Eger - hetilap, 1877
1877-01-18 / 3. szám
20 egyenletes hömérséket szolgáltatni. E sorok Írója, saját tapasztalása s legjobb belátása szerint, e célra lelkiismeretesen ajánlhatja a Meidingerféle szabadalmazott kályhákat; ezek, a körülmények szerint, oly hevitett légtömeget szolgáltatnak, melynek hömérséke a 100"-ot haladja; e mellett a melegmennyiség, melyet e kályhák nyújtanak, tetszés szerint szabályozható, s a tüzelőanyag mennyisége, melyet szükségeinek, meglepöleg csekély. Egy oly erjesztő helyiségben, melyben nagyobb mennyiségű must erjesztetik, a ki- fejlö szénsav eltávolításáról is gondoskodni kell; minthogy azonban a hevítő kályha a legfelső légréteget folyvást hevíti, s fölfelé nyomja ; ennélfogva a szénsav eltávolodásának útját nem, mint a hitetlen helyiségeknél történni szokott, az erjesztő helyiség fenekén, hanem a tetején kell eszközölni egy nyilás által, mely alkalmas szeleppel ellálva, tetszés szerint fölnyitható s bezárható. A hömérséki viszonyok ellenőrzése az erjesztöhelyiségben, három hőmérő által eszközöltetik, melyek közöl egyik a fenéken, a másik a hely félmagasságában, a harmadik a tető alatt helyeztetik el. Mihelyt a mustban az erjedés folyamatba jő, a tűz a kemencében azonnal mérsékelteik, minthogy az erjedő folyadékban szintén fejtik elő bizonyos hőmennyiség. Önként érthetöleg, minden bortermelőnek érdekében áll, hogy mustja minél előbb átmenjen az erjedés folyamatán, rá nézve mindegy lévén, vájjon ez természetes utón történik-e, vagy mesterségesen. Bortermelőnél, azonkívül, ki a mustot mesterséges melegítés által erjeszti, még a tlizelö-anyag is számításba jő. A must, amint a sajtóból kifoly, néha napokig nyugton marad, anélkül, hogy erjedést mutatna; sőt olykor hosszabb idő is elmúlik, mig a kevés erjcsirmagvak, melyek esetleg a mustban vannak, annyira felszaporodnak, hogy a szénsav kifejlődése, s ennek megfelelöleg az erjedésfolyamat beállása észrevehető leszen. Az idő, melyet ez alatt be kell várni, mig az előáll, kétségkívül el van veszve, s a mesterséges melegítés alkalmazásánál is sok tüzelő anyag vész el, habár a magasabb hömérséknél az erjedés is korábban beáll. Az erjedés e késedelmes beállásán egy egyszerű eljárással segíthetni, ami abban áll, hogy szüret előtt érett fürtöket szedünk, azokból pár liternyi mustot préselünk, s e mustot egy edényben meleg szobába helyezzük el. E must, mig a szüret tart, rohamos erjedésbe jő, s ha ez erjedő mustot a többi must közé keverjük, annak egész tömegét rövid idő alatt gyors erjedésnek indítja, mely aztán a mesterséges melegítés által elősegítve, néhány nap ala tt teljesen lefoly, s csakhamar oly uj bort szolgáltat, minőt rendszertelen s változó hömérsék mellett történő erjedésnél csak hónapok múlva nyerünk. (Dr. Bersch Józs. után.) Levelezés. Eger, 1877. jan. 16. Folyó hó 10-én tartotta a jogász-segély egylet szokásos táncvigalmát, melylyel Carneval ez idén rövid, de elég fényesnek ígérkező uralmát megkezdette. S ha e kezdetről szabad következtetést vonnunk, akkor nem habozunk minden legkisebb vonakodás nélkül kimondani, hogy ez idei farsang egyike leend azoknak, melyekre idők múltán is kedves lesz az emlékezés. E bál iránt az éidekelt- ség már hetek előtt „lefoglalta1 a kedélyeket s mindenki élénk kíváncsisággal tekintett egy korlátain túlcsapott pártoskodás eredménye- elé. S ez eredmény — mintha csak a toillettek uralkodó szine is bizonyítani akarta volna — rózsás volt, melynek emelésére szépség, kellem, elegantia s jókedv mindjárt a táncrend első pontjának „végrehajtásánál“ fusionáltak. Mert voltak elegen — az első négyest mintegy 42 pár táncolta két colonneban — köztök az úri szépség már ismert vonzó képviselőin kívül nem kevesen olyanok is, kiket régi szokás szerint most mutattak be először. Ismerősnek legfölebb is a férfisziget hiánya és az tűnhetett fel szokatlannak, hogy a jelenlevők csaknem két harmadát a vidék szépei szolgáltatták. Ha azonban szabad némi conjecturákba bocsátkoznunk, akkor — azt hiszszük — talán még sincs minden hatás és befolyás nélkül ezen mindenesetre sajnálatos tartózkodás s távolmaradásra azon a pártatlan szemlélőnek első pillanatban felötlő körülmény, hogy a minden tekintetben elegáns toilettek suhogó selymeivel egyedül a helybeliek büszkélkedhettek. Mi meghajtunk az elegantia előtt, de megvalljuk, nem tartjuk az elegentia határát egyedül a világkiállításra, de elkésett