testületet, mely közel egy fél évszázad óta fenáll, s mely számos és üdvös intéz­ményt hivott életbe, egyszerre feíbomlani lássunk. Ámde van ne­vetséges része is a dolognak, s ez az, hogy a 32 éven keresztül, egész a tegnapi napig működő községi rabbi ugyancsak tegnap „ganz von heiler Haut" azon nem felebbezhetö Ítéletet mondta ki a községben működő metzö (sachter) felett, hogy ez — azon okból, mert az auyaközséget oda nem hagyja, s az ujonan alakult ortho- dox községhez szegődni nem akart — ezentúl nem metszheti el többé a lioa, kacsa, avagy borjú gégáját; beszélik azonban, hogy dacára ezeu orakulumszerü nyilvánításnak, a község sachter-kése épúgy e'metszi a szárnyas és lábas állatok gégáit, — sőt szemta­nuk állítják azt is, hogy ezen állatok a metszés következtében — csakúgy mint azelőtt — megszűnnek élni. — Ez mégis csak furcsa ! Egy nem orthodox. Mi hir a nagy világban? A politikai világban kánikulai szélcsend állott be. Bécsi s berlini hírek erősen hangoztatják, hogy a német és osztrák-magyar császárok közelebbi találkozása Ischlben a sokat emlegetett „három- császár-szövétségét" még jobban megszilárdította. E fejedelmi ta­lálkozásnál csupán az uralkodók voltak jelen. Az államkancellárok, Bismark és Andrássy távulmaradtak, hogy a találkozás semmi po­litikai combinatiókra ne szolgáltasson alkalmat. Azt is beszélik, hogy Sándor cár ez alkalomból mindkét uralkodó szövetséges tár­sának külön leveleket küldött. A „Nrd. Ztg." bécsi levelezője szerint tehát nincs semmi baj. Érdekeinket Berlinben megértik, s a cár föhadi szállásán tisztelet­ben (!) tartják. E helyzet előnyei oly világosak, hogysemmiféle diploma- tiai kisértés, és semmiféle belföldi demonstrátió az osztrák-magyar politika képviselőjét rá nem bírhatja arra, hogy megkezdett politi­kai irányát elhagyja. Ilyeténképen tehát azt is nyugodtan eltűrhet­jük, ha Oroszországnak közelebbről eszébe talál jutni, hogy hadse­regét Szerbián keresztül kényelmesebb és biztosabb utón vezethesse Törökország ellen, s a szerbeket is szintúgy, mint az oláhokat a hadi actióba vonja. Hát akkor minek költünk haszontalanul 30 milliót az előzetes hadi mozgósításra ? A több ízben megszakadt vámügyi tárgyalások Németország és Ausziria-Magyarország közt Bécsben újra megindultak. Még csak néhány pontra nézve van némi nehézség, melyek leküzdése után az egyesség valószínűleg létre jő. Az alvidéken erős pánszláv izgatásokról érkeznek tudósítások. Különösen a határőrvidéken erős agitatiok folynak a vasúti kér­désben Magyarország és a magyar kormány ellen. Ez izgatások fö rugója — mint Írják — maga Mollináry tábornok, az ottani ka­tonai főparancsnok. Hát a nyugtalan tábornok urat nem tudják már jól megérdemelt (!) nyugalomba helyezni ? — A felső vidékekről pedig azt Írják, hogy ott meg a kiosztott muszka-rubelek tartják szláv atyáukfiait szokatlan izgatottságban. A galíciai lengyelek közt még folyvást tartanak az e!- fogatások. A föhadparancsnokság a katonai zenekarnak eltiltotta lengyel nemzeti dalok játszását, s a kerületi főnököknek meghagya­tott, hogy azon polgármestereket, kik a lembergi népgyülés hatá­rozatait táviratilag helyeselték, vonják felelősségre. Francia országban a választási mozgalmak foly­tán már tájékozódhatnak az illető pártok, hogy hány képviselőre lehet kilátásuk. E combinatio szerint a monarchisták csupán 161, mig a republikánusok a legroszabb esetben 372 mandátumra szá­míthatnak. Oroszországban igen nagy az elkeseredettség a ke­leti háborúban szenvedett óriási vereségek s emberáldozatok, de legújabban főleg amiatt, hogy a honvédségből, mely csupán hely­őrségi szolgálatra van hivatva, most mintegy 180,000 embert hív­tak be, 8 azt a csatatérre küldik, mi által ismét tömérdek munkás kéz vonatik el a földművelés és ipar köréből. Hir szerint aug. vé­gére ismét 370 ezer embert küldenek a harctérre. Borzasztó a jaj­veszékelés, melyet a távozók nyomorban hagyott családjai véghez visznek. Az eddigi ujjongást kétségbeesés váltotta fel. — Az orosz- országi zsinagógákban hir szerint, egy fenyegető iratot függesztet­tek ki, mely szerint azon zsidóknak, kik hadi célokra nem ada­koznak, házaik fel fognak gyujtatnb Gyönyörű muszka kultur- állapotok! A dunai harctéren a törökökre nézve diadalmas plevnai üt­közetek óta újabb harcok nem voltak; legfölebb apró csatározások, melyek ismételve az oroszok vereségével végződtek. Ozmán basa győzelmes hadserege, s a török derék had Mehemed Ali fővezér alatt megerősített állásaikban nyugodtan várják, mig a Balkánon

Next

/
Thumbnails
Contents