Eger - hetilap, 1877
1877-08-09 / 32. szám
XVI. év-folyam. 32. szám. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyed évre . S „ 30 „ Egy hónapra . — i Egyes szám . — 1 „ 1877. anguszlns 9-én. B Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Poliiikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lycciimi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utca miközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekéit előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 fit 30 kr. Eger, aug. 8, 1877. Azon világrenditö nagy hatalom, melynek sző etségeért versenyezett egész Európa, melylyel legöszintébh barátságot iparkodtak fentartani koronás fők és köztársaságok; ezen colossus, mely hivatva volt bennünket sakkban tartani, és folytonosan rettegtetni; melynek rendeltetése volt a népek szabadságát elnyomni, a despo- tizmust istápolni; a hatalmas birodalom, mely a szláv fajok jó reménység-foka, a görög nem egyesült vallás feltolakodott általános protektora volt, — napról-napra veszti nymbuszát és gyönge oldai feltárásával kezdi kimutatni valódi alakját és nyomorultságát; s bebizonyítani azt, hogy ezen állam nemhogy civilisatori szerepet vin- dicálhatna magának, hanem legalább ily kormányforma mellett teljességgel be nem illeszthető a többi miveit európai államok keretébe. Már hadviselését perfidiával, és minden nemzetközi jog megsértésével indította meg akkor, midőn hadüzenet nélkül állást foglalt Romániában. Ezen pillanattól kezdve mostanáig minden eljárása gyalázatos árulás, álnokság és hitszegés volt, elkezdve a nemzetközileg biztosított dunai hajózás korlátozásától, egész a népek fajgyűlöletének felszításával a védtelen, fegyvertelen békés lakosság ezreinek fel- koncolásaig. És a humánus Europa bámult, de nem szólott; mert hiszen az erőseknek jogaik is vannak, a birka-türelem pedig jogoknak ös- meri el gyávaságból még a jogtalanságokat is csak azért, hogy kedvére kireszkethesse magát. Hanem midőn kezd kitűnni, hogy ez a rettegett muszka hatalom bizony még sem olyan nagy, hogy hadviselési lassúsága, harcászati ügyetlensége és nyomorult vezényletet minden kritkán alul áll, és kezd kitűnni, hogy egy beteg, élhetetlen nemzetnek bizonyított, és barbar népnek proclamáit, évek óta vérig zaklatott és a háború s bellázongás minden iszonyaival sújtott, tizenegy oldalról megtámadott Törökország a nagy hatalmat derekasan el is páholja» — ekkor felnyílik a világ szeme, s nem kezd félni többé a colos- sustól, mert hiszen valósággal csak is agyaglábakon áll az, és minden óriási erőfeszítés nélkül meg volna dönthető. Ily tapasztalatok arra fogják vinni az eddig hozannát zenge- dezö orosz-barátokat, hogy más szövetség után nézzenek, s Porosz- ország be fogja látni, hogy azon terve, miként monarchiánkat Muszka-országgal ellensúlyozza, nagyon idétlen. Úgy látszik, fel fog menni az agiónk; hanem jó lesz felhasználni a kedvező konstellatiókat becsületes szövetségre. Az egri kiállítás. Az Eger városában folyó évi augusztus 15—22-ig rendezendő ipar-, mü- és terménykiállitás ünnepélyes megnyitása- és bezárásának programmja. I. A kiállítás ünnepélyes megnyitása augusztushó 15-én délelőtt 10 őrikor a lyceum dísztermében következő renddel fog történni : 1) Megnyitó-hymnus, énekli az egri kath. legényegylet dalárdája. 2) A kiállítást megnyitó elnöki beszéd. 3) A kiállításban résztvevőket Eger városa részéről üdvözli Eger város polgármestere. 4) „Kölcsey kymmis,“ énekli a kath. legényegylet dalárdája. 5) A kiállítás megtekintése. 6) Társas ebéd az uj casinoban. 7) Délután az érsekkertben az egri önkéntes tűzoltó egylet által saját egylete javára rendezett táncmulatság. II. A kiállítás bezárása augusztus 22-én reggel 10 órakor a lyceum dísztermében fog történni, mely alkalommal a kiállítás eredményének feltüntetése és a jutalmazottak felsorolása után lesz az elnöki zárbeszéd. Eger, 1877. aug. hó 6-án. A rendező bizottság. Indokolt felszólalás. (Folytatás.) II. A felső melegvíz lefolyásánál áll egy malom ; jól mondjuk, hogy á 11, mert dacára azon gúnynak, mikép két külső vizi kerékkel bir, oly kevés tápláléka van ezen úgynevezett „lötyögő malomnak,“ miként a krónika azt tartja róla, hogy ha jár, gyámoltalan kelepelése mindig ezt hangoztatja: „egy szem búza kevés, kettő sok.“ Bizony körülbelöl igy is van ezzel a szegény malommal, miben valószínűleg sokkal több búbánatot őrölnek a bérlők, mint lisztet; hanem hát ez az ö dolguk ; nem tartozik ránk. De már az igenis ránk tartozik, hogy a közegészségügyi bizottság orrát nem ütötte fel még azon dögleletes levegő, melyet ezen gyámoltalan malom kerekeinek táplálására fentartott mocsár kigözöl ott a város legnépesebb részén, botrányára minden civilizált embernek. Ugyan mi szükség van erre az újon felfedezett „pontini mocsárra,“ melyet a körülte lakók birka-türelme még eddig fentartott ? Talán nélkülözhetlen a malom végett ? Hiszen ez nem komoly állítás, s nem is méltó a cáfolatra, mert hiszen egy malom existenti- ája csak nem előbbvaló, mint egy városrész megbecsülhetetlen egészségi állapota. Vagy pedig nélkülözhetetlen azon mocsár a nyilvános mosások, a köztisztaság végett ? Vájjon nem első dolga lett volna-e közegészségi szempontból a bizottságnak elmélkedni, ezen nyilvános melegvízi mosodák ártalmas volta felett, és nem lett volna-e kötelessége régen cassáitatni ezen helyeket, melyekre semmi komoly szüksége a közönségnek, s csakis a tunyaság, restség nem bírná magát pótolni azok elvesztése által ? Mi nem akarjuk kijelölni a veszélyek azon phasisait, melyeket ezen melegvizi mocsárok okoznak azoknak, akik benne mosnak. Ez harmadrendű kérdés, hanem csakis az első rendű kérdésnél maradunk : Vájjon a közegészségi állapotra hasznosak é ezen dögleletes kipárolgású mocsárok, melyeknek medre ember-emlékezet, óta kitisztitatlan állapotban tenyészti a lázakat, és a város csendjét felzavaró békák légióit. Ezt a felső meleg-vízi mocsarat, ha máskép nem, de még a malom megsemmisítésével is okvetlen cassaltatni kell Hogy miért? Egy helyszíni szemle okvetlen meg fogja a bizottság egészséges érzékét és Ítélő r.. kétségét- gyözr-i az indokokról.