Eger - hetilap, 1876
1876-03-16 / 11. szám
83 adó hivatal által teljesittettek, jövőre a városi hatóság által lesznek eszközlendök ; — intézkedni szíveskedjék, hogy az összeírás és az adótétel megállapításával megbízott közegek által a törvényes határozatok szem előtt tartassanak, Ennek kapcsán elnöklő polgármester előterjeszti, hogy a törvény azon intézkedései által, mely szerint eddig a kir. adó hivatalok részéről eszközlött adó-összeírás és kivetés ezentúlra a községekre rubáztatott, a városi hátóság- de különösen a számvevői osztály teendői tetemesen szaporodtak úgy annyira, hogy a törvény rendeletének, s a felsöbbi hatóságok kívánalmainak a jelenleg rendelkezésre álló erővel megfelelni nem képes, főt a meglévő helyiségek sem elegendők; ennélfogva felkéri e testületet, miként ez ügyben, lehető sürgősen intézkedni méltoztassék. E testület belátja azt, hogy eddig a kir. adóhivatal által teljesített adóösz- szeirás és kivetési munkálatoknak a városi közegekre történt átruházása miatt a teendők nem kis mérvben szaporodtak ; hogy azonban azok nagysága másrészt a személyzet szaporításának szükségessége, úgy a megkívántaié helyiségek mikénti beosztása felöl tökéletes meggyőződést szerezhessen,Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt: Fülöp József,Lipkos József, Csiky Sándor, Szederkényi Nándor, Eisenu aon János, König Edre képviselők, Dusárdy József főjegyző és Benisz Lajos városi mérnökből álló küldöttséget megbízza, hogy ez ügyben mindenről biztos tudomást szerezve, a teendő intézkedésekre vonatkozó javaslatot a legközelébb tartandó képviselői ülésre mutassa be. — A mennyiben pedig az egri k. adóhivatal elöl- érmtett 858—76. számú átiratában oly kifejezések vannak, melyek szerint a városi hatóság elölegesen gyacusittatik, mintha az adóösz- szeirások- és kivetéseknél kedvezményeket s részrehajlást követve, és igy a törvény követelményének eleget nem tenne; — tekintettel azon körülményre, hogy miután a város közönsége mindenkor s minden tekintetben a meglévő törvényt részrehajlatlanúl hajtotta s hajija végre, és úgy az állam, mint az egyes adózók érdekében mindenkor pontosan s igazságnak megfelelően jár el; am. kir. pézügyi igazgatóság felkérendő, hogy jövőre alaftas közegeit utasítani szíveskedjék, miként megkereséseikben ily és ehhez hasonló kifejezésektől tartó zkodjanak ; — minthogy pedig köztudomás szerint — Deák Ferenc véleménye szerint ugyanezen a fejedelemhez intézendő föliratban kell válaszolni, mint kinek meghívására összejött az országgyűlés; Teleky László pártja ezt ellenezvén, — egyszerű határozatban óhajtja nyilvánosságra hozni az országgyűlés megállapodásait. Elérkezett az indítvány tétel napja; előre hirdették a lapok országszerte, hogy Deák Ferenc fog szólani. Eljött a nap. Nem a képviselők s a zsúfolásig telt karzatok, — egész ország feszült figyelemmel várta az ország bölcsének szavait. Az elnöki emelvénytől jobbra a fölirati párt, élén Deák Ferenccel , balra a határozati, — élén Teleky Lászlóval — egész lelkűket átadva a válságos helyzet nagy pillanatának. A szólásra följegyzett képviselők névsorából Deák Ferenc nevét olvasta a jegyző : Deák fölemelkedik helyéröl, a hallgatóság mintegy önkéntelenül megmozdul, elnyomott lélekzetet vesz, — mit siri csend követ ; Deák beszél lelki nyugalommal, pártja hangos, majd lelkes, kitörő tetszésnyilvánitásaitól kisérve, mibe gyakran az ellenpárt is belevegyül, — s mert a viták megkezdése előtt túlságos óvatossággal, félénkséggel vádolták, igy végzé beszédét, vonatkozva a boszúpoliiikára és a népnemismerésre is. „Talán azt fogják szememre vetni, hogy politikám félénk és gyáva Félénk és gyáva csak az, ki a maga személyére gondol akkor, midőn a haza ügye van a kockán ; de e szemrehányást nem érdemli az, ki saját érdekével mit sem törődve, csak a haza veszélyére gondol. Mikor egyedül magunkról van szó, akkor szabad kockáztatnunk; mikor azokról van szó, kik reánk bízták érdekei két és sorsukat, mikor a haza sorsa van kérdésben, akkor semmit sem szabad kockáztatni, akkor az eszély kötelesség. Hazánkért mindent kockáztatnunk kell, de a hazát kockáztatni nem szabad. Tudom én, hogy ellenségeink a lefolyt sötét időszak alatt csordultig töltötték keserűségeink poharát. Meg tudom fogni, hogy némi sivár enyhülés volna abban, ba haragunk és fájdalmaink soká elfojtott hangját kitörni engednök, s szabad folyást engednénk méltatlankodásunk érzetének, a nélkül, hogy ily kifakadások