Eger - hetilap, 1877

1877-01-11 / 2. szám

12 A bor néhány nap alatt annyiia erjedt , hogy semmi cukortartal­ma nem marad. Ennek azonban az a következése, hogy a bor lassú utóerjedéséröl, mely rendes körülmények közt hónapokat vesz igénybe, szó sem lehet. Ez utó-erjedés azonban rendkívüli fontos­sággal bir a leendő bor bouquet-jára nézve , mert ennek lefolyása alatt képződnek amaz anyagok, melyekből, ülepedés közben, a bor zamata kifejlődik. A must, mely ily túlzott hömérsék mellett erjed, mindenesetre oly bort fog szolgáltatni, mely bár alkohol-gazdag, de zamatszegény leszen, s melynél hiányozni fog a zamat azon lágysága, mely az erjedetlen cukor egy bizonyos mennyiségének jelenlététől föltételeztetik, — oly tulajdonság, mely főleg napjaink­ban, igen becses. Az előadottak nyomán tehát ama hömérsék határait, melyek közt a borerjedés okszerű lefolyásának történnie szükség, 8—20 fok közt kell keresnünk. E tárgyban számos összehasonlító kísérlet tétetett, melyekből kiderült, hogy körülbelül 14 hőmérsékleti fok az, melyben az er­jedés legstikeresebben véghez megy. E hőfoknál ugyanis az erje­dés már oly erélyes , hogy a föforrás már néhány nap lefolyása alatt megtörténik," s az erjedt must hordókba tölthető, melyekben aztán az utóerjedés történik ; ily eljárás mellett a bor gazdag za­matot mutat, gyorsan fejlődik, s nagy tartóssággal bir. A mi égalji viszonyaink között a pincék hömérséke ritkán haladja a 9—10 fokot. Szükségesnek látszik tehát, hogy a must hömérséke a föerjedés folyama alatt, mesterséges meleg által a kívánt fokra emeltessék, s abban megtartassék. Ha az erjesztés e módja oly pincékben vitetik véghez, melyekben ó borok is vannak lerakva, akkor ezekre nézve a megszokott hömérsék fokozása kel­lemetlen következményű leend. A szokatlanabb hömérsékemelkedés következtében ugyanis a bor térfogata kiterjed, s a tele hordókból kifoly; a szénsavképzödés erős lesz, s oly boroknál, melyek sep­rűn vannak, a seprű fölkavarodik, s a bort zavarossá teszi. Kívá­natosnak látszik tehát, hogy a föerjesztés elkülönített helyen esz­közöltessék. Legcélszerűbb erre nézve oly borház, mely közvetlen a pince fölött van, hogy igy a lehúzás is könnyebben észközöl- tethessék. (Vége köv.) Mi hir a nagy világban? Királyunk ö felsége Budapesten van, hová a külügyminis- ter szintén megérkezett, s a bécsi ministerek váratnak. Hir sze­rint a bankkérdés ügye rövid időn el fog dőlni. Az országgyűlés, hir szerint f. hó 20-án fogja a szüne­telés után első ülését megnyitni. A keleti kérdésben Konstantinápolyban ülésező confe- rentia mindeddig semmi eredményre nem jutott. A török kormány ugyanis az értekezlet javaslatait kereken visszautasította, kijelent­vén, hogy sem Bolgárországban idegen csendörség felállításába, sem a mahomedán lakosság lefegyverzésébe, sem pedig a lázadó Szerbia és Montenegro területi megnagyobbitásába bele nem egye­zik. A kívánt reformokra nézve pedig a török alkotmányt tartja legjobb biztosítéknak. A hatalmak képviselőit a porta ezen erélye nemcsak meglepte, hanem zavarba is hozta. Hir szerint még egy pár ülést fognak tartani; de ezektől sem várnak sükert. Ekkor az- íán a conferentia tagjai szétoszlanak; Ignatieff ur alkalmasint haza pakol; a többi hatalmak követei ellenben nehezen fogják a török tővárost odahagyni, habár ezzel fenyegették is a portát, ha a ja­vaslatokat visszautasitja. A conferentia eloszlása után a déli orosz hadsereg, hir szerint, azonnal megkezdi működését, habár e sereg, az egyre érkező tu­dósítások szerint, siralmas állapotban van. A törökök pedig harckészen, s lelkesülten várják régi ellen- ségöket. A török haderő a Duna mentén már 160,000 emberre megy, erős hadállásokba helyezve, s teljesen fölszerelve. A szultán, okulva az Oroszországban nyilvánosságra jött hadkezelési sikkasz­tásokon, meg akart győződni, vájjon Törökország hadi szerelései nincsenek-e csakúgy a papiroson, mint Oroszországéi. E végből a vizsgálattétellel Klapka tábornokot bízta meg, ki a vizsgálat ered­ményéről tett terjedelmes jelentésében kimutatta, hogy az ottomán hadi raktárak teljes rendben vannak, s a haderő állapota és ké­pessége egészen kielégítő, annyira, hogy Törökország bármely perc­ben 400 ezer emberből álló hadsereggel rendelkezik. Nemcsak a déli orosz hadseregnél, hanem magában, Orosz­ország belsejében is furcsán állanak a dolgok. Sándor cár köze­lebbről azt mondá: „Hisz tudtam, hogy sok fogyatkozás fog nap­fényre derülni, de azt még sem hittem, hogy ily nyomorultan ál­lunk.