Eger - hetilap, 1877

1877-06-14 / 24. szám

188 égaljunk vízmennyiségét fehnelegiteni és a viz fenekén tilö jégtö­megeket felolvasztani. Ebből az következik, hogy éghajlatunk meg- hidegednék és vizeink állatai kivesznének. A természet azonban másképen, és pedig bölcsen intézkedett. Ha télen meghidegedik a levegő, akkor meghűl a vele ériutkezö víznek felső rétege is. A kihűlt viz, minthogy épen ez oknál fogva súlyosbodott, a mélységbe húzódik s helyét melegebb vízmennyiség foglalja el; ez ismét kihüttetik, leszáll, másnak ad helyet addig, mig az egész víztömeg -)- 4° R-ig ki nem hUlt. Az egyensúly helyre lévén állitva, a mozgás és körfutás megszűnik. Ha ezután a -}- 4 R-ig kihűlt viz még hidegebb levegővel érintkezik, akkor még inkább kitágul, megkönnyíti, jéggé változik, és könnyűségénél fogva a viz felszí­nén marad. A jég ez állapotában a viz felett kérget, takarót képez, és akadályozza a további kihűlést, tehát a további jégképzödés illetőleg vastagodás lassan mehet véghez. Minél mélyebb a viz, annál lassabban egyenlittetik ki a víznek hömérséke, vagyis annál hosszabb idő telik el, mig az egész víz­tömeg az elfagyáshoz szükséges meghűlésben részesül. Mély vizek, tavak oly hosszú időt kívánnak kihűlésükhöz, hogy e közben megérkezik a melegebb légáramlat s igy be sem fagyhatnak. Folyó vizek a partról kezdenek befagyni, ott a viz a hideg kavicsokkal sat. érintkezve gyorsan hül meg és jéggé változik. A tenger vizének azon tulajdonsága, hogy sótartalma miatt csak —2.6° R-nél fagy be, a sziget és tengerparti éghajlatra kiszámithatlau jó­téteménynek tekinthető ; a mennyiben ez által az éghajlatnak netán támadható szélsőségei mérsékelteinek. Valamint mesterséges úton meleget állíthatunk elő, úgy hide­get is támaszthatunk, és pedig egy kilogramm apróra tört konyhasó összekeverve 3 klgr. 0° hóval a származott folyadék 16—18° hi­deget fog mutatni, vagy 3 kilogramm hó összekeverve négy kilog­ramm sósavas mészszel, a keverék egész — 48°-ig kihűl. Tudjuk, hogy földünk belseje forró, tüzes, kísérletek bizonyít­ják, miszerint minden 90 láb mélységre a hőség egy fokkal szapo­rodik. Feltéve, hogy földünk felseje -f- 10° akkor 8000 láb mély­ségben a víznek forrni kellene; öt mértföld mélységben pedig már a gránitsziklák is olvadnak. A tűzhányók igazolják földünk belse­jének tüzes, olvasztott állapotát. A meleg források ugyanerre en­gednek következtetnünk. Minél nagyobb mélységből ered valamely forrás, annál melegebb vize. Csekélyebb mélységből eredők hőmér­séklete a külbefolyások szerint ingadozik, holott azok, melyek legalább 60 láb mélységből fakadnak, állandó hőmérsékletet tanú­sítanak, mert a külső levegő annyira be nem nyomul. Ebner Sándor. Mi hir a nagy világban? Királyunk ő felségének IX. Fiús pápához püspöki jubilaeuma alkalmából intézett üdvözlő levelére ö szentsége sajátkezüleg válaszolt. A parlament f. hó 9-iki ülésében a keleti kérdés tárgyában újból két interpelláló intéztetett a kormányhoz. Az egyikben b. Si- monyi Lajos azt kérdi: mily elvek vezérelték s vezérlik a kormányt a keleti háborúval szemben, van-e az osztrák-magyar monarchia és a hadakozó felek között oly szerződés, mely a birodalom érdekeit biztosítja, s szándékoitatik-e a török birodalom valamely területének megszállása, vagy ennek a monarchiához való csatolása ? — Irányi pedig azt kérdi a kormánytól: való-e a hír, hogy az oroszok szá­mára Fiúméban torpedók készülnek, s Galícián át hadiszerek szál­líttatnak? Mily intézkedéseket tett a kormány a semlegességgel el­lenkező eme tények ellenében, valamint úgy a párisi szerződéssel, mint Ausztria-Magyarország érdekeivel ellenkező azon tény nyel szemben, hogy az orosz hadsereg a semleges Romániát elfoglalta, s azt hadi céljaira felhasználja? — A parlament az árvaiigyi tja- vaslat letárgyalása után, valószinüleg e hó végén szünetelni fog, miután nincs kilátás reá, hogy a kiegyezési tjavaslatok egyhamar tárgyalás alá vétethessenek, miután az osztrák parlament azokat julius hóban egyáltalán nem akarja tárgyalni. A harctérről. — A muszka cár immár a dunai hadse­regnél van, s aligha van benne nagy gyönyörűsége. Megérkezésekor egy cserkesz tiszt kért tőle kihallgatást. A cár elé vezettetvén a tiszt, azt mondá: „Minket hit Borsosaink fölszabadítására küldenek, midőn otthon rabláncokban nyögünk. Adjon fölséged előbb saját népének szabadságot.“ A cár iszonyú dühbe jött, s a tiszt rögtöni elfogatását parancsolta. De az elszánt cserkesz tört vont elő, és sa­ját mellébe döfte azt, e szavakkal: „Szálljon vérem a zsarnok fejére!