Eger - hetilap, 1877
1877-07-19 / 29. szám
XVI. év-folyam. 1877. jiilins 19-én. 29. szám. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 írt — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 4.‘> „ Egyes szám . — lí „ EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Kiadó-hivatal: a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Eger, jul. 19, 1877. A világhirli francia történetíró, Thyerry Amadé— azon nagybecsű munkájában, melyet „Hunnok története“, valamint „Attilla fiai és utódai történelme“ cimen ösmer az egész civilizált világ, a bolgár faj jellemzését ecsetelve következőleg ösmerteti meg a világgal ezt a hires nátiot: „A bolgár nép Szibéria belsejéb öl nyomult elő. Vissza kellene mennünk a IV. századba a legelső hunok feltűnésének korára, hogy a történelemben a rémület, és irtózás ahhoz hasonlítható benyomására találhassunk , melyet ez északi pusztákról jött idegenek idéztek elő, kik oly vadak voltak, mint az erdők fenevadjai, melyek között éltek. Mellettök az európai hún magát csaknem polgáris altnak mondhatta. Utálatosságuk, piszkosságuk, vadösztöneik mindent fölül látszottak múlni, amit valaha a világ látott. A bolgár rombolt, hogy romboljon, ölt, hogy öljön, kedve telt benne, hogy minden emberi müvet megsemmisítsen. A bolgár vágyaiban zabolátlan s oly kicsapongó volt, mint a vadállatok, minden vétek örökbe szállt rá, s ezek közt van egy, melynek hogy csaknem minden európai nyelvben nevet adott, az ö gyalázatos dicsősége, ^Mindazon barbárok közt, kik a római birodalmat dúlták, csakugyan ö maradt az, akit az egykoruak leginkább átkoztak, a történelem legerősebben megbélyegzett. Közönséges melléknevük, vagyis jobban mondva: a bolgár szóval egyértelmű nevük ez volt: ,.istentől átkozott“ s ez elnevezésök, melyet a VI. századi romai nemzedékekből a szenvedés csikart ki, átment a történelembe, mely azt szentesítette.“ Tizenhárom század folyt le azóta az idők tengerébe, s e nép, melyről az egykorú történetírók ezen borzasztó képet festették, mit sem változott, s a polgárisuk Európa közepén élve a miveltség és szelidebb erkölcsökről ma ép oly fogalma van, mint 1100 év előtt. Hiszen tanúja Sistova és Tirnova a bolgár kegyetlenségeknek, rombolásoknak, és a vadság minden nemének, s minden napja ezen szerencsétlen háborúnak meghozza szomorú és undorító hirét a bolgárok vitézségének, kik védtelen aggokat gyilkolnak, kisded ártatlan gyermekeket a házak falaihoz csapdosuak, és nőket gyaláznak meg ; kik rombolnak a köz és magán-épületeken azért, hogy rombolhassanak, ölnek ázért, hogy öljenek, ép úgy. mint hivány őseik 1300 év előtt. És ily nép mellett lelkesedik az angol szabadelvű párt, és ily nép szabadságáért hirdet keresztes hadjáratot a nagyhatalmú muszka cár, és ily nemzet akarja kelet civilizatori szerepét kezeibe ragadm, bogy szláv és görög fajok egyesítésével a nagy keleti szláv birodalmat megalakítsa ! Hiszen ha ezen faj, s azon terület, melyet elfoglal, nem szom- szadságunkban, hanem az ausztráliai szigetek között feküdnék valahol a mélységes tenger közepében, nem sokat törődnénk nagyhatalmi törekvéseikkel. Hanem ez a nyomorult faj épen a mi szomszédságunkban akar magának birodalmat alkotni, épen közelünkben kezd fészkelödni s a vadak szokásos önhittségével hencegni, és ármánykodni akkor, midőn embrió-alakja alig vált formára, midőn nagyobb bizonyosság, hogy a felpattant burokból vadállati szörnyeteg, semhogy emberi alak fogja kidugni ijesztő arculatát. No hiszen gyönyörű kilátásaink vannak ezen dicső szomszédságban ! Valóban a jövendő nemzedék diplomatáitól nincs mit irigy- lenünk a jövőbeni érintkezést illetőleg ; hanem annál nagyobb szemrehányással illethetjük őseinket, a hnnnokat és magyarokat, hogy akkor, midőn alkalmuk és méltó okuk lett volna — ezt a piszkos nációt bele nem kergették a fekete tengerbe, s reánk hagyták, utódokra, hogy őket, és első sorban nagy protectorukat, a velők egy törzsből származott s hozzá jellemileg, erkölcsileg oly annyira hasonló muszka nációt nagyobb emberségre tanítsuk, mely idő hogy nem sokára bekövetkezik, ezt okunk van hinni és reményleni. Addig is, mig a fenyítés napja elérkezik, lelkünk felháborodásának és undorának adunk kifejezést a bolgár vandalismus iszonyatosságai felett, s bár minden szabadságra törekvő elnyomott nemzetnek kész segítő barátai vagyunk is, mindamellett a tapasztaltak után nem ösmerhetjük el jogosultságát a bolgár függetlenségnek, és ki mondjuk, hogy oly erkölcsi alappal, milyent a bolgár nemzet felszabadulása első pillanatában kimutatott a nagy világnak, be nem fogadható az európai miveit népcsaládok kebelébe. Várjunk azért még 1800 esztendeig velők; talán ennyi idő alatt haladnak majd valamire, és szóba állhatunk velők. Addig azonban nem fogunk rólok tudomást venni máskép, mint akkor, midőn mint az emberiség hivatott elővédéi a fenyitö vesszőt basz- nálandjuk ellenök. Megyei élet. Heves megye 1877. jul. hó 16-án Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén következő fontosabb ügyek tárgyaltattak. Az alispán évnegyedes jelentése átalábán tudomásúl vétetik; az egyes, intézkedést igénylő pontokra nézve később fog határozat hozatni. — Ami azonban a jelentés 1) pontját illeti, mely mellett a legtöbb adót fizetőkről szóló adóhivatali kimutatások beterjesztetnek, ennek folytán az igazo lási választmánynak az 1840. XLII. t. c. 22 §-a értelmében való azonnali újraalakítása szükségesnek mutatkozván, az igazolási választmányba megválasztattak: Fülöp József, Nánásy Ignác, Zalár József, Eisenmann János, Poppel Gyula, s a főispán által kineveztettek: elnökül : Babies István, tagokúi pedig Mossóczy János, Beökönyi Viktor, Imre Miklós bizottsági tagok; mely választmánynak a legtöbb adót fizetőkről szóló adóhivatali kimutatások azzal adatnak ki, hogy azok alapján a legtöbb adót fizetőknek az 1878-ik évre érvényes névjegyzékét, a törvény értelmében, összeállítván, azt a legközelebb tartandó rendes bizottsági közgyűlésnek, megerősítés végett, indokolt jelentés kíséretében, mutassa be. Miről az igazolási választmány elnöke — az iratok kiadása mellett — s tagjai, tudomás, s miheztartás végett — s a szolgabirók és polgármesterek, tudomás s közhirrététel végett értesittetnek. A legközelebb tartandó rendes bizottsági közgyűlés a f. é. október hó 22 és következő napjaira tűzetik ki. Miről a szolgabirók és polgármesterek, tudomás és közhirrététel végett, jegyzőkönyvi kivonaton, — s a szomszéd törvényhatóságok szokott módon értesittetnek.
