Eger - hetilap, 1876

1876-02-17 / 7. szám

51 ha a kedély melegsége paralisálja az ész hidegségét, ngy társa­dalmi bajaink nagy része önnöcmagát fogja felemészteni. Munkára kell a társadalmat szoktatni, mert a legtöbb baj alapoka a sem mit nem tevés. Neveljük a fiatalságot úgy, hogy a munkát ne tartsa szükséges rosznak. „Munka nélkül nemcsak önérzet nincs, de valódi boldogság sem lehet.“ A dolognál ne az önzés, hanem az emberiség lebegjen szeme­ink előtt. A népnevelésnél figyelnünk kell a kultúrák átültetésére, egyszersmind tanítsuk meg az e mbert jogaira és kötelességeire. Népnevelés segíthet itt egyedül s azon elv után való indulás, hogy nem a büntetés, mely sújt, hanem az oktatás, mely javit, csi­nálhat békét és összhangot. Ezen elvek s minden erkölcsi betegségeink enyhítése vehetik elejét az öogyilkosságnak, mely napjainkban, városunkban é 8 vidékén mindenütt már annyira közönségessé vált. Lörinczfy János. Az egri ipar-bank. (Sz. I.) Pénzügyi viszonyaink aggasztó, mondhatnék : válsá­gosállapota napról-napia világosabban, érezhetőbben jelentkezik anyagi helyz etünkben. Napjainkban a legkeresettebb, legszüksége­sebb, mert le ggyérebb forgalmi cikk : a pénz. Városunkban négy pénzintézet díszük, virágzik. Az egri egy­házmegyei ajtatos alapítványok intézete; a bevesmegyei takarék- pénztár; az egri önsegélyző egylet, s az egri ipar- s/kereskedelmi bank. A két első régi pénzintézet kiterjedt, magasra emelkedett alappal, s megállapodott renommé-val. A harmadik, az önsegélyző egylet, kedvező viszonyok, s auspiciumok közt jött (étre, s e körül­mények gyorsan állapiták meg kora fölvirágzását. Épen most van folyamatban rendszeres takarékpénztárrá átalakítása. A negyedik, az ipar- és kereskedelmi bank fiatal, alig 2y2 éves pénzintézet még; a legkritikusabb financiális viszonyok közt jött létre, melyek azóta folyvást tartanak anélkül, hogy kedvezőbb fordulatra egyhamar kilátás lenne. Mindezek dacára az ifjú intézet örvendetes gyarapodásnak s virágzásnak indult, s az ország nagyobb pénzintézeteivel összeköt­tetésben igen szép hitelnek örvend. Önként merül föl ezek után a kérdés: vájjon e nyomasztó hazai pénzviszonyok közt, egy középnagyságú provinciális városban, ott, hol más több rendbeli virágzó pénzintézetek vannak, melyek a közönség igényeinek, jelentékeny tőkeösszegeik s forgalmuk által teljesen megfelelhetnek, volt-e elegendő alapos ok és indokolható szükség, s nem járt-e aggály os kockáztatással egy negyedik ilyne­mű pénzintézet fölállítása? A kérdésre könny ű felelni. Igaz, hogy Egernek addigelé is voltak virágzó s jelentékeny forgalmú pénzintézetei; ezek azonban mindamellett nem felelhettek meg teljesen a közönség, nem pedig különösen az ipar- és főleg a kereskedelmi osztály igényeinek. Nem (feleltek, s nem felelhettek mégpedig ódon szerveze­tőknél fogva, mely főleg az ipar- s kereskedelmi üzletben leggyak­rabban eléforduló momentán pénzkeresletnek eleget tenni nem tud, vagy nem akar. Értjük a váltó-escompte-ot. Nagyon szép, sőt pénzintézeteknél eléggé nem ajánlható a cirenmspectus óvatosság. Ha a péniztézet élvéül tűzi ki, hogy csak biztos hypotbekára, kézizálogra, vagy földbirtokra ád kölcsönt, ez elve semmi esetre se jöhet kifogás alá, mert ebbeli eljárása semmit, vagy ritka esetben s igen keveset keckáztat. De hogy ez által a hi­telviszonyok emelésén mit sem lendit, s a közép osztály egy igen nagy s tekintélyes tömegének az ipar- és kereskedelmi osztálynak financiális szükségletein mit sem segit, az kétségtelenül bizonyos. A tisztviselőnek, az üzletembernek, iparosnak és kereskedőnek nincs hvpothekája, de van hitele. A slendrián-pénziDtézet azonban erre mit sem ád. A mi régibb pénzintézeteinkre e vádat