Eger - hetilap, 1877
1877-03-29 / 13. szám
98 Bérelt ház van köztök .... 32 Rendes tanítónő van ................................................................. 1 8 Ezen iskolaházak közt van: Magántanitónö .......................................................................... 1 0 Új karban ....... 29 Segédtanitónö .............................................. 5 J avított, vagy bővített karban 20 Összesen : 33 Teljesen jó karban...................................... 63 s igy a tankerületben működő összes tanerő 294 és a 2 Kielégítő karban ...... 59 óvónővel együtt ........ 266 IV. Iskolák és tantermek. Összehasonlítva ezen adatokat a múlt tanévre vonatkozó adaIskola van jelenleg a tankerületijén . • 204 tokkal kiderül, hogy szaporodott : Tanterem használtatik .... • 261 a 6—12 éves tankötelesek száma ..... 574-el Az iskolák közt van: a 13 15 „ „ 35 118-al fi-iskola........................................................ . 28 tanterem 49 665-el leányiskola . 25 n 36 az iskolák száma ........ 5-el Vegyes iskola ............................................... . 128 n 151 még pedig Magániskola............................................... 14 n 16 a községiek száma ................................................................. 1-el Z ugiskola (mind izraelita; .... 9 n 9 a felekezetiek száma . ........................................................ 3-al Jellegre nézve van: a magán iskolák száma ....... 9-el Községi iskola .............................................. . 9 tanterem 17 ellenben fogyott a zugiskolák száma ..... 8-al B. kath. hitfelekezeti . . 150 Y) 182 Továbbá szaporodott a tantermek száma .... 9-el Helvét hitfelekezeti..................................... . 15 n 20 a rendes tanítók száma........................................................ 1-el Izraelita iskola.............................................. . 30 )> 42 a magántanitók száma........................................................ 14-el Ezeken kívül van még : 1 növelde Egerben 6 osztálylyal az angol kisasz. vezetése alatt. 1 „ Gyöngyösön 6 oszt. a szürke nénikék vezetése alatt. 3 engedélyezett magán leányiskola Egerben. 1 börtöniskola Egerben. 2 kisdedovoda még pedig 1 Egerben, 1 Gyöngyösön. Ezeket is betudva a többi iskolákhoz, van tehát a tankerületben összesen: 210 iskola és 2 kisdedovoda. V. Müködö tanerők Rendes tanító van .... Segédtanító .............................................. M agántanitó (mind izraelita) * . Zngtanitó szinte mind izraelita . összesen : 202 33 17 9 261 a magán tanítónők száma ....... 3-al. Ellenben fogyott: a tényleg a mindennapi iskolába járó tanulók száma. . 224-el a tényleg ez ismétlő iskolába járó tanulók száma . . 660-al Összesen tehát fogyott a tanulók száma .... 884-el vagy is fogyott a mindennapi iskolába járó tanulók száma L13, az ismétlő iskolába járó tanulók száma 11.28 és mind a kétféle iskolát látogató tanulók száma 3.4i százalékkal. Ebből is látni, hogy az ismétlő iskolák nálunk csak nagyne- hezen bírnak népszerűségre vergődni és ezeket látogató tanulók számában hirtelen visszaesés mutatkozik, minek csak folytonos utánlátás és serkentés által lehet csak lassankint elejét venni. Dr. Albert Ferenc, tanügyi előadó.-4§ T R (_> .A.. §£*Aesthetikai gondolatok a természet és művészet egymás közti viszonyáról. — Máj er Alberiktöl. — VI. Kimutattuk, hogy ütem és metszetek nélkül a vers csak számított sorú oly próza leszen, mely az énekelhetöséget és kellemes hangfolyékonyságot nélkülözi. Hogy nyelvünkben a mértékes verselés sem jár valami le- gyözhetien nehézséggel, arról Vörösmarty, Cucor, Bajza, Garay, Császár Ferenc stb. kötetekre terjedő ilynemű versei elég fényesen tanúskodnak. — De magában véve e verselés mégis csak idegen költészet utánzása, és Szontágh Gusztáv szerint *) csak melegágyi bágyadt virág, mely a haza éghajlata és földe színét és természetét még nem mutatja. Önálló költészetünk a nép természete és szelleméből fejlődik ki. A természet egyszerű fia, ki a verstanról soha sem hallott, úgymond Tömör Ferenc**), midőn egyedül van, el-elméláz, elfütyörész, vagy furolyáz, s egyszer csak azon veszi magát észre, hogy dudolásból és furolyázásból valami öszhangzó egész, vagyis dallam kerekedett, melyben akkori lelki állapotjá- nak hangulatát ismeri föl. Az igy támadt dallamot a zene-értő hangjegyekkel menti meg az enyészettől, a puszták fia pedig az által, hogy azonnal érthető szavakat is keres, melyek érzelmeinek épen oly hü és természetes kifejezői, mint a kész dallam. S akár a dallamot, s ennek a magyarban sajátos lebegő, vagy lemenő természetét, akár a tartalmat vizsgáljuk, úgy találjuk, hogy valami rokon hang mindegyikéből kiérzik, mely mellett mindazonáltal a legnagyobb változatosság uralkodik. Lyrai miíköltészetünk megkezdőjétől, Faludytól kezdve igen számosán, jelesen: Csokonay, Kisfaludy Sándor és Cucor, közelebb az új népies iskola emberei: Petöfy, Tompa és Arany igen nagy sükerrel kezelték ugyan az ütemes verseié st, de a nép lelke tükör gyanánt s legtermészetesebben mégis csak a voltaképi népdalokban fekszik előttünk. *) A művészet kútfői, elemei s remekségének föltételei. **) A magyar nemzeti verselésröl. Az országos középt. tanáregylet közlönyének 13. számában. Ennek tulajdonítsák szives olvasóink, hogy ez alkalomból egy kicsike bokrétát mutatunk föl, mely a népköltészet mezejéről hozatott. Átültetés ez tulajdonkép; az erdő s rét virágai a szobába, a dalok az olvasóasztalra kerülnek. Ez átültetés, tehát e példák jogosságáról és fontosságáról e helyt tán fölösleges szót emelnünk; mert Abatí Lajossal szólva*), csakugyan szomorúnak tartanók, ha a müveit osztály nem volna képes élvezni azt, a mit a természet nyújt, a mit a naiv ember teremt és élvez. — Hogy mennyit tanult a müköltészet a népköltészettől, hogyan ujult ennek örökön üde forrásából, és hogyan újulhat, ha a modorosság vagy Ízléstelenség elharapódzik benne : azt mindenki tudja, ki irodalmunk történetét ismeri, s ki a költészet e két alakjának és forrásának viszonyáról gondolkozott. De a mi áll a költőre nézve, az áll a közönségre nézve is : a költői ízlés eltompulásának vagy cicomázott mesterkéltséggé való elfajulásának utolsó, de biztos orvossága mindig a népdal őszinte egyszerűsége s természetessége lesz. Ez igazság lebeg szemeink előtt, midőn egy korán elhunyt derék tanárjelöltnek, Székely Sándornak. 1600-ra terjedő, s Abafi Lajos által ismertetett népköltészeti gyűjteményéből egynéhány darabot ide iktatunk ; mert ez egyszerű daloknak akár alakja, akár aesthetikai tartalma mindennél hangosabban fog beszélni költészetünk mesterkéletlen természetességéről. S ha csak néhányat szívleltünk is meg e dalokból, igazat fogunk adni Abafinak, midőn a magyar népdalokról igy ir: Sajátságos érzés fogja el a fogékony kebelt; tárva nyitva fekszik előttünk a nép lelke; egy nép szivének halljuk itt érütését. És e lélek szép és nemes, e szív jámbor és derék! Nem hiányzik ugyan a dévajkodás, csintalanság és gúny . de ezek egészitik ki a képet, és annál jobban tüntetik fel a fényoldalakat, sőt azt is bizonyítják, mennyire nem tettet a nép, mily őszinte s igaz dalaiban. Azért senki se merjen Ítéletet hozni egy népről anélkül, hogy alaposan nem ismerné népköltészetét, a népek psychologiájának ez egyetlen őszinte s közvetlen okmányát. Tisztán és bensöleg nyilatkozik nemes alapérzete népdalai*) Magyar népköltészeti közlemények.