következményére gondolnunk kellene. Én is osztom az elkeseredést, melyet egész Magyarország érez azok ellen, kik annyi jóllétet dönktiiönösen a százalék és illetékek behajtásával, az egri kir. adóhivatal által igen sok esetben visszaélések követtettek el; Tavasy Anatal polgái mester megbizarík, bogy minden egyes elkövetett visszaélésről, az adatokat gyűjtse össze, a midőn is az összegyűjtött adatok nyomán, a vizsgálat elrendelése végett a m. kir. pénzügyigazgatósághoz felterjesztés fog intéztetni. Heti szemle. Az országgyűlés a lefolyt héten a vaspályák függő tarozásainak rendezéséről szóló tjavaslatot tárgyalta, s azt a szombati ülésben harmadszori felolvasásban is elfogadta. Ugyanezen mart. 11-iki Ülésben felelt meg Tisza K. miniszterelnök a Polit által a keleti kérdésre vonatkozó interpeilátióra, ép oly erőteljes mint éles válaszában kijelentvén, miszerint Magyarország területén bárhol is a magyar polgárt, aki ott nemcsak hogy bistos keresettel bir, hanem épen az államot szolgálja, bevonult kóbornak nevezni nem lehet. Ha Polit úr jobban tájékozza magát, nemcsak okát nem fogja látni a Szerbia elleni ellenszenvnek, de nem fogja látni magát az ellenszenvet sem. A Polit ur abbeli biztatására, hogy nem kell félnünk, — minden ember tudja, hogy hazánk szetbajkú polgárai a világért sem olyanok, mint amilyeneknek őket köztünk megjelenő egyes példányok után tartani lehetne; de ha még olyanok volnának is, félelemre okot nem látna. A magyar kormány Andrássy keleti politikáját pártolta és helyesli; azon kérdésére pedig, mily állást foglaland el a magyar kormány azon eshetőséggel szemben, ha Szerbia beleavatkoznék a fölkelésbe? a képviselő ur kíváncsiságát ki nem elégítheti, mert azt csak akkor fogná a kormány a szerint eihatáiozni, amint azt a haza s a bircdalom jól felfogott érdeke fog- iá kivánni. — A roinisterelnök e válasza, bir szerint Belgrádban is benyomást tön. A f. hó 12-én tartott minister tanács elhatározta, hogy az országgyűlés jelen ülésszaka még e hóban bezáratik. Bécsi hírek szeiint a közös hadügyminister erősen készül, hogy a májusban Budapesten összeülerdö delega io előtt mindazon követöttek romba, s annyi gyászt hintettek el hazánk fölött; de erőt érzek magamban : jobban szeretni hazámat, mint gyűlölni ellenségeimet. Hallgatást parancsolok inkább a fájdalomnak, mely lelke- met eltölti, mintsem oly tettre engedjem ragadni magam általa, a mi hazámnak árthatna. Elismerem a közvélemény hatalmát ; tudom, hogy fölemeli azt, a ki neki szolgál, s lesújtja, a ki neki ellenáll. Ismerem, hogy súlyt kell fektetnünk reá; de van egy jó barátom, ki szivemhez még hangosabban szól, mint a közvélemény ; kit megvesztegetni vagy megfélemlíteni nem lehet, kinek intései szentek előttem, kinek szemrehányása megölne : e megvesztegethetlen barát lelkiösmeretem.11 E beszéd óriás hatást tett, — fölhangzott utána a Deák által készített fölirati javaslat, — szavai a nemzet leikéből folytak, és mint nyugodt lelkiösméret szavának jótékony hatása -, buzgó vallásos érzéssel határos nyugalmat, szeretetet, önérzetet, bizalmat és reményt terjesztettek, — világos egyszerű szépségükben megértve és olvastatva iskolás gyermekektől is, - leigézvén bölcseséglikkel a legnagyobb szellemeket. Enyhült a boszú érzete, a nyugalomnak, önérzetnek és reménynek engedve helyet. „Felséges császár és király ! A közelebb lefolyt tizenkét esztendő, — igy^szól a fölirat, — súlyos szenvedések kora volt reánk nézve. Ősi alkotmányunk eltöröltetett, s a korlátlan haialom idegen rendszere nehezedett reánk. És e nyomasztó rendszert még súlyosabbá tették azok, kik azt ellenséges indulattal, korlátolt fölfogással s gyakran rósz akarattal kezelték. Bűn volt előttük a szabadság érzete, bűn volt ragaszkodásunk nemzetiségünkhöz, bűn volt még a legtisztább hazaszeretet is. — Országunk erejét kimerítették, nemzetiségünket üldözés tárgyává tették. Minden nap uj szén védést hozott:, minden uj szenvedés egy gyökerét szakasztottá el keblünkben a hitnek és bizalomnak." „Isten úgy akarta, hogy szenvedjünk , de ne csüggedjünk, s hűtlenek ne legyünk önmagunkhoz; és úgy akarta, hogy Felségedet tizenkét évi tapasztalás végre meggyőzze, miként a korlátlan hatalom absolut rendszere nem vezetheti a társadalom népeit boldogságra, de veszélybe dönti a trónt és birodalmat.11 ................... „ Első lépésünk fájdalmas fölszólalás, melyet Felségedhez intézünk, nem a múlt idők szenvedései miatt, mert azokra fátyolt *
