Eger - hetilap, 1877
1877-05-03 / 18. szám
140 látszott, a számok összege Dukk Ferenc írása volt, a legutolsó rész ismét Kis Andrásénak volt gondolható. Kiss András holléte ez alatt titkosan kinyomoztatván, Aradon, hol egy kis korcsmát kezelt, elfogatott, és Egerbe hozatott, s a vizsgálat ellenük megkezdetett. Hanem ez nem volt könnyű munka, mert mindkét vádlott ügyes, eszes és határozott egyén lévén, minden hozzájok intézett kérdést kijátszottak, vagy hallgatásaikkal, vagy pedig gyors feltaláló feleleteikkel, s így dacára annak, hogy a vizsgálat 11 hónapon keresztül tartott, nagyobb bizonyítékokat megállapítani nem tudott. Még egyedül a végtárgyalásban volt remény, — melyet Vav- rik Béla kir. tszéki elnök vezetett és pedig oly kitűnő eorrectség- gél és szabatossággal, hogy ez a végtárgyalások egyik unicuruát képezhette, mégis, kivéve azt, hogy a közönség, mely intelligens elemekkel zsúfolásig tölté meg a tárgyalási termet, a vádlottak bűnösségéről teljesen meg lett győződve, — nagyobb eredményre nem vezetett; s a vádló kir. ügyész, Tóth Mór, meglehetősen meg volt akadva, midőn az alanyi bizonyítékok felsorolására jutott s némileg Kiss András elleni bizonyítékok felsorolásánál pillanatra zavarba jönni is látszott, s kénytelen volt a bizonyítékok helyett csak is egyszerű bünjelenségeket felhozni, mint például: hogy a gyanú már a bűntett elkövetésénél egyenesen Kiss András felé irányult, hogy kulcsa volt a szobához, és a szoba a lopás után is zárva maradt, — hogy a szobákban semmi rendetlenségek nem voltak, a lopás után, észlelhetők; hogy vádlott szolgálatától lett elbocsájtása után szabó-műhelyt nyitott és kész ruhákkal vásárokra járt, holott azelőtt kénytelen volt pénztelensége miatt mesterségét elhagyni és cselédnek beáüaui, hogy szülőföldjét elhagyva, idegenbe költözött, végre hogy a fentebbi okmányt Dukk Ferenc számára kiállította. Dukk Ferenc ellen már több volt a bizonyíték, hanem Dukk megtagadta, hogy a kérdéses irat Kiss András Írása lenne, hanem azt egy őáltala felhívott egyén által készítettnek állítja, ki az ö tollbamondása után irta le a sorokat állítólag azon célból, nehogy Kiss András, ki neki egy Ízben pénzt adott, valaha követelhessen tőle valamit. Dukk Sándor felfedezésére azzal válaszolt, hogy az neki haragosa volt, és ö ezen elhalt öcscsével titkon soha sem találkozott stb. A védők: Dukk Ferencé Petravick B. Kiss Andrásé Gál János (ki mellesleg, legyen megjegyezve, védbeszédét Írásból olvasta!) — nem bírtak hivatásuk magaslatára emelkedni, s helyzetűk kedvezményét kizsákmányolni. E helyett P. B. élesen támadta meg a vizsgáló bíróságot, hogy az ügyet 11. hónapon keresztül húzta, ártatlan védencét fogva tartotta, amiért a közvádló által a viszonválaszban méltó indignatióval lett visszautasítva, és erős érvekkel elhallgattatva, -— mit auuál inkább szükséges volt tenni a közvádlónak, mert egy részről a munkával túlterhelt bírósági személyzet reputatióját védelmezte, — más részről pedig a törvényszék elnöke, a védelem szabadságát respectálva, — habár jogosított lett volna — a védő kifakadásait nem szakította félbe. Az eredmény az lett, a mi különben várható volt — hojry vádlottak felmentettek. De ha a bíráknak meggyőződésből lelkiismeretűk után, és nem bizonyitékok alapján kellett volna Ítélniük, az esetben az eredmény az lett volna, ami a közönség hallgatag ítélete volt. Mi hir a nagy világban? A magyar országos képviselöház a választó kerületek uj beosztásáról szóló tjavaslat tárgyalását befejezvén, a gyámügyi tja- vaslat tárgyalásához fogott. Az utóbbi ülések folytán két interpelláló intéztetett a kormányhoz. Az egyik azon kérdést intézi a kormányhoz: minő állást fog elfoglalni a kitört orosz-török háborúval szemben, hogy hazánknak a Dunánál fenyegetett érdekei meg- óvassanak ? A másik az iránt interpellálja a belügyministert: mit szándékozik tenni azon visszaélés megtorlására, hogy Temesvárott a török vendégek üdvözlésére siető közönségnek a katonai hatóság erőszakosan útját állotta? A május 1-én tartott ülésben a képviselöház, a török vendégek jelenlétében, ünnepélyes felállással, egyhangúlag köszönetét szavazott a török szultánnak a Corvinák ajándékozásáért, s elhatározta, hogy hálaérzetét jegyzőkönyvileg megörökíti, s a kormányt megbízta, hogy e határozatát a török szultánnak tudomására hozza. Keleten a régóta készülőben levő oros z- törő k h á- b o r ú kitört. Az orosz hadak átlépték a Pruihot, benyomultak Romániába, és sietnek a Duna felé, hol már több ponton erős hadállást foglaltak. Minden arra mutat, hogy az orosz hadak a Dunatorkolat közelében kísérlik meg a folyón való átkelést, s hadműveleteiket az úgynevezett Dobrudzsában fogják megkezdeni. Miután e ponton az átkelés a legnagyobb nehézségekkel jár, a törökök az oroszok c tervét nem is sejthették, miért is most seregeiket gyors menetekben indítják e vidék megvédésére, s az átkelés meggátlá- sára. Az orosz hadsereg egyébiránt a folytonos esőzés által megrongált ország- és vasutakon csak igen lassan haladhat előre, úgy, hogy a Duna mellett nagyobb összecsapás május közepe előtt alig várható. Az ázsiai részen azonban a háború már megkezdődött. Az ozmán birodalomhoz tartozó Erzerumba nyomult orosz hadak a törököket erős hadállásaikban már kétszer támadták meg, de mindannyiszor csúfosan visszaverettek. E hirt az orosz tudósítások is megerősítik. E kiviil a török hadihajók ostrom alá vették az oroszoknak a Fekete tenger partjain fekvő kikötő városait; ezek közöl már kettőt összelőttek, s az ott felhalmozott tetemes élelmi s egyéb hadi szerek elpusztítása által a muszkáknak roppant károkat okoztak. A törökök most Chefketilt, egy fontos orosz erődöt vettek ostrom alá, s annak bevételét biztosnak tartják. Egy apr. 30-áról kelt távirat szerint az oroszok az elfoglalt Kalafat mellett megkisérlették a Dunán való átkelést, de a hidverés alkalmával roppant veszteséggel visszafizettek. A török fenhatóság alá tartozó Románia semlegessége a párisi szerződésben ki van mondva. Ennek dacára az európai élhetetlen diplomatia nem mert tiltakozni az oroszoknak e tartományba való jogtalan benyomulása ellen. Legújabban pedig az oláh kormány csakugyan kimutatta a foga fehérét, midőn a román kamarának eléterjesztette a szerződést, melyet Oroszországgal, a hadsereg átvonulására nézve kötött, s melyben kötelezi magát, hogy az oroszokkal a román hadsereg is együtt fog működni, Románia függetlenségét kimoudja, s a portának hadat üzen. Egyébiránt, hogy a vagyonosabb román nép mily tárt karokkal fogadta az orosz szabaditókat, mutatja azon körülmény, hogy Romániá ból a tehető - sebbek, minden ingóságaikat eladva, seregenkint menekülnek hazánkba, s már Brassó, Szeben, Orsóvá telve vannak oláh menekültekkel, sőt közölök már Kolozsvárra is többen érkeztek. Hir szerint a tönkre vert Szerbia is újra mozogni kezd. Azon hirre, hogy a porta hadaival a Dunaparton fekvő Kladovát elfoglalni készült, Szerbia kijelentette, hogy a törökök e bevonulását fegyveres erővel fogja megakadályozni (!). A porta azonban, a hatalmak közbevetésére, e szándékától elállóit azon biztosítás mellett, hogy az orosz hadak sem fognak Szerbiába benyomulni. Legfontosabb ránk nézve azon hir, hogy Oroszország azon indokból, mintha Lengyelországban háborgásoktól tartana, éjszaki határunkon egy erős ügyelő hadtest folállitását rendelte el. Miután pedig Lengyelországban ez idő szerint a legnagyobb nyugalomról tudósítanak, alig lehet kétségünk benne, bogy a szomszéd muszka ki ellen és minő célból állítja föl seregét Ausztria-Magyarország határán. Hirfüzér. * (Kitüntetés.) A „Bpesti Közi.“ apr. 29-iki szántában olvassuk: „Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, mon- tedegoi dr. Albert Ferenc hevesmegyei tanfelügyelőnek a kir. tanácsosi címet díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1877. apr. 23-án. Ferenc József s. k. b. Wenckheim Béla s. k.“ * (Személyzeti.) Okváth Fererenc egerszalóki káplán egri-, és Fehér János zsérci ideiglenes adminisztrátor egerszalóki káplánokká neveztettek. * (Az egri nö-dalárda,) mint örömmel értesülünk, újra megalakult, és több új taggal szaporodva, tegnap már meg is kezdte énekpróbáit. A betanulandó darabok Bethoven, Schubert stb. classicus müveiből vannak nagy gonddal összeválogatva. Ha visszaemlékezünk, hogy már a múlt évben is, bár a kezdet nehézségeivel küzdve, mennyi élvezetet nyújtottak a szépmüvészetek ezen ága iránt is o!y finom érzékkel biró müveit egri közönségnek e szépek, kik a szépet oly szépen művelik, már előre is örvendünk a fokozott miiélveknek, melyekben részesíteni fognak * (Köszönet-nyílv á ni tás.) A fögymn. ifj. könyvtárnak a múlt april hóban sem hiányzottak kegyes jóltevöi, kiknek e lapok hasábjain köszönetét mondani elodázhatlan tisztének tartja a felügyelőség. Névszerint: Erlanger főhadnagy „Um Afrika“ és Die ősi. Ungarn. Nordpol-Expedition“; e könyveket csinosan bekötve aján- dékozá. Unger R. tanár ur „A történelem bölcsészete“ című két kötetes munkát és 1 irtot, Miskovies E. tanár 2 frtot ajándékozni szíveskedtek; Szokolay Lajos tigyv. két szépirodalmi munkát 6 kötetben Luga László 1 m. 1 kötetben, Haracsek Vili. oszt. nő-
