Eger - hetilap, 1877

1877-05-10 / 19. szám

148 dr Mayer, Horváth, Köllner, Akantisz, dr Brttnauer Ambró, Schvartz, dr Kösztíer titkár. 1. Elnök üdvözölvén az egybegyült tagokat, a gyűlést megnyitja. 2. Elnök jelenti, bogy a hitelesítés végett a nm. belügymi­nisztériumhoz felküldött alapszabályok, a 24 §-nak az 1868 t. c. 9 cim III. fej. és az 1876 évi máj. 2-án kelt 1508 sz. elnöki sza­bályrendelet értelmében történendő módosítások végett, az egylet­hez visszaküldettek s ezen módositásokkal ellátva, újból kiállítva küldendők föl ismét a minisztériumhoz. Ezen módosítások foganatba vétetvén, az alapszabályok újból kiállítva — fölküldettek. Tudomásúl vétetik. 3. Elnök jelenti, hogy az újból kiállított alapszabályok leírá­sáért 10 írt. o. é. munkadij fizetendő. Tudomásúl vétetik. 4. A múlt havi gyűlés jegyzőkönyve felolvastatván — min­den ellenvetés nélkül hitelesíttetik. 5. Elnök jelenti, hogy tek. Hevesmegye alispánja által hozzá egy, a honvéd-tisztek özvegyei és árváinak javára kibocsátott alá­írási ív küldetett át, melyben az egylet adakozásra hivatik föl. Ezen ügy érdemében határoztatott: Miután az egylet aüyagi helyzete az ezen ügybeni részvétet nem engedi meg, az aláírási iv az egylet asztalára kiteendő, hol is a tagok adakozási készségüknek megfelelhetnek; az egylet azon­ban mint olyan e tekintetben kötelezettséget nem vállal. Az aláírási ív az alispán úrhoz, 15 uapidö lefolyta után visszaszármazta­tandó leend. 6. Az irgalmasrend egri kórházának főorvosa dr Mestrics tag­társ úr a rend kórházában 1877. január- február havában ápolt bete­gekről szóló kimutatását küldi be, melyet az elnök bemutat. Tudomásúl vétetik s az irattárba tétetni rendeltetik. 7. Dr. Frantz tagtárs úr indítványozza: Az egylet tagjai előtt általánosan tudva van, hogy az utolsó havi gyűlésen megjelenni elnökünk egy szomorú kötelesség teljesí­tése által — lön megakadályozva. Szeretve tisztelt agg atyját ki­sérte az örök nyugalom helyére. S midőn az öt ért nagy csapás okozta bánatot és fájdalmat, az egylet összes tagjai által osztani véli, meg van győződve, hogy az valóban így van s óhajtja, hogy ezen az egész egylet által osztott részvét-érzetnek — jegyzőköny­vileg adassék kifejezés Dr. Frantz ezen szavai általános helyesléssel fogadtatván, elnök dr. Schönbergernek az atyja halála által szenvedett veszteség fölött, az egylet részvétét és fájdalmát jegyzőkönyvileg fejezi ki. 8. Elnök dr. Schönberger megindult hangon köszöni az egy­let tagjainak szivböl jövő részvét nyilatkozatát s hálás szívvel em­lékezik meg azon jótékony befolyásról, melyet az egyleti tagok eme részvéte, keble fájdalmára gyakorol. (Vége köv.) Mi hir a nagy világban? Páriámén tünk legutóbbi üléseinek egyik legérdeke­sebb s legfontosabb mozzanata azon válasz volt, melyet a minis- terelnök a keleti háború alkalmából a ház különböző pártjai részé­ről hozzá intézett interpellátiókra a múlt pénteken adott. Ország­világ feszülten várta a választ, melyben Tisza min.-elnök kijelent­vén, hogy az interpellatiokra együttesen fog felelni, s elörebocsát- ván, hogy az osztrák-magyar monarchia külügyi s keleti politiká­jának eddigi irányával a magyar kormány teljesen egyetért: elő­adja, hogy ez irány még mindig megfelel azon magatartásnak, melyet a monarchia a kelet i bonyodalmak alatt elfoglalt s követ­kezetesen megfigyelt. Minth ogy a hatalmaknak nem sikerült a há­borút Orosz- és Törökország közt megakadályozni: az osztrák­magyar monarchia előtt kettős feladat áll: 1. Mindent elkövetni, hogy a háború európai bony odalmakra ne szolgáltasson ürügyet; 2. hogy a keleti kérdés oly végleges megoldást nyerjen, mely mo­narchiánk érdekeinek megfelel. Ez érdek megóvására a monarchia, semlegességének kijelentése után is föníartja magának a szabad cselekvés jogát; céltalan mozgósítással nem terheli az államháztar­tást; tudja, hogy keleten közelebbi érdekei egy államnak sincsenek, mint nekünk, s a kormány érzi a felelősség súlyát. De a hatalmak­kal való jó viszonya-, a birodalom népeinek áldozatkészsége-, kép­viselőinek hazafisága-, s kifejtett haderejébe vetett bizodalma foly­tán a kormány azon helyzetben érzi magát, hogy a birodalom sza­vának hadi rendszabályok tétele nélkül is kellő tekintélyt biztosíthat. A dunai harctéren még eddig nagyobb ütközet nem fordult elő. Az orosz hadsereg felvonulását a Duna mellé a folyton tartó esőzés igen megnehezíti. De már a dunai főbb pontokat elfoglalták, s egész Romániát megszállva tartják. E nyomorult tartománykát már egészen felemésztették. Lakóinak tehetösbjei nagy részt ha­zánkba menekültek. Brailát s még egy pár dunamellléki oláh vá­rost a török hajók összelövöldöztek; egy helyütt az orosz tábort is fölgyujtották. — Az oroszok a Dunába torpedókat süiyesztettek, s ütegeikkel elzárták a hajózást a folyamon. E hir Hobart basa, török tengernagyot hajójával együtt, Rustsukban érte. Tanácsiák neki, hagyja ott hajóját s szárazon meneküljön Konstantinápolyba. 0 azonban kijelenté, hogy inkább a légbe röpitteíi magát, semhogy hajóját elhagyja. Az éjjel megindult tehát a rohanó folyamon ket­tőzött sebességgel. Midőn Galae közelébe ért, kioltatta a lámpákat. De észrevették az orosz táborban, s röppentyűkkel jelezték érke­zését. Hallani lehetett az orosz vezényszót, s a tüzérek készületeit, De Hobárt hajója az orosz ütegek előtt oly közel jött a parthoz, hogy elég mélyen célba nem vehették, s igy golyózápor közt sér­tetlenül haladt el. Midőn veszélyen túl volt, egy hatalmas bomba­lövéssel üdvözlő az oroszokat, mely táborukba esett. Ez volt a tö­rökök első ágyúlövése. A bátor Hobártot Konstantinápolyban dia­dallal fogadták. Az ázsiai harctéren már folynak a csatározások változó sze­rencsével. A törökök több-kevesebb síikerrel verik vissza a táma­dásokat ; de azért az orosz seregek, úgy látszik, erősen nyomulnak előre, s már Kars várát ostromzárolták. Elhatározóbb ütközet azon­ban még itt sem volt. A törökék mindkét helyen csupán a véde­lemre szorítkoznak. A török hadi hajók a fekete tengeri orosz ki­kötő helyeket bombázzák. Legközelébb Odessa előtt is megjelentek, s fenyegető állást foglaltak el. Románia csakugyan tettleges részt vesz a háborúban és sere­gét orosz parancs alá helyezi. Szerbia azonban, birodalmunk nyo­mása folytán hivatalosan kijelenté teljes semlegességét s az elren­delt mozgósítást visszavonta. Angolország kezdi magát erélyesen viselni, közelebbről az orosz körjegyzékre igen határozott választ adott, melyben kije­lenti, hogy Oroszország eljárása Európa érdekeivel, s a párisi szer­ződéssel ellenkezik, s a cár saját szava ellenére eltért az európai közös megállapodásoktól. Az angol parlamentben is igen erősen ki­keltek a muszka jogtalan támadás ellen, s a kormány erős hadi készületeket teszen. Persiának tudtul adta, hogy ha a portát meg­támadja, az angol hajóhad azonnal megszállja a persa öbölt. Hirfűzér. * (Rezutsek Antal 8 vsga). zirc-eisterci apát ur, a jeles rend egri társháza látogatására f. hó 3 án városunkba érkezett. 0 nsga tegnap, szerdán távozott körünkből. * (Rendkívüli megyei közgyűlés.) Hevesmegye főispánja, Beöthy Lajos ö mlga, a megye bizotts. tagjait, a választó-kerületeknek és azok székhelyeinek megállapítása, úgy a központi választmány tag­jainak megválasztása céljából f. hó 17-én rendkívüli bizottsági gyűlésre hivja egybe. * (Hymen.) Városunk hölgykoszorújának egy ép oly díszes, mint nemes és szeretetreméltó virága, Hevesmegye egyik tekinté­lyes és közkedvességü családjának egyik gyöngye, Isaák László hevesmegyei alispán kedves leánya, Isaák Irma urhölgy múlt vasárnap, f. hó 6-án váltott jegyet orvoskarunk egyik derék ifjú tagja-, Szentkirályi Kázmér Hevesmegye tiszti főorvosával. A tavasz, melyen köttetett, örök-ifjú fénynyel, s zavartalan boldogsággal vi­ruljon nemes frigyök felett. * (A hevesmegyei jótékony nöegylet) alelnöknöje özv. Nánássy M.-né ö nagyságához e napokban a következő levél érkezett: „Nagys. alelnöknö, Mélyen tisztelt asszonyom! Az ember sorsa Is­ten kezében vagyon. Ki tudná egy ma született gyermeknek jövő viszontagságait kiszámítani? . . . E gondolat emelé föl lelkemet ahhoz, kibe oly jól esik az élettengeren hányatott szívnek remény­horgonyát akasztania! Mély tisztelettel kérem Nsgodat : méltóztas- sék kedves keresztfiam Nánássy Gyula Adolf születése alkalmából az ide zárt 50 irtot a hevesmegyei jót. nöegylet által alapított ár­vaház javára, keresztfiam — mint alapitó tag- nevén, e jelige alatt tőkésíteni : „Az árvaság szerencsétlenségétől ments meg uram en­gem.“ Kiváló stb. Laczay Mihály s. k. plébános. Pétervásár máj. 5. 1877. — E nemeslelkü adományért a főt. plébános urnák a ne­vezett egylet hálás köszönetét fejezi ki. — V i n c z e Ambró cist. r. áldor s fögymn. tanár a nevezett egylet rendes tagjai sorába lépett. Özv. Nánássy-Csernyus Amália, alelnöknö. * (Az egri zenekedvelők) legutóbbi összejövetelök alkalmával elhatározták, hogy a f. hó utolsó napjaiban a lyceumi díszteremben helyi jótékony célra hangversenyt aduak. A cél megalapításánál

Next

/
Thumbnails
Contents