Eger - hetilap, 1876

1876-12-14 / 50. szám

397 2 éves gyermeke siratják. Orvosi boncolás után, hétfőn közrészvét mellett temettetett el Felsö-Tárkáuyon. Még a megelőző vasárnap is a szerencsétlen, két gyermekét átölelve, ruondá : „Mily boldog ember vagyok én!“ — Felesége a nagy sajgó fájdalom miatt re­ménytelenül beteg. Úgy vagyunk értesülve, hogy e gyilkosságban részes noszvai illetőségű orvadászok, négyen, már el vannak fogva, s az egri fenyitö k. tszék börtöneiben várják gaztettük méltó meg­torlását. * (Az egri ó-kasinó-társulat) f. hó 8-án tartotta ez évi rendes közgyűlését, melynek, a folyó ügyek elintézésén kívül érdekesebb tárgyai a következők voltak : A könyvtárból még hiányzó régibb irod. müvek beszerzésére nézve a könyvtári bizottság Kósa Kálmán, Gáspárdy Géza és Schwartz Dávid egyleti tagok hozzájárulásával, véleményes elöterjesztestéteire fölbivatnak. Egy tekeasztalnak sze­relvényeivel beszerzésére 400 frt erejeig abelkezelö bizottság fölha- talmaztatik. — Petravieh Bertalan egyleti tag ajándéka, néh. Deák Ferenc nagy hazánkfiának Sajóssy Alajos akad. festész, s helybeli rajztanár által festett arcképe, köszönettel fogadtatik; s ennek kap­csán a belkezelö bizottság megbizatik, hogy Kossuth Lajos nagy ha­zánkfia hasonnagyságu arcképének a kasinó-egylet részére elkészí­tése iránt magát a nevezett Sajóssy A. festővel érintkezésbe tegye. — Az újévi köszöntések megváltási ivei a lámpavilágitási alap ja­vára az eddigi szokáshoz képest fognak a casino-egylet részéről kibocsáttatni. * (Meