Eger - hetilap, 1877

1877-01-11 / 2. szám

11 hogy olvasni s irni tudnának , hanem még a betűt is alig, vagy épen nem ismerik; mely sajnos körülmény azzal hozatik a kir. tan­felügyelő tudomására, hogy ezen súlyos bajnak elhárítása s a ta­nításnak jobb lábra helyezése céljából tegye meg a szükséges in­tézkedéseket s az eredményröli jelentését a jövő ülésre mutassa be. 3) A 8-ik pontban említett összeegyeztetés és a 9-ik pontban felhozott bélyegföljegyzés, illetőleg lelet-fölvétel tárgyában teendő véleményes jelentés végett kiadatik e jelentés az árvaszéki pénztár megvizsgálására kinevezett küldöttségnek. Miről e küldöttség tagjai, továbbá a kir. tanfelügyelő, végre a szolgabirók és vidéki t.-beli ügyészek, tudomás s miheztartás vé­gett, értesittetnek. Az árvaszéki pénztár megvizsgálása végett kinevezett küldött­ség jelentése azzal adatik a küldöttségnek vissza, hogy az ez ügyre vonatkozó teljes jelentését, vagyis a letéti napló szerinti marad­ványösszeg és a pénztár valódi állapotát jelző összeg közti külön­bözet okait feltüntető s az ezen különbözeiben mutatkozó abnormis jelenségről szóló véleményét és a további teendőkre vonatkozó ja­vaslatát is magában foglaló jelentését a közigazgatási bizottság leg­közelebbi ülésére mutassa be. Hogy pedig ezt a küldöttség annál bizonyosabban, sőt egé­szen bizonyosan megtehesse, utasittatik az árvaszék elnöke és me­gyei föpénztárnok: hogy a jelzett különbözet okainak kiderítését azonnal vegyék munkába s ebbeli kutatásuk eredményéről szóló tüzetes jelentésöket folyó hó 23-ig a küldöttségnek mutassák be. Miről a küldöttség tagjai s az árvaszék elnöke és föpénztár­nok, tudomás s miheztartás végett, értesittetnek. A bor-erjedés. (Folytatás.) A vegytan alapismeretéiből tudjuk, hogy a szeszes, vagy alkohol-erjedés rendes lefolyásához bizonyos föltételek jelenléte kí­vántatik. Mindenekelőtt szükséges ehhez oly folyadék, mely az erjképes cukor-anyag mellett oly anyagokat is kellő mennyiségben tartalmazzon, melyek a seprű szervezetéhez elkerülhetlenek ; kíván­tatik továbbá seprü-növénycsirák jelenléte, s egy bizonyos hömér­sék. Az első kellék, minden mustnál, ha még oly csekély minö­Fatime bensöséggel nyugtatja tekintetét a beszélő ifjú sötét szemein. Onfeledve hallgatja annak édesen folyó szavait. — Fatime! mondd ki ítéletemet! Akarod-e, hogy midőn atyádért boszút álltam, a még vértől párolgó tört szivembe márt­sam ? vagy akarod-e, hogy eldobva azt — éljek ? — Élj Omár .... igen, akarom, hogy élj! Gyorsan repülnek a napok. Omár gyakran felkeresi Fatimét s karjai között megfeled­kezni látszik a boszúról is. — Mikor fogod már atyámat megboszúlni? kérdi egy ily lá­togatás alkalmával Fatime. Omár arca elkomolyodik, ragyogó szemei elsötétülnek s von­tatva feleli : — Holnap ilyenkor. S hogy boszumnak tanúja légy, menj bátran a bég lakására ... ott leszek már is, és ütni fog a boszú órája. Ez alatt a szultán hírnökei egymást érték, mind fenyegetőb­en sürgetve a béget az ígéret teljesítésére. Most is egy futár vágtat az udvarra. — Mit akarsz? — Parancsom van, hogy vagy viszem tőled a legszebb ró­zsát, gyémántot .... vagy itt hagyom szép szekrényben a — vö­röszsinórt. Gtizel-bég ijedve kap fejéhez. — Várj holnap estig, és akkor ezt is, azokat is visszaviheted. A futár nyugodtan teszi félre a szekrényt. — Béke veled I Ragyog a nap, mintha valakinek egész pompájában akarná magát bemutatni — utóljára. Fatime izgatottan készül és szilárd léptekkel tart a bég lak­osztálya felé. Kényelmes bársony kereveten nyugszik Güzel-bég, ajkai kö­zött kincset érő csibukkal. ségü is, jelen van. A must a cukor mellett elég extractiv anyagot tartalmaz arra nézve, hogy a seprűnek elég tápul szolgáljon. A csirákat illetőleg is elég mennyiségben tapadnak a szölöbogyókhoz amaz apró szerves