“ A cár azóta igen le van hangolva. A háború a dunánál még el sem kezdődött, az orosz kórházak már is tele vannak. „Hát még ha a tök meg a dinnye érni kezde­nek !“ — mondá a cár egyik tábornokához. — A dunai átkelés alig fog egyhamar megtörténni. Csak ágyuharcok folynak a két ellenséges part erődítményei között, melyekben a török hadi hajók is élénk részt vesznek. E hajók sok vakmerőséggel működnek a Du­nán. Nem rég néhány török hajó elül ismét elzárták az oroszok az utat torpedóikkal; de a törökök búvár-bárkákat küldtek előre, melyek a torpedókat elhárították az útból, s a török hajók, az el­lenség gyilkos ágyútüze közt, szerencsésen kimenekültek a bajból, mig az ellenök küldött s torpedókkal megrakott orosz bárkákat ré­szint elsülyesztették, részint visszaüzték. A szövetséges Románia mind jobban érzi a muszka barátság súlyát. Az oroszok mindenüket, barmaikat, élelmiszereiket elrequi- rálják fizetés nélkül, az orosz tisztek a vendéglők étlapját magok szabják meg, de szintén nem fizetnek. A román katonákkal s tisz­tekkel megvetöleg bánnak. A cár megtiltotta, hogy a román had­sereg a dunai átkelésben, s a háborúban részt vegyen. Károly feje­delemnek csak 45 ezer katonát szabad fegyverben tartani; a többit haza küldöttét. Az egész Oláhországot jól szervezett orosz rendőr­ség tartja rettegésben, Akire legkisebb gyanú van, minden kihallga­tás nélkül agyon lövik. Az oláhországi békés lengyeleket kiűzték, az ottani magyarokat pedig szigorú rendőri figyelem alatt tartják. Romániában roppant éhségtől tartanak. Montenegróban a törökök a közelebbi napokban fényes dia­dalokat arattak, s az orrlevágásban vitéz montenegróiakat hadi állásiakból kiszorítván, nagy veszteségekkel űzik őket hegyeik közé. Az ázsiai harctéren azonban nem igen jól áll a törökök Ugye. Mouktár basa egész hadseregét Erzerum alá, erős hadállásokba vonta vissza, s itten szándékozik a túlnyomó orosz erővel meg­mérkőzni. Hir szerint Angolország csakugyan semleges marad, miután Oroszország szerződésileg kötelezte magát az angol érdekek tiszte­letben tartására, s az orosz hadimüveletek határát megszabta. Anglia azonban nem igen bizhatik a muszkák szavában, miután e szerződést még eddig nem irta alá. Birodalmunk keleti politikája még mindig titok. Hírlik, hogy ha az oroszok a Dunát átlépik, hadaink azonnal elfoglalják Bos- niát. — Az orosz hadsereg pedig folytatja erődítéseit semleges birodalmunk erdélyi határainál. Legújabb hírek szerint f. 11-én 60,000 orosz kísérletté meg a Dunán az átkelést Szilisztria mellett, de visszaverettek. Milán szerb fejedelem e napokban kísérettel Plojestibe utazik a cár üdvözletére, miről a portát hivatalosan értesítette. Egy zi- monyi távirat szerint Belgrádban 10,000, Kragujevácban 5000 főnyi szerb haderő van összpontosítva. Az osztrák kormányt egy barátságos hatalom figyelmeztette, hogy orosz ügynökök lázitási üzelmeket folytatnak az osztrák-ma­gyar hadsereg szláv csapatai közt. Hirfüzér. * (Érsek ö mlga) Budapestről székvárosába visszaérkezett. * {A hazai gazdákat) okvetlen érdekelni fogja, hogy az állat- tenyésztés és nemesítés körül oly fáradhatatlanul, és annyi áldozat­készséggel munkálkodó birtokosaink egyike, Fáy József ecsédi birtokostól, kinek minőségre a legszebb N e gr e 11 i-féle pepineria- nyája van, az egri mit. főkáptalan szihalmi porosz pepineriája részére a napokban 10 darab két éves kost vásároltak, melyek oly kitűnő szé­peknek bizonyultak minden olcsóságuk mellett (miután drbkínt alig kerültek 50 írtba), hogy szakértők nyilatkozata szerint tökéletesen versenyképesek a Poroszországból 2—300 frton vásárolni szokott ilynemű állatokkal. — Úgy tudjuk, hogy ifj. Fáy József urnák min­den törekvése oda irányul, hogy a tenyésztéssel foglalkozó gazda­közönségnek megkönnyítse az alkalmat arra, hogy a drága és ne­mes tenyész-anyagokat messze földről ne legyen kénytelen besze­rezni, és évről évre nagyobb mennyiséget bocsájt a közönség ren­delkezésére. A fő káptalan tisztjei, kik a kosok vételével és elszál­lításával megbízva voltak, nagy elismeréssel nyilatkoztak Fáy Jó­zsef úr juhászatáról, és magasztalólag beszéltek nemesfajú két mé­neséről, melyek tenyész-anyagra és kezelésre nézve versenyezhetnek bármely nagyobb birtokos állat-tenyésztésével. * (Az egri zenekedvelők hangversenye), múlt vasárnap, f. hó 10-én, a lyceum dísztermében, szép számú s valóban díszes, válo­gatott, elegáns közönség részvéte mellett folyt le. Igen kellemesen lepte meg a szemlélőt az egri hölgyek ama szép koszorúja, mely a zártszékek legnagyobb részét elfoglalá. A hangverseny maga

Next

/
Thumbnails
Contents