Eger - hetilap, 1877

1877-07-26 / 30. szám

XVI. év-folyam.

SO. szám.

IS77. j üli as 26-án.

Előfizetési díj:

Egész évre . Félévre . . Negyed évre Egy hónapra Egyes szám

5 frt- kr

2

50 „

> „

30 „

—

—

1 „

EGER.

Hirdetésekért

minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik.

Poliiikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó-hivatal: a lyeenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (gzéchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése Alapítványi uj ház a lvceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.

Eger, jul. 25, lb77.

A Kruppágyúk elnémulnak, a messze hordó Martiny-fegyve- rek kordképtelenekké válnak, a pompás damaskusi és dagestám acélok ártalmatlan fegyvertári lomokká devalváltalak a messze- hordó és biztosan találó orosz fegyverek előtt, melyeket nem a vitézség, bátorság, hadtudomány visz a csataterekre, ütközetekbe, és a várak karózott vizárkai ellen, hanem az álnokság intéz, az erkölcstelenség irányoz, és a gonoszság röpít el.

Mert az oroszok biztos messzehordó, és mindig találó jó fegyvere az orosz rubel ; — úgy látszik Európában hadmiiködési alapul vették — s Ázsiában csakis azért nem volt síikére, mert akikre bízatott azok mozgósítása — nyugodni hagyták szépen saját zsebeikben ; azaz azon három millió rubelt, melyet az ázsiai síikerek elérhetése végett megvesztegetésekre folyóvá tett az orosz kormány, szépen elsikkasztották azok, akikre kezelése volt bízva.

És várak omlanak össze, hadseregek adják meg magokat, városok kapitulálnak, hadvezérek válnak tétien, zsibbadt múmiákká, s diplomaták, és államférfiak tehetetlen cretinekké, az orosz rubel hatalma előtt, s rövid időn egy életképes vitéz nemzet az ármány, és cselszövény által ki lesz törülve az európai nemzetek sorából csak azért, hogy helyébe egy vad, civilizálatlan, erőszakos faj tolakodjék, terjesztve maga körül a rombolást, átkot, és iszonyatot.

Ez a helyzet mostani képe, ez a jelen situatio sötét jövője ; vájjon azon mérhetetlen horderejű következményekért, melyek nyomába fognak lépni a szomorú tényeknek, ki fogja majdan egykor elvállalni a felelősséget; miként fog Ítélni a később kor történelme a mai nyomorúságok felett, s lebet-e jóvá tenni valaha mind azon roszakat, melyeket szült a diplomatiai gyávaság, furfang, perfidia, vagy pedig lekenyerezett titkos szövetség ?!

Minden áron megakadályozni a háború kitörését: ez volt az első kiadott jelszó — s ennek sükeresithetése végett a meghunyász- kodásig engedékenynyé simult az európai diplomatia. És mi lett elérve? Az ellenkező, mint a mit hangoztattak. A háború feltartóz- tatlanul tört ki a fajharc egész dühével, és minden iszonyaival.

Határozottan localizálni a háborút; megakadályozni annak messze terjedését: ez volt a fe nnen hangoztatott második jelszó a háború kitörése után. És most egész kelet lángban és vérben úszik, s a Kaukázustól a görög szigettengerig, a Dunától a Nilusig, s a Balkántól a Hymmalaja hófedte ormáig három világrész van befoglalva a háború véres keretébe, s 11 nemzet áll kivont fegyveres dulakodásban a világ piacán.

Megakadályozni a nagyobb vérontást, jó szolgálataikat hasznosítani a hadakozó felek közt a diplomatáknak: ez volt a harmadik jelszó. És ezen jelszó gunyjára, de gunyjára a magát civilizáltnak tartó emberiségnek, irtó háborút vise! a despoíizmus molynek nyomdokain özönnel foly a vér, országok pusztulnak, s lesznek lakatlan sivatagokká, s nemzetek semmisülnek meg.

A tizenkilencedik század vallásháborúvá aljasitott irtóháborúja

ez, hol a lelki meggyőződés s az igazisten tiszteletének más forma szertartása elegendő bünül rovatik fel arra, hogy veszett állatként ezreivel irtassák ki a föld színéről az isten képére teremtett ember.

Erélylyel, határozott jó szándékkal, s egyenes igazságszeretettel mind ezen borzalmak megakadályozhatok lettek volna még csirájokban. Most itt van a probléma: egy bolond roszakarata oly követ dobott a kútba, melyet 100 okos ki nem húz onnan ; s népek, nemzetek romlását vonta maga után az átkos, örült rósz akarat, mely szándékosan bedugta a kútfőt, hol az igazság, béke és jólét fonása ered, és most már megbénított akaratuuk mellett csak könnyeiuk vannak meg, ami gyávákká bélyegezhet csak, a helyett, hogy tiszteletreméltók legyünk.

Meddig tűrik még a nemzetek gyávaságát, a rájtok gyakorolt packázást, hol lesz már egyszer a türelem határa ?!

Felvilágosításul

„Sincerus“-nak.

Kedves barátom! Becses lapod 27. és 28. száma „Az angolkisasszonyok növeldéjében* eimü cikkben, részletesen ismerteti a nevezett intézet közelebb tartott vizsgálatainak lefolyását. A közbeszött alapos megjegyzések, a vizsgálatokból az egész taneredményre vont következtetés s annak kellő méltatása a növendékek beszédmodorából, maguk viseletéből, egész külső megjelenésökböl, az intézetben otthonos erélyes, és mégis gyöngéd fegyelem megítélése, az egyes tantárgyak módszeres kezelésére vonatkozó j^> tanácsok, — első pillanatra felismerhetővé teszik „Sinceru8“-ban a szakembert, a tanférfiút.

Mint őszinte és pártatlan tanférfiú, „Sincerus“ nem elégedhetik meg az intézet, hogy úgy mondjam, fényoldalainak feltüntetésével, hanem cikke végén röviden érinti az általa tapasztalt hiányokat is. Igen helyesen cselekedte ; mert a jó ügynek nem a hiányok kendözésével és eltitkolásával, hanem azok nyilt bevallásával és kimutatásával tehetünk csak. jó szolgálatot. Hanem a „Sincerus“ által az angolkisasszonyok egri növeldéjében tapasztalt hiányok részint nem léteznek, részint oly természetűek, hogy csak lassan- lassan idők folytán pótolhatók. Engedd meg nekem, ki hivatásomnál fogva az intézettel összeköttetésben vagyok s annak methodi- kai vezetéséről is részletes tudomással birok, hogy e tekintetben felvilágosítással szolgálhassak.

A „Sincerus“ által fölemlített hiányokat, könnyebb áttekintés végett, három pontba foglalom össze: 1) nem taníttatott a termén y r a j z, háztartás, gazdasszony kodás és kertészet; 2) az illemtan és széptan (aesthetika); 3) mellöztetett a torna-tanítás.

1.) A terményrajz s ennek kiegészítéséül a gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és kertészet köréből már az elemi népiskolának is kötelezett tantárgya lévén, annálkevésbbé hiányozhatik az oly magasabb igényeknek szolgáló leánynöveldék tantervéből, milyen az angolkisasz- szonyok egri intézete. Taníttatott is e tantárgy a 4. 5. és 6. osztályban hetenkint 2 órában, az intézet céljának megfelelő rendszerességgel valamint azelőtt, úgy a legközelebb lefolyt tanévben is. A növendékek elkészíttettek a vizsgálatra e tantárgyból épen úgy, mint a többiből. Hogy a vizsgálaton a terményrajz, s a hozzátartozó : háztartás, gazdasszonykodás és kertészet még sem szere