Eger - hetilap, 1877
1877-07-12 / 28. szám
XVI. év-folyam. 1S77. július 12-én. 28. szám. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyed évre . I „ 30 „ Egy hónapra . — 4.V „ Egyes szám . — I - „ EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizet;étik. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Eger, jul. 11, 1877. Elmúlt annak félszázada, hogy az úgynevezett nagy Nepoleon azt a jövendölést hagyta örökül a borzadó világnak, hogy Európa egy század múltán vagy köztársaság, vagy pedig kozák lesz. Még körülbelül ötven évünk van hátra, hogy ezen jóslat teljesedését bevárhassuk, s bírálatot mondhassunk a nagy Napoleon jö- vendölési képessége, illetőleg politikai előrelátása felett, ki látnoknak mutatta magát ugyan ez alkalommal, pedig tulajdonképen saját nemzetét illetőleg nem sokkal látott tovább az orránál. Ez azonban csak mellesleg legyen mondva, nem szándékozván jelenleg többet semmiféle nagy és kis Napóleonokkal foglalkozni, hanem gondolataink menetével egyedül csakis a nagyhírű jóslat mikénti beteljesedésének lehető combinatiója felett akarunk egykissé elmélkedni. Hogy ötven év múlva nem lesz még Európa köztársaság, az már körülbelül bizonyos, és akik ezen oldalról borzadtak a jóslattól, azok véleményünk és hitünk szerint teljesen meg is nyugodhatnak. Hanem hogy ötven év múlván Európa kozák lesz, tekintve a mostani situatiókat, figyelembe véve a muszka politika szívós következetes eljárását, mely mint a hulló csöpp kivájja a szirtet — ez is a folytonos áskálódások által medret váj magának az előtte sziklaként feltornyosuló akadályok között; mind ezeket elgondolva, a jóslat második része valószínűleg be fog teljesedni. Soha oly szerencsés hóditó birodalmat, mint Muszkaország! ilyet nem látott a világ, nem ösrner a történelem. — s meg nem magyaráz semmiféle philosophia. Görögország és Róma és a hajdankor egykori birodalmai hódítottak, mert szomszédaik felett előnyben voltak nemcsak államszervezetük kel, hanem túlsúlyban voltak az erkölcsiség, miveltség és hazaszeretetben is. Az ozmán hódítások a középkorban magyarázatukat lelik a velők szemben állott meghódított birodalmak akkori állapotával, melyek részint elpuhult, megmételyezett, erkölcstelen mamnon-imádó sibaritákból állott, mint a keleti császárság; vagy jóval gyöngébb és fejletlenebb országokkal állottak szemben, mint Szerbia és Oláhország, vagy pedig egy belviszálytól széfroncsolt pártokra szakadt nemzet ellen viseltek hóditó háborút, kiknek szétzüllött fejetlen állapota az ö compact tömegök és számerejök ellenében könnyű di- diadalt biztosított, mint Magyarország a mohácsi vészkor ; — mind igen érthetővé teszik az akkori sikert és eredményt. De legalább e hódítók keservesen meg is küzdöttek harcaikban, s hozzá soha sem találkoztak a körülöttök rettegő nemzetek rokonszenvével, hanem a ki félt, fegyverkezett is. De most ez a kozákká készülő Európa a világért sem követi a múltak hősi példáit, hanem fél ús reszket félszázad óta ; de azért tespedten meglapulva, dideregve várja a nyakára taposó láb közelgő dobaját, a helyett hogy egészséges mozgással felmelegitené savóvá satnyult vérét. Félszázad óta ösmeri a veszélyt, mely reá várakozik ; diplo- matiai szótára nem igen ismer más jelentéseket Oroszországról, mint iuvasio, occupatio, interventio, — és Muszkaország foglal, bekebelez, beavatkozik és hódit ; ez igy megy nagy Péter cár óta ; Európa összes hatalmasságai pedig félnek és kezére játszanak egyenesen az őket elnyeléssel fenyegető muszka hatalomnak, melynek csak cápa módjára kell száját feltátania. hogy az ostob a heringek, és stokkfischek özönével rohanjanak belé azért, hogy egyenesen megemésztessenek. És a látott szomorú példákon nem okul a későbbi világ. — Lengyelországnak első protectora volt Katalin cárnö, — és hová lett Lengyelország ? és mégis most itt van három kis állam, melyek szabadságban, békében és jólétben éltek eddig; arrogálták magoknak kelet civiiizatori missióját. (Elég hibásan.) Románia, Szerbia és Montenegro minden erőlködése, ambitiója, reménye és vágya az orosz protectio elnyerhetése. Bulgária, Hercegovina, Bosnia, Croatia, Bohemia, Moravia és más ily fajú iák — pedig torkuk szakadtából imádkoznak a szent Oroszország eljövetelére, nem tekintve vissza a múltba, nem okulva Lengyelország gyászos történelmén, s nem látva azt, a mi kézzel fogható bizonyosság, hogy mindezen fajok és nemzetek Oroszország protectiojával csak a szolgaság nehéz jármát, és saját nemzeti elenyésztöket várhatják magukra s eddigi culturájok a barbárság és sötét tudatlanság mélységes tengerébe fog elmerülni. De hát ezen szláv fajok törekvése némi magyarázatot talál mégis részint a nemzetiségi eszmében, részint a hitrokonságban, és abban, hogy olyan természettel bírnak, kik nem termettek az alkotmányos szabadságra, s már nyakuk alkata mutatja, hogy járomra született igavonó rabszolga ivadékok, — ezeken tehát nincs mit csodálkoznunk. Hanem annálinkább csodálkozhatunk a cultur nemzetek sim- pathiáján, melyeknek missiojuk volna, és a melyek arrogálják maguknak, a múltban ép úgy, mint a jelenben azt, hogy ők zászlóvivői a világ-miveltségnek és világ-szabadságnak, hogy nálok érlelődtek meg azon nagy eszmék, melyek al apjai lennének egy tiszta társadalomnak, és egy világboldogitó kormányzatnak; és azok, a melyeknek zászlaján először jelent meg a szabadság, egyenlőség és testvériség épen úgy, mint azok melyek ezen eszméket épségben át is vitték az élet és korm ányzat minden rétegébe, ép úgy rajongnak a muszka barát ság után, mint azok, kik a szabad intézmények társadalmi mozgalmaiban, mint a hal a tiszta levegőn, 24 óra alatt szörnyet halnának. A francia köztársaság demokrata tömegének legkiválóbb fér- fiai készek minden pillanatban véd- és dacszövetségre lépni a muszka kényuralommal. Hát nem botrány ez ! és nem kicsúfolása politikai multjoknak és jövöjüknek ? Avagy talán a boszú-politika, a megaláztatás érzete az.
