Eger - hetilap, 1877
1877-06-07 / 23. szám
181 jós ö mlgát, az egri mélt. fökáptalan tagjait, a papság, a katonaság s a tisztviselői kar képviselőit, Eger város orsz. képviselőjét, számos tekintélyt, s egy díszes hölgykoszorut. Az ünnepély az ez alkalomra különös gonddal földiszitett, s a pápa arcképével ékesített teremben szavalatokból s férfinégyes dalok előadásából állott. Úgy a szavalatok, mint a dalok szerzőik ihlettségéröl, s maga az élénken megtapsolt előadások correctsége s praecisiója mind az ékesszólás mind a dalmüvészet iskoláinak terén a derék növendékpapok szép tehetsége — s kiváló Ugyekezetéröl tőnek tanúságot. De az ünnepélyt érsek ö exja koronázta be, ki az előadások befejezésével, a szónoki emelvényre lépve, midőn magas megelégedésének adott kifejezést papnövendékeinek az ünnepély rendezése és sükere körül tanúsított buzgalmuk fölött, fenkölt lelkesedettségtöl ihlett megható, ékes szavakban ecseteié a kath. egyház nyomasztó helyzetét, mint isten-csodát mutatva ki annak ily válságos viszonyok közepette is rendületlenül fönálló hatalmát. Végül hatályos szavakban buzditá ö exja növendékeit az egyház szolgálatában s védelmében megkezdett pályájukon való kitartás, ernyedetlen munkásság- s elöhaladásra. * (Nyári mulatság.) A helybeli fögymnásiumban érettségi vizsgát tett ifjak, f. hó 4-ikén, nyári mulatságot rendeztek. A vágy, hogy magukat a társadalomnak bemutassák, a remény, hogy a közönség részéről méltánylással találkozandnak, oly hatással voltak, hogy az előkészületeket már kora reggel megtették az ünnepélyre, mely a délutáni órákban vette kezdetét. Rózsás kedv, mely mindenik arcáról vissz’sugárzott, általános megelégedettség, kedvező idő, a jogász zenekar és a vendégek részéröli szives elnézés oly mulatságot teremtettek, mely habár a sokat igénylő reményeit nem múlta felül, de mindenesetre megkoronázta az érettek első kísérletét. És ha a szépnem köréből sokan nem rettennének vissza mindentől, a mi első, és nagyobb számmal jelentek volna meg a tár- kányi tó kies partján, úgy e mulatság a nem kezdőknek is dicséretére vált volna. A hölgyek közöl többek közt ott láttuk a Subich-, Petravich-, Benyó- és Zöldesy nővéreket, Fränczl, Bene, Chalaupek, Balia, Furcsik stb. kisasszonyokat, kik kedvességük és fesztelen viseletűk által mindmegannyi tényezői voltak a derült kedvnek. B. és S. * (Nyilatkozat.) Alólirott, mint a kilátásba helyezett Budapestről városunkba érkezendő török vendégek fogadására megalakúit központi bizottság elnöke, az illetőkkel tisztelettel tudatom, miként azon célra kibocsájtott gyüjtö-ivek, kettő kivételével, gyűjtök által azon értesítéssel adattak vissza, miszerint a kezeikhez fizetett összegek mindenkinek visszaadattak, — a még kint lévő két ív egyikére fizetett összeg iparos Szabó Sándor úrtól követelendő, — másik ivén történt adakozások öaszegei pedig, özv. Sy- poss Károlynö ö nagyságától, — ha azt más célra felajánlani nem óhajtják, — visszavehetök. Eger, 1877. junius 5-én. Tavasy Antal, polgármester. Midőn a t. polgármester ur nyilatkozatát az illetők megnyugtatására ezennel készséggel közöljük, ugyancsak több oldalról hozzánk intézett fölszólalás folytán, de tárgyrokonságnál is, megemlítjük, hogy midőn a budapesti egyetemi ifjúság küldöttsége stanbuli útjára készült, az itteni jogakademia egy küldöttje által szinte részt akart venni ezen deputatióban, s e küldött úti költségeinek fedezésére az „egri fiatalság“ nevében aláírási iv is nyittatott, mint értesültünk, szép eredménynyel, melyről azonban a nyilvános számadás még szinte mindig késik. — Kérdjük: hová lett ezen gyűjtés eredményéről a nyilvános számadás, és hová lett a pénz, melyet tudomásunk szerint az illetők a d t a k, de, a terv meghiúsulta után vissza nem kaptak, — és miért késnek az illetők a nyilvánosság előtt erről számot adni, ami a közönséggel, s az egri fiatalság, különösen pedig a jogakademiai polgárság mint testület erkölcsi állásával szemben szoros kötelesség? * (A gyapjúnyírás) ideje elérkezvén, a jövő évi párisi köz- kiállitás budapesti vidéki bizottsága felhívja a hazai gazdaközönség figyelmét arra, hogy mindazok, a kik gyapjút 'kiállítani szándékoznak, erről a kiálliásra méltó bundák kiválasztásával és félretételével — már most jó eleve gondoskodjanak. Gyapjúnk , mint hazai gazdászatunk egyik legnevezetesebb kiviteli cikke, melylyel az európai piacon elönynyel versenyezhetünk, kiállításunk egyik legértékesebb részét képviselheti. — S ezért senkit, — akinek a gyapjútermelés bármely irányában kiállításra alkalmas gyapjúja van, vissza ne tartson akár az itt-ott felmerülő kétely a párisi közkiállitás elhalasztása iránt,'— akár azon, különben is csekély költség, melyet néhány szép bunda fentartása