egészben véve nem al­kalmazhatjuk ugyan, miután ez ÍDtézeteirk, bár nem örömest, vál­tók leszámítolásával is foglalkoznak. Van azonban egy nagy, egy melylyel aztán megérinti saját nyakcsigolyáját, homlokát, mellét és térdét. Ezt elvégezve, hasra fekszik, s pár percig e helyzetben marad, miközben tejével többször megérinti a földet. A perzsa, lakomára hivott vendégét ekként üdvözli: amint érkező vendégét jönni látja, egy darabon eléje megy, s ott bókol neki. Azután visszafut háza küszöbéig s ott újra ismétli bókjait. C h i n á b a n más módja van az üdvözlésnek a nőknél, más a férfiaknál. A chinai nők e szavakkal üdvözlik egymást : „Van fo !“ (Légy boldog!). — Ha két ismerős chinai férfi találkozik, kezüket vagy mellükön, vagy fejők felett csapják össze, s e szavak­kal üdvözlik egymást : „Csín, csin !“ — Magasabb rangúval szem­ben a chinai feje fölött magasra emeli kezeit, azután földig lehajtja azokat. — Chinában a jó barátok, hosszas viszonlátás után, több Ízben a földre téidelcek, s fejőkkel földig bókolnak, e kérdést in­tézve egymáshoz : „Na fo?“ (Hogyan folytak dolgaid?). — Ha két chinai lóháton találkozik, a kisebb rangú leszáll ménéről, s úgy ád utat a fölebbvalónak. (Folytatás köv.) Magyar-osztrák Történelmi naptár. Február. 1- én. Czuczor Gergely 6 évi vasas fogságra Ítéltetik 1849. — Meghalt Paskiewitsch. 1856. 2- án. Született Székács 1809. — Lipótvár meghódolt az osz­tráknak 1849. — Meghalt báró Eötvös 1871. 3- án. Egy török fermán kijelenti, hogy keresztény emberből is lehet pasa 1849. 4- én. Bem Vízaknánál csatát veszt 1849. — Rajner-ministe- rium 1861. 5 én. Aradi csata ; Gyulafehérvár lakói felkoncolják a sebe­sültmagyarokat; Branyiczkó elfoglalva 1849. 6- án. Született Kisfaludy Károly 1788. — Eperjes és Gyula- fehérvár elfoglalva 1849. 7- én. Forgács Balázs halálosan megsebzi Kis Károly királyt 1386. Szászvárosi győzelem 1849. (Itt mondja Bem az ellenség közé ugratva : „Canaille, meine Kánonén will ich babén !“)• 8- án. Hidasnémetnél megveri Klapka az osztrákot 1849. 9- én. A piskii csata, Bem győz 1849. 10- én. II. József behozza a természetgazdászati (phisiocratiai) adórendszert 1786. H-én. Újszegednél osztrák vereség 1849. 12- én. Mária Terézia menyegzője lothringi Ferencel 1732. — (Meghalt az utolsó lengyel király Ágoston Szaniszló 1798.1 13- án. A széni csata 1848. — Meghalt Liszny-y, 14- én. Jagelló nőül veszi nagy Lajos lefuyát Hedviget 1386. 15- én. Az erdélyi követek Pestre érkeznek 1866. 16- án. Mátyás, mint választott király bevonúl Budára 1458. 17- én. II. József császár visszaküdi a koronát Budára 1790. _ A ndrása y-ministerium 1867. 18 án. Merénylet Ferenc József császár élete ellen Bécsben. 19-én. Született Szemere Pál 1785. — Meghal Kiss János 1846. 20 án. Meghalt II. József császár 1790. — Devalvatio 1811. (A pénz y5-re, az állam-adósság ,/2- re.) 21- én. Lobkovitz kinevezi a p ozsonyi vértörvényszéket, mely 300 nemest Ítél részint halálra, részint száműzetésre 1671. (Roth Spandau, Kobb, Strasoldo, Wrbna.) 22- én. Meghalt Árpád 907. — (Lengyelország I. felosztása 1772.) 23- án. Eszékvár meghódol az osztráknak 1849. 24- én. Szül. Révay Miklós 1749. — Meghalt Berzsenyi Dániel 1836. — Czibakházi csata 1849.— Galicia ostrom-állapotban 1864?. 25- én. Az osztrákok a Dunaíejedelemségekböl kivonúlnak 1857. 26- án. Kápolnai elsönapi csata 1849. — Új-alkotmány 1861. 27- én. Lipót megszünteti a nádori hivatalt. Ampringen Gás­pár kormányzó 1673. — Kápolnai ütközet 1849. 28 án. Hóra és Kloska kerékbe tö retnek 1785. mosi csata 1849. 29-én. Ausztria kereskedelmi szerződése 1852. — (Lengyelország nincs többé! 1868.) _________ Kiirthy Jenő. Egerf ar- Poroszországgal *

Next

/
Thumbnails
Contents