Eger - hetilap, 1876

1876-12-21 / 51. szám

miután az intézet csak is oly kisbirtokosoknak ad kölcsönt, kik te- lekkönyvüket rendben tartják, ez akadály csak egyesekre nézve foroghat fenn. Mihelyt be fogja látnifa kisbirtokos, bogy a telekkönyviig igazolható birtokcim, hitelt szerez ezentúl neki; hitelképessége céljából, igyekezni fog telekkönyvét rendbe hozni, s állandóan rendben tartani.

A netáni adósok roppant száma, nem teendi nehézkéssé és komplikálttá az egyesület érintkezését adós tagjaival, mert az egyesület, az alapszabályok értelmében, rendszerint nem fog közvetlenül érintkezni adósaival, hanem csak is azoknak illetékes előleg-egyleteivel, mint közvetítő közegeivel, s egy-egy előleg-egylet összes adós tagjait egy személynek fogja tekinteni.

A kisbirtoki hitelszervezet nemcsak mezőgazdasági állapotunkra leend áldásos, hanem kereskedelmünkre és iparunkra is előreláthatólag jótékony hatást fog gyakorolni. Európa többi államaiban, bol a nagyszámú föidmivelői néposztály mellett nagy és erőteljes iparos és kereskedői osztály áll fenn, és ezek gyártmányaik, ille töltg áruiknak külföldi piacokat tudtak biztosiam, a kedvezőtlen mezőgazdasági állapotok visszahatását nem érzik, mert ez állapotoktól többé kevésbbé független piacokon keresik és találják meg hasznukat. Hazánkban azonban e két osztály igen gyengén van képvsielve. A hazai iparosok 4 2°/0-kát képezik az összes lakosságnak, és a kereskedelemmel foglalkozók épen csak 0.9°/o-át. A mi pedig piacaikat illeti, külforgalmunk passiv volta azt bizonyítja, hogy más termelő államok leszorítják őket azokról. — Belföldi fogyasztóra vannak tehát utalva, s mivel a belföldi fogyasztó közönség túlnyomó részét a föidmivelői néposztály képezi, ezektől függ emelkedésük vagy bukásuk.

Ha a gazdának nincs eladni valója, mit hozzon forgalomba a kereskedő ? Ha nincs bevétele és ninc3 pénze a mivel vásárolhasson, mi kel el az iparos gyártmányaiból ? — Virágzó mezőgazdasági állapotban lendületet nyerne minden foglalkozási ág, minden iparszak, az összes ipar és kereskedelem az eddiginél nagyobb tért foglalna el, elöbb-utóbb virágzásnak indúlna. Ha mezőgazdáink bevételeit fokozhatnék, úgy bizonyára nagyobb mérvet öltene a fogyasztás oly cikkekben, melyek most a kereskedő vagy iparos nyakán hevernek.

De vegyük csak figyelembe, hogy a létező tőkék uzsora-köl- csönök alakjában jobbadéra a hitelszomjas kisbirtokosok körébe vitetnek. Nem szenved-e ezzel a kamatok súlya alatt görnyedezö kisbirtokos épen úgy, mint az egész kereskedő- s iparosvilág, mely

e tőkéktől meg van fosztva. — Mihelyt a kisbirtoki földhitel szervezve lesz, új tőkéket fog ez a kisbirtokosságnak gyűjteni, szerezni, és visszakerülnek az iparok és kereskedők számára a most tőlük elvont készletek.

E körülmény és ama befolyás, melyet nálunk a gazdasági állapotok az ipar és kereskedelemre gyakorolnak, oly nyomós érvek, hogy összes ipar- és kereskedelemvilágunknak okvetlenül üdvözölnie kell a kisbirtoki hitelszervezet nagy tervét, mely kizárólag földmivelési érdekeink emelését célozza.

És most szóljunk azokról, a mik történtek, az egyesület létesítése érdekében s a teendőkről, melyek a közeljövőben elénk irvák. Lörinczfy János.

Szántva-vető gép.

Sarkadi Ferenc által feltalált szántva-vetö gép érdemében s a földmivelő közönség érdekében csak az igazságnak és méltányosságnak teszünk eleget; és — a mint ezt a szegedi országos kiállítás bíráló bizottsága is tette, a mennyiben e gépet érdeméremmel tüntette ki — mi is az érdemet ismerjük el, midőn e találmány megbecsülhetetlen célszerűségéről s előnyeiről mint szemtanuk teljes meggyőződésünk s lelkiismeretűnk szeriot ezennel bizonyságot teszünk. Ezt elmulasztani a gazdaközönség irányában is véteknek tartanók. E gép 1870-ben feltalálva, Pesten a Köztelken, valamint az országos iparegyesületnek is bemutatva ; ugyan akkor szabadalmaztatott. — Kezdetleges minőségből szemünk előtt fejlődött, javíttatott, egyszerüsittetett, gyakorlati kísérletek által éveken keresztül tökéletesíthetett ez s rendeltetésének most már teljesen megfelel. — Áll egy szilárdszerkezeiü eke-taligából s az arra alkalmozott vetőkészületből, mely csupán csak egy szabályozó csavarocska segélyével mindenféle apró magvetésre alkalmas. Tetszés szerinti arányban vagy mennyiségben lehet vele a magot pergettetni vagy szóratni, a szántásra, a magházba, vagy a barázdába s annak oldalára, bárminemű egyenetlen vagy gazos talajba csak a szántás lehető legyen. Igaerő-szaporitást teljességgel nem igényel ; sem több ügyességet, sem több vigyázatot, mint akármely közönséges szántás. Bárminemű eke használható hozzá. A vetés a föld végén magától beszünteti s bátran ellehet csapni az ekét ; ennek a föld beállításával ismét magától megindítja azt. — Ugarolt, porhanyó földben a magot — ha ugyan a szántásra fölülre szóratott az,-4 T Á R G A. §►■

Ahhoz a kaszás úrhoz. *)

Nagyságos ur a kaszával!

Egy komoly szóm volna hozzád, Méltóztassál meghallgatni Hű jobbágyod gyenge kobzát.

Tudom — oh bár ne úgy volna ! — Hogy szörnyű a te hatalmad :

Ha érinted kisujaddal,

Az óriás szörnyet halhat.

De nem erről van a szó most ;

Azt se mondom : jöj el értem,

Dolgom még oly csehül nem foly, Hogy meguntam volna éltem.

Igaz, néha bajom is van,

— Ki vón’ annak hiányában ? !

De azért csak mégis jobb i t t,

Mint ott, hol még nem próbáltam.

Alázatos kérelmemnek lm, ez volna foglalatja :

Agg, vagy ifjú hagyd életben,

Ki kaszádat nem óhajtja.

*) Korán elhunyt jeles költőnk V. J. hátrahagyott menyeiből.

Ha már kaszálsz minden áron, Kaszálj füvet, arra kérünk,

Sok köztünk az ökör úgyis, Sok szénára lesz szükségünk.

Azt mondtad hogy . . .

Azt montad, hogy megbocsátasz, Hahogy jóvá teszem vétkem .. . Hogy ne tenném, hogy ne tenném Éjfélszemü édes szépem !

Hátha életemet kérnéd,

Nem adnám-e szép virágom? Százszor adnám, nem is egyszer; Hisz nélküled az csak álom. —

Nézz rám újra mosolyogva !

Tört szivem igy újra éled ;

Újra éled, újra lángol,

Forróbb lánggal ég te érted.

Nem tudom, mi van megirva Rólunk a sors könyvében ;

Csak azt tudom, mint szeretlek — költe- Hogy szeretlek végtelen.

a-f-*.