s nem vették föl. Végre 30 évi küzdelem s balsiker után a legnagyobb nyomorban halt el 62 éves korában. Mig a szegény szabó találmányával együtt elpusztult, felvirágzott a varrógép uj alapon Amerikában. Howe Éliás (Illés) 1845-ben megnyerte gépére a szabadalmat, s ez milliomossá tette öt. Amerikában a horog-öltö-gép első kezdeményezése Morey és Johusont illeti, később Gibbs tökéletesítette azt a mostani egyfonalas láncöltésü géppé. E gép jelentősége azonban tudvalevőleg inkább mellékes ; a födolgot azon gépek végezik, melyek a jó kézivarrást pótolják. Ez irányban először is az amerikai Walter Hunt nevével találkozunk, ki 1834-ben New-Yorkban vetélövei ellátott varrógépet szerkesztett. Ez által Hunt, ha nem is feltalálója, de legjelentékenyebb előmozdítója lett a varrógépnek. 0 azonban nem ismerte föl eszméjének gyümölcsöző voltát, sőt inkább lemondott annak kiviteléről. Az általa félbenhagyott munkát azonban Hoice Illés, londoni mechanicus néhány év múlva újból felkarolta, s ismerte bár, vagy nem, elődének müvét, azt szerencsésen meg is valósította. Howe saját állítása szerint 1841-ben jött azon gondolatra, hogy varrógépet szerkeszszen. Tűk, s más apró, zsebben hordozható segédeszközök használatával, üres óráiban mindaddig próbálgatta a dolgot, mig eszméje végre helyes alakot nyert, s mások gyámolitásával megkezdhette gépének szerkesztését, melyből az első példány 1845-ben készült el. Ez volt az első veiélös gép. A következő évben Hoa-e szabadalmat nyert, természetesen csak azért, hogy azt hitelezőinek átengedje, kiknek segélyével előmunkálatait eszközölte. A gépnek azonban nem hitt senki; az elöbbeni, nagy Ígéretekkel megindult számos kísérlet a közönséget teljesen bizalmatlanná tette. Angliában eladta Howe a szabadalmat 100 font sterlingért, s bizonyos rész-illetékért. Az itt felállított gyár gépei Angliában jó kelendőségre találtak, a Howe számára kialkudott illetékből azonban öt kitudták, s ö családjával együtt az idegen földön a leginségesebb állapotra jutott. Később sikerült neki az amerikai szabadalmat ismét birtokába keríteni s találmányát, gépkészités által értékesíteni. Legnagyobb jövedelmet azonban az hajtott neki, hogy a későbbi gyárosok, ha a Howe gépjének sajátságait — a vetélöt és a hegyénél átlyukasztott tüt — használni akarták, az ottani szabadalom-törvények értelmében a feltaláló részére fizetésre voltak kötelezve. Howe szabadalma csak 1872 augusztusban járt le, s az amerikai gyárosok felszabadultak azon kötelezettség alól, hogy minden egyes példány után, mely az ö szerkezete szerint készült, 1/2 dollárt fizessenek örököseinek. Miután Howe az első kelendő gépet fölfedezte, evvel természetesen oly bánya nyittatott meg, melybe az amerikai feltaláló cs nyerészkedő szellem hanyatthomlok rohant. Három év leforgása alatt nem kevesebb mint 200 szabadalmat vettek ki állítólagos javításokra, melyekből azonban csak kevés volt a valóban használható. A szabadalmak száma jelenleg még nagyobb, habár a sajátosság csak egyes részeknek csekély változtatásában áll is. Vannak kuriózumok is, miut pl. Colliernek kis kézi varrógépe, melyet csak úgy kell kezelni és mozgatni, mint egy ollót. Az olló alsó ága tokot képez, ebben van a pergető a mechanism ussal együtt, s az egészet az olló másik ága hozza mozgásba. Ez utóbbin vau a tü, a fonálvezetö és az orsó. Varráskor a kelme egyik végét valahova oda kell akasztani, s a másik végét balkézzel megfogva, a varrást a jobb kéz végzi, miközben a nyiréshez hasonló mozgásba hozza a gépet. Minden összecsukódásnak egy öltés az eredménye; egy rugó a két ágat minden öltés után újból szétválasztja. Az amerikai gépek gyártása is főleg a tömegesen szállító gyárakba összpontosult, milyenek a Singer és társa New-Yorkban, Wheeler és Wilson, továbbá Howe Illés Bridgeportban s Grover és Baker Bostonban. Az első gyár Howe gépeire támaszkodva, javított vetélös gépeket szállít, az utóbbi részben szintén ilyeneket kerek vetélövei', másrészt pedig saját találmányu Grober-gépeket körzötüvel, melyekkel az u. n, Grover-Baker-féle: kettős láneöltést lehet csinálni. Wheeler és Wilson (A. B. Wilson) szintén saját ta- lálmányú s sajátszerii fehérneműnek való gépeket készít, a vetélő helyett álló pergetövel vagy forgóhoroggal. Egy másik műhely Wilcox és Gibbsé Philadelphiában ezenkívül szabadalmazott egy- fonalu láncöltéses gépeket is hoz a piacra. (Vége köv.)