anyagok, melyek az erjedést előmozdítják; aján­latos azonban, hogy ezek kifejlődése egyszerű kezelés által elö- segittessék. Egy bizonyos hömérsék jelenléte azonban oly tényező, mely a legnagyobb figyelmet érdemli. A seprünövény, mint minden más egyéb növény, csak megfelelő hőmérsékleti viszonyok közt tenyé­szik kellőleg. Sőt a seprünövényeknek két fajtáját is szokták meg­különböztetni, melyek egyike alsóbb, a másik azonban már maga­sabb hömérsék mellett éri el tényészése kellő lefolyását. A hőmérséklet határai, melyek között a seprünövény vegy- bontó haiását a cukorra leginkább kifejtheti, általánvéve igen szé­lesek. Még a fagypont közelében is folyamatban van az erjedés, valamint beáll 40° fölötti hőmérsékletnél is. De minél magasabb a hömérsék, annál gyorsabb az erjedés. Mig 3—4° mellett az erje­dés igen lassú, 13—14° körül élénk, 20°-nál pedig rohamos. A kérdés súlypontja tehát abban fekszik: föltalálni ama hő­mérsékleti fokot, mely a bor erjedésére a legalkalmasabb. Oly kér­dés, melyre a felelet igen könnyűnek látszik, mely azonban való­ságban nagy nehézségekkel jár. Tapasztalásból tudjuk, hogy bo­rok, melyek alsóbb hőfok mellett erjedtek s ülepedtek meg, finom s tartós terméket szolgáltatnak. Hasonló tapasztalást nyújtottak, már egyéb szeszes italok is, különösen a sör. Ha kísérlet tétetik, a mustnak pincében való erjesztésére, melynek hömérséke jéglera­kás által 6—8°-ra szállittatik alá, azon tapasztalás áll elé, hogy a föerjedés rendkívül lassan foly le, még pedig oly lassúsággal, hogy a terményben még egy év múlva is találhatni erjedetlen cukor­anyagot. Sok esetben még az erjedés is teljesen félbeszakad, főleg ha a cukortartalom néhány százalékra rúg. Ha sükerül a bort tökéletesen kierjeszteni, többszörös lehúzás után valójában oly bort nyerünk, mely összhangú iz és finom zamat által előnyösen tűnik ki. Oly erjedési mód azonban, mely teljes lefolyásához oly hosz- szú időt vészén igénybe, a bortermelőre nézve nem alkalmas; mert a termelő financiális szempontból nem várhat oly sokáig, mig bora áruképes lesz. Ha megkísértjük a bort igen magas, pl. 20—30° hömérsék- nél erjeszteni, ez esetben az erjedés rendkívül gyorsan fog lefolyni. Fatime bátran belép .... körültekint . . . Omár nincs sehol. Más leány ijedve futna vissza, de ö Abu-Rachid leánya s ereiben az Omjadák vére foly. — Ha Omár nincs itt . . . itt vagyok én! Az én kezem sem fog reszketni — gondolja magában a szép leány. Gtizel-bég leveszi álszakálát s fejét felemeli. — Fatime! — Fatime kétségbeesett sikoltással hanyatlik vissza. — Fatime I hát nem szereted te Omárt ? — Visza nyomorult! nem elég, hogy atyámat megölted, ha­zámat leigáztad, engem is még szerencsétlenebbé kellett tenned! — Ki mondta azt neked, szép kedvesem ? sőt ellenkezőleg, én boldoggá akarlak tenni, oly boldoggá, milyen kevés halandó az ég alatt. Ha gyűlölöd Güzel-béget, szeresd Omárt. Én mindig csak Omár leszek neked. Fatime az ifjú keblére borúi, forrón csókolja azt, mintha tőle örökre búcsút akarna venni. — Most már elég! — s gyöngéden hárítja el a bég ölelő karjait — de mennyire elrútit az a csúnya nagy szakái, mennyire megváltoztatja arcodat. Tedd fel csak. . . íme, ki merné csak gondolni is, hogy az a szép ifjú, Omár — és az a rút Güzel-bég ugyanazon személy. Most nemde Gtízel-bég vagy? — Most az — feleli a bég mosolygva. — Ha tehát most Gtizel bég vagy, halj meg mint Güzel-bég! A tör felvillan, s mielőtt a bég egyetlen védő mozdulatot is tehetne, markolatig nyomúl az mellébe. — Fatime! Fatime! hörgi a szivén talált ifjú, s halva terül el a pompás szőnyegen. A gyilkos pedig letépi az álszakáit, rá borúi a halott keb­lére és kétségbeesett fájdalmának egész keserűségével siratja a kedves halottat.-------------- Rürtly J. *

Next

/
Thumbnails
Contents