“ — Moszkvában pedig f. hó 2-án falragaszok voltak látha­tók, melyek az oroszok számára a törökökéhez hasonló alkotmányt sürgetnek ! Hirftizér. * (Érsekünk ö ex ja] kedden f. hó 9-én pár napra a fővá­rosba utazott. {Érsekünk ö exja), az uj év nyolcada alkalmából, f. hó 7-én, mintegy száz terítékű gazdag lakomára hivta meg az egyházmegye, az itt állomásozó közöshadsereg, a megye és város tisztikara, a közintézetek elöljárósága s a városi polgárság tekintélyeit. A fel­köszöntések sorát Lengyel M. nagyprépost önsga nyitotta meg, a jelenlevők szivében őszinte, lelkes visszhangra talált beszédében a vendégszerető házi gazda ö exja s édes atyja hosszú, boldog életéért ürítvén serlegét. Ekkor érsek ö nmlga emelkedék föl, s nagy hatású rögtönzetének bevezetésében reflectálva a megelőző üdvözletre, mely melegen érinté édes atyját is, „kit oly lángoló fiúi szeretettel ölel kebléhez“, beszéde további folyamában, a jelen vál­ságos viszonyok aggasztó áramlatainak közepette, hazánk és nem­zetünk létjogának kérdését veti föl, igaz hazafiui lelkesedéstől át­hatott azon meggyőződésének adván kifejezést, miszerint hazánk fönállásának biztositékát ama lángoló honszeretetben találja föl, mely nemzetünk minden bű fiát lelkesíti. S valamint mi őseinknek a történetek lapjain magasan fönragyogó hazafias erényein buzdul- va tanultuk meg: mint kell a hazát szeretni; úgy egykor utódaink is a mi példánkon lelkesedve fogják megérteni ama honfiúi köte­lességeket, melyeket tölök a vészben forgó haza fönállása, java s fölvirágoztatása igényel. S a haza éltetésével zárja be szavait, melyek a vendégsereget kitörő lelkesedésre ragadják. Még hullám­zott a szivekben a felköltött s fenkölt hazafiui érzelmek hangja, midőn ennek hatása alatt áthevülten megyénk költői lelkületű fő­jegyzője, Zalár József szólalt fel, s rekeszté be a pohárköszönté­sek sorát. Lelkes szavakban utalt a történelemre, mely a magyar főpapságot mindenha, mint a hazaszeretet legmagasztosabb példáit tünteti föl. S azon erős meggyőződésben, hogy, a múltak példáin buzdulva, jelenben is, ha hazánkat vész környezendi, lelkes főpap­jaink fognak a hazaszeretetben magasztos példákkint előttünk ve- zérkedni, s mint hajdan, úgy most is a kereszt leend a haza vé­delmére hivatott nemzet zászlaja: — érsekünk ö exja, mint a leg­lelkesebb magyar főpap éltetésével, viharos helyeslés, s rokonér­zelmi nyilatkozások között végzi beszédét. * {Érdekes vadászati mulatságot) rendezett az egri érs. ura­dalom t. igazgatósága, múlt kedden, f. hó 9-én. A mintegy 30 ta­gú díszes társaságban ott üdvözölhettük a szomszéd Borsodmegye két tekintélyét : Melczer Gyulát és Brezovay László orsz. képvi­selőt. A vadászat a kápolnai urad. földeken történt, s 60 darab nyúl esett áldozatul. Az élénk társaság a délesti órákban érke­zett meg a p.-szikszai érseki nyaralóba, hol id. Samassa János, érsekünk ö exja édes atyja, ki ezúttal a házi gazda tisztét viselte, szívélyes magyar vendégszeretettel, s Ízletes lakomával várta a ki­fáradt Nimródokat, kik élénk zene, pohárcsengések s pohárköszön­tések között, késő éjig összetartva, a legszebb baráti hangulatban, s mindvégig vidám, fesztelen kedélyességgel mulattak együtt. Más­nap a társaság nagy része a kereesendi határban folytatta a va­dászatot. * Gyászhir.) S z en tk ir á 1 yi-Pa 1 kovi c s Mária, Szentki­rályi Kázmér, Hevesmegye tiszti főorvosának neje, élte 32, boldog házassága 10 évében, hosszas és súlyos szenvedések után, f. hó 5-én jobb létre szenderült. Temetése, díszes egyházi szertartással, közrészvét mellett, f. hó 7-én ment végbe. A boldogultban a vi­gasztalan férj és egy kisded árva számos rokonokkal együtt, egy hünszerető nő, gyöngéd anya, s illetőleg rokon elvesztését kesergik. Áldás hamvaira ! * (Az egri műkedvelők társasága) jövő vasárnap, f. hó 14-én, délut. 3 órakor az ó casinó nagytermében közgyűlést tart. Tárgya az eddigi működés eredményeinek előterjesztése; melyre a t. tag­társak tisztelettel meghivatnak. Az elnökség. * (Az egri korcsolyázó egylet) elnöksége tisztelettel értesíti a t. közönséget, miszerint az egylet a tervbe vett korcsolya-csarnok építése céljából a jelen évi farsangon egy zártkörű táncvigalom rendezését elhatározta, melyre a meghívók közelebbről ki fognak bocsáttatni. * (Az egri casinó) tisztikara és választmányi tagjai folyó 1877-ik évre az alapszabályok értelmében megtartott titkos sza­vazás utján következőleg választattak meg: beadatott összesen 110 szavazati-iv, melyeken mint szabályszerüleg kiállitottakon igazga­tókká választattak: Csiky Sándor 102, Fülöp József 96 és Petra-

Next

/
Thumbnails
Contents