okoz. — Nemzetgazdaságunk érdekében, valamint az egyes gazdák anyagi érdekében fekszik, hogy ezen közgazdaságunkra annyira fontos terméknek a külfölddel leendő megismertetéséhez kitelhetöleg járuljunk. Az általános szahályzat 27. és 28, cikke szerint továbbá a gépgyárosok, kik gépeiket járatni akarják, s kiknek e célra viz, gáz vagy gözhasználatra van szükségök, kell, hogy bejelentsék, mily ereje van mindenik gépnek és mily indító erőre lesz annak szüksége. A viz, gáz, gőz és indító erő díjtalanul engedélyeztetnek. A gépkiállitók tehát saját érdekökben figyelmeztetnek, hogy ebbeli szükségletöket mennél előbb a budapesti vidéki bizottságnál bejelentsék, miszerint annak biztosítása végett a szükséges lépések megtétethessenek. * (Az idei nagyszerű aratási remények) teljesültének közeledtével a napokban kíváncsiságból a vásártéri 781 számú ház udvarán felállított gazdasági gépeket megszemléltem, s valóban meg voltam lepetve az ott találtató cséplő és szecskavágó valamint daráló gépek egyszerű szerkezete, szilárd anyaga, pontos öszveállitása és aránylag olcsó árai által. A gépek if. Weil Mór frankfurti gyárában készültek, legközelébb Sárospatakon voltak kiállítva, s oly egyszerű és célirányos szerkezetűek, melyek még a szakértőt is meglepik. Van ott kiállítva egy két-lóerejü cséplőgép, egy kézi cséplőgép két embereröre, két szecskavágó és egy kis daráló. Ha beküldőnek eszébe jut múlt évi nyomtatási kínlódása, melynek lassúságaihoz az eltulajdonított és a lovak által megemésztett tetemes veszteségi százalék járúlt, valóban csodálkozik, hogy mindenki, kinek csak némi kevés gabonája is terem, s valamely nem nagy öszveggel rendelkezik, legalább egy kézi cséplőgépet nem szerez, melynek ára magát egy pár éval att teljesen kifizeti, s melylyel három közönséges napszámos alkalmazása mellett, részbeni cséplés által még tetemes gabonamenyiségre is tehet szert, mint ezt éven- kint azon gazdáknál is látjuk, kik csak némi részben sikeresen használható szelelö rostájukkal is nem megvetendő pénzt, vagy gabonamennyiséget szereznek, s igy a beküldő elhatározta, hogy egy ily csak 150 írtba kerülő kézi cséplőgépet okvetlen szerezni fog. A közügy érdekében nem mulaszthatom el gazdáinkat e gépraktárra figyelmeztetni. A gépek a nevezett vásártéri 781 számú házban bármikor megtekinthetők, s ugyanott a megrendelések elfogadtatnak és pontosan teljesíttetnek. a-\-b. * (Vízbe fűlt.) Navratil József cipész-segéd, f. hó 2-án az egri úgynevezett „meleg vízben“, fürdés közben a vízbe fűlt. Hullája hivatalosan felboncoltatott. * (Nyári táncmulatság.) Az egri polgári lövésztársulat saját pénztára javára f. évi junius hó 10-én vasárnap, az érsekkertben nyári táncmulatságot rendez, melyre a t. közönséget meghívja. Kezdete délutáni 3 vége 10 órakor. Belépti dij személyenkint 30 kr. Gyermekek és katonák őrmestertől lefelé felét fizetik. Ételés italról gondoskodva leend. A mulatság megtartását délben taraeklövések jelzendik. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag fognak nyugtáztatni. A rendező bizottság. * (Uj könyvek.) A Franklin-Társulat Budapesten ismét nehány, kiadásában újabban megjelent s igen csinosan kiállított könyvet küldött be szerkesztőségünknek, még pedig: „Közhasznú családi könyvtár“ 19-ik füzete. Ara 40 kr. Tartalma: Tanácsok a gyermekek természetszerű testi nevelésére. Irta dr. Steiner János Fordította K.-Beniczky Irma. „Falusi könyvtár“ 23-ik füzete. Ára 50 kr. Tartalma : „A gyümölcsfatenyésztés“ irta K o d o 1 á n y i Antal. 27 fametszvénynyel. — „Jeles írók iskolai tára. Il-ik füzete Tartalma: JCoriolanus.“ Irta William Shakespeare. Ford. Petőfi Sándor. Bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta N é v y László tr. — „Ifjúsági iratok tára“ Ilik füzete. Tartalma: „Görög regék.“ C o x György után az eredeti angol második kiadás szerint magyarra fordította s bevezetéssel ellátta Komáromy Lajos tr. — „Kis nemseti muzeum“ 38-ik füzete. Ára 50 kr. Tartalma: „Hires utazók és hires utazások története.“ A legrégibb kortól kezdve. Irta Verne Gyula. Ford. V é r t e s s i Arnold. — „Találmányok könyve“ 11, 12, 13, 14. füzete. Ára egy-egy füzetnek 40 kr. Tartalmuk : A nyers anyagok vegyi feldolgozása. — Vegytani alapfogalmak. — A kohómives. — A vasipar; az acél, Uchátius-acél, Bessemer-acél. A mai vasipar. — Zink, kobalt, Wismuth és társai, az uj ezüst. — A vörösréz, Harang-, ágyú- szobor és sárgaréz. Talmi arany. — Mehner Vilmos budapesti könyvárus kiadásában megjelent: „A házasságtörés drámái“ Montepin X. érdekes regényének 5. 6 füzete. Az illustrált füzetek ára 25 kr. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Szabó Ignác j'£ Goszíonyiuál Ka rá csőn dón van eladó 330 drb Anya birka, 200 drb Toklyó és hágó kosok. (160)i_3
