Eger - hetilap, 1877

1877-06-28 / 26. szám

XVI. év-folyam. 26. szám. 1877. junius 28-án. Előfizetési dij: Egész évre. . 5 frt — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „30 „ Egy hónapra . — 15 „ Egyes szám . — 12 „ EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Kiadó-hivatal: a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Előfizetésre való felhívás. Lapunk azon t. olvasóit, kiknek előfizetésük f. junius hó végével lejár, tisztelettel kérjük előfizetéseik idejekorán való megújítására, nehogy a lap szétküldésében fenaka- dás történjék. Az előfizetési pénzek — legalkalmasabban posta-utal­vány útján — kiadó hivatalunkba küldendők. Előfizetési föltételek: Félévre . . . . 2 frt 50 kr. Évnegyedre . . . 1 „ 30 „ Az „Eger“ kiadó htvatala (érs. lyc. nyomda.) Eger, jun. 28, 1B77. „Mi csak egy c o n t r e-a c t i o jogosultságát ismerjük el. A mi ettől eltér, annak gondo­lata csak a monarchia ellenségeiben fo- gamzhatnék meg, mert az egyértelmű a vég kezdetéve 1.“ Ezen nagy jelentőségű szavakkal ád kifejezést múlt szombati számában az „Ellenőr“, mely pedig nem is ellenzéki lap, politikai álláspontunknak ; és készséggel csatlakozunk hozzá úgy mi, vala­mint hitünk szerint minden igaz hazafi, ki a vég kezdetét nem óhajtja a hazára. És most már igazán „periculum in mora“ ; a húr végsőig feszítve, a türelem teljesen kimerítve az elégedetlenség a legmaga­sabban van intonálva. Tisztába akarunk valahára jönni a külpolitikai dolgok mi­kénti állásával, mert csömörletig meguntuk a jól értesült sugalma­zott lapok állításaira megjelent félhivatalos hazug cáfolatokat, a diplomatiai kijelentésekkel homlokegyenest ellenkező positiv ténye­ket, s a nemzetet jóhiszeműségbe ringató cselfogásokkal telt üres humbugot. Itt az ideje, és pedig a végső ideje annak, hogy parlamen­tünk által a nemzet felvilágosittassék arról, hogy mit akarnak vele, mi célra szándékoznak vérét és vagyonát igénybe venni, tovább a feleletet, a nyílt, egyenes választ megtagadni nem volna sem lel- kiesmeretesség, sem pedig politikai eszély. Mert az 1867-ki alaptörvények, melyek a dualismust megal- koták, nem engedhetik meg sem azt, hogy nekünk a monarchia másik fele imponáljon, sem azt nem tűrik, hogy a kabineti önkény, egyéni befolyás vagy személyes tekintet alteráljon; és mig kormá­nyunk és parlamentünk van, követeljük, hogy meghallgattassunk, és követeljük, hogy beleegyezésünk nélkül vitális érdekeink felett legkisebb határozat se hozassák. Mit nekünk Montenegró idegen vagyon után áhítozó tolvaj csőcseléke, mely elég szemtelen volt néhány év előtt dalmát faj­rokonai gyilkos bandáit tettleg és biztatólag támogatni arra, hogy a birodalom belbékéjét felzavarják, együtt gyakorolva velők a Vilmos- ezred százával elhullt derék magyar szülöttei bolttetemein és véd­telen foglyain az orr- és fül-levágó mesterség undok baromiságát. Ok magok ellen hívták fel a sorsot, s garázdálkodásaik, rab- lási hajlamaik, melyeket ők vitézi tettnek neveznek, melyekre azonban civilizált népek közt a statarialis eljárás és a bitó a fe­lelet, teljesen megérdemlik most azon büntetésöket, melyet a győz­tes török sereg reájok készül mérni. És még ily bandita-csoport megmentésére interventiot sürget­nek a monarchia részéről! Hiszen az afghán-törzsek e század második felében század résznyi bűnt sem követtek el a britt birtokok ellen, mint a mit évtizedeken keresztül tett Montenegró kalandor népsége a török birodalom ellen, és mégis Anglia véres megtorlással biztosította magának birodalma békéjét; s az afrikai beduinok rakoncátlansága csak egyszerű kihágások a fekete hegység népének gyilkes-rabló hadjárataihoz képest, és Franciaország irtó háborúival szorította őket azon kietlen sivatagok belsejébe, hol nem volt menekvés, s a legvitézebb hősök ép úgy, mint a védtelen csecsemők, aggok és nők ezrével lettek az éhhalál áldozatai! És ki szólalt fel ezen nemzetek védelmére, ki kockáztatott csak egy rövid szót is ? — Senki sem ! Egy hang nem emelkedett mellettök; s most, midőn Montenegró lakolni készül évtizedeken keresztül felhalmozott bűneiért, most azzal lepnek meg bennünket, hogy kormányunk Rodich és Mollinari, e két szláv apostol vezér­lete mellett, kiknek már rég jól megérdemelt nyugalomban kellene lenniök, hadsereggel készül megakadályozni a török invasiót akkor, midőn ellenünk az orosz cselszövény Galíciát készül occupálni, és Csehország legloyalisabb alattvalói minden rétegében a birodalom szétdarabolását célzó lazításokat igyekszik teljes erővel felszínre hozni. Bizony észnélküli kormány lenne az, mely vakon született politikájával, ily gonosz üzelmekre terelné a nemzetet; mely csak­ugyan a vég kezdetét jelezné, melyet megakadályozni par­lamentünk első kötelessége. Indokolt felszólalás. n. A felső malom mellett átvezető gyaloghidon, melynek padló­zata olyannyira kopott, hogy minden pillanatban várható leszaka­dása, ha végigtekintünk az Eger v íze folyásán, — nem véve figye­lembe a mederben gyakorta látható döglött állati maradványok mérges gáztól felpufladt undok körvonalait, — egy csodálatos clo- aka-épitészet botrányos rendszere tűnik fel a Széchenyi ut 158 szá­mától a 162-ig, hol a viz felé függő closeteket rakva (függő kertek helyett,) évek óta halmokká tornyositva a megnevezhetlen hulladé­kok ezerféle rondaságait, megvesztegetett levegöjöket a viz folyá­sával árasztják el végig a városon. De hát miért ne tennék ezen ház lakói, hiszen csak nem ré­

Next

/
Thumbnails
Contents