Eger - hetilap, 1877
1877-04-05 / 14. szám
108 12. ) A m. k. pénzügyministernek 18337. számú az Egerben 1876. augusztus 2-án történt jégverés következtében igényelt adó leengedés megállapítását kimondott bizottsági határozatot jóváhagyó rendelete. 13. ) Gyöngyös város polgármesterének 1442. sz. az illeték hátralékok behajtásának eredményére vonatkozó febr. és maré. havi jelentése. 14. ) Jászai Károly egri lakos fölebbezése a kir. adófelügye- lönek uj épület után igénybe vett adómentesség megtagadását kimondó határozat ellen. 15. ) A tiszai-hajómalmok elhelyezésére vonatkozó jelentése Retsky László szolgabirónak, a vizi malmok s gőzkazánok állapotára vonatkozó jelentései Bedekovics Vilmos, Holló Géza, és Föld- váry Sándor szolgabiróknak és Gyöngyös város polgármesterének. 16. ) Fischer József s érdektársainak fölebbezése a közigazgatási bizottságnak f. évi 319. számú határozata ellen. 17. ) Br. Baldácsy Antalnak fölebbezése az alispánnak 14766 számú határozata ellen. 18. ) A közmunka s közlekedési ministernek 4069. számú értesítése, hogy Füred és Poroszló a III. Tisza folyam-osztályba soroztatok. 19. ) Beres Bálint bodonyi, Bátori Ferenc gyöngyös-patai. Csontos József leleszi, Rutkai Farkas Pál i-nezötárkányi, Hegedűs Gáspár f.-abonyi, Jónás András f.-abonyi, Luppai Pál pásztói, Kapitány Béla egri lakos katona elbocsáttatási kérvénye. 20. ) Juhász János pétervásári, Kódi János erdőtelki, Tóth Pál Imre átányi, Antal János sz.-erzsébeti, Tompa Mátyás kááli, Somodi Mihály mérai, Hegyi János fancsali, Eberling József kaáli, Safrauka János felsönánai lakos, nösülhetési engedélyérti kérvénye. 21. ) Radios István egri lakos az 1876. évi házbéradó kivetés ellen. 22. ) Újhelyi János gyöngyösi lakos az 1877. évre kivetett fényüzé8Í adó ellen. 23. ) Horváth Józsefné egri lakos az 1877. évi házbéradó kivetés ellen. 24. ) Kronovetter Károly egri lakos az 1877. évre kivetett fényüzési adó ellen. 25. ) Lipcsey Tamás tiszafüredi lakos az 1877. évre kivetett fényüzési adó ellen. 26. ) Özv. Semperger Mihályné kerecsendi lakos az 1876. évre kivetett III. osztályú kereseti adó kivetés ellen. 27. ) Mosóczy János egri lakos, mint az egri új casino egylet elnökének az 1877. évre kivetett fényüzési adó ellen. 28. ) Dr. Albert Ferenc egri lakos és királyi tanfelügyelő az 1877. évi fényüzési adókivetés ellen. 29. ) Vámos-Györk község elöljárósága több vámos-györki lakosra illetéktelenül kivetett 1877. évi I. és II. osztályú kereseti adó ellen. 30. ) A Heves megyei állomásra kiszállított kavicsot illető II. kereseti kimutatás előterjesztése. 31. ) Előterjesztés a vízimalmok gátjainak lejtmérése és őrkarók általi kijelölése tárgyában. 32. ) Á műszaki ügyekben hozott határozatok kiadása tárgyában. _________ A kalászosak és rokonaik. Az ősidők népei annyira meg voltak győződve, a gabona hasznosságáról és nélkülözhetlenségéröl, hogy azt hitték, miszerint az istenek szálltak le az égről az embereket gabona termesztésére ta- nitani. Mint isteni adományt tisztelték a gabonaszemet, vallásos cselekedetek, mondások és szokások fűződtek a gabona-termesztés különféle teendőihez. Nagyszerű eszmék, — népek — nemzetek sorsa függ e szerény kalászos növényliszttel bővelkedő gyümölcsétől ! Menjetek szántóföldeitekre és nézzétek a felmagasló gabonaszálat, mint hajlong s mint dacol szél és förgetegnek azért, hogy a napsugárban tele kalászt érleljen számotokra! Vékony szála nem tudna egyenesen állani, ha a természet nem látta volna el csomókkal és gyökerei segítségével elegendő kovasav nem rakodnék sejtjeibe. Békével és egyetértésben simulnak egymáshoz s rejtélyes su sogással felelnek a felettük elvonuló vészteljes zivatar morajára. A mindenről bölcsen gondoskodó természet karcsú testtel és keskeny levélzettel ruházta fel, hogy a legcsekélyebb térmennyiséggel elégedhessék meg. Rendeltetése, hogy földgömbünk népeit kenyérrel lássa el, és hogy e hivatását teljesíthesse, a legkülönfélébb talajnemekben és változó viszonyok között él, fejlődik és terem. Hegyen völgyön, fensikon és a véghetetlen síkságon vigan nő, fagyasztó hidegben megdermed, de a tavasz éltető sugara felébreszti és életre serkenti. Emberek és állatok lábnyomai alatt nem vész ki, szívóssága dacol az élő lények kegyetlenségeivel! Valamennyi gabona-nemüek között legszélesebb körű elterjedést mutat az árpa. A forró éghajlat alatt, a hideg éjsz tkon, hol tölgy és gyümölcsfa már nem tenyész, az árpa nyújt mindennapi kenyeret. Hallal, az iramszarvas tejével és árpával táplálkoznak a szegény lappok. Kevéssé délnek az izletesebb rozs szegődik hozzá társul, s még inkább délnek haladva búza is található. Általában minél inkább megyünk délnek, annál fehérebb kenyér díszíti az asztalt és annál nemesebb terményekkel találkozunk. A rizs nem honosnlt meg hazánkban, de már Olaszországban termeszthető. — Indiában, Chinában, Japanban pedig ö az uralkodó gabonanem, nevezett országokban reggel, délben, este szemül és megörölve a legkülönfélébb ételnemüek készíttetnek belőle. A gabonanemüek a pázsit vagy füfélék családjához tartoznak, és körülbelül 4000 családtagot számlálnak! Mindnyájuk levele úgy van alkotva, hogy a levélben létező erek nem hálóalakban ágaznak el. A magas hegységek igénytelen füve ép oly közeli rokonságban van a gabonafélékhez, mint a meleg égöv széles levelű sássa vagy csenkesze. De mig a hideg éghajlat füvei egyszerűen szerények és minden feltűnő szinezet nélkül alig merik fejőket felemelni, addig azon országokban, hcl a fahaj és szerecsendió terem, magasba nyúló, virító szinü és édes nedvekkel telt füvek pompáznak, és ha a ftt- vész éles ítélő tehetségét tekintetbe nem vennök, bizonyosan nem volnánk hajlandók az atyafiságot elismerni. Vékony és hajlékony réti füvek a legcsekélyebb levegő-mozgás által megingattatnak; Chinában ugyancsak egy fünem, az úgynevezett bambus-nád oly vastagsággal és erővel bir, hogy házak, hidak építtetnek belőle. Mindezek dacára azt állíthatjuk, hogy a füfélékhez tartozó szerény növényeink több hasznot tesznek, mint Ázsiának büszke füvei. Az emberek és növényekre vonatkozólag áll tehát a hasonlat: hogy áldáshozóbb a szerénység. Ebner Sándor. Levelezés. Eger-Szalók, apr. 3. 1877. Egy szívtelen férj kegyetlenségéről s egy áldozatkész ifjú ritka önfeláldozó fényéről kivánora a t. közönséget a következőkben értesiteni : Községünkbeli lakos Petykó Móric földmives, nejét — kivel nem a legjobb viszonyban élt, — múlt márc. 29-én este szép szavakkal azon célból, hogy a mlgos fökáptalan itteni szérüs kertjéből szalmát fognak lopni, — magával kicsalta : s a jelzett szérüs kert előtti rétségen lévő mély kút elé állította. Hogy magát a netalán rajta érhetés ellen biztosítsa, utasításul adta nejének, hogy ha a község felöl valakit észrevesz a kert felé jönni, neki jelt adjon, s ezzel a kút mellé helyezkedett nejétől távozott. Alig haladt azonban 10—15 lépésnyire, midőn a már előre tervszerüleg megállapított tényét végrehajtandó, visszafordult s csendeseu, a figyelő állást elfoglalt neje mögé lopakodva, öt nyakon ragadta s a kútba dobta. Mintegy a gondviselés intézkedése lehetett, hogy a mlgos fökáptalan itteni tisztje, Lovassy József, gazdasági iruok Busa Ádám és Eperjessy Imre gyakornokkal szokása szerint gazdasági ügyben a major felé haladtak, kik, midőn a kútban fuldokló nő sikoltozását, és segélyért esdö kiáltozását meghallották, gyorsan oda siettek s Busa Ádám ritka önfeláldozással a kút-ostort megragadva , magát a 4 méter magasságú vízzel telt kútba eresztette ; a gazdasági gyakornok pedig, átlátva a veszély nagyságát, melyben mindketten forogtak, gyors elhatározással a kút-ágason felmászott s a kút-gém túlsó végére helyezte magát, hogy az élethalállal küzdő nőt s az annak megmentésére magát a halál torkába vetett társát az elmerüléstöl megmentse. A megmentés sükerült is, mert a kút mellett maradt kasznár kiáltásaira oda érkezett néhány földműves segedelmével mindkettő a kút mélyéből kihúzatott. A derék, s önfeláldozó emberbarátok e magasztos cselekedete önmagában hordja dicséretét. g. a. Mi hir a nagy világban? Az idő, úgy látszik, még nem kedvező, s az orosz hadsereg sem elég erős, hogy a háborút Törökország ellen a sttker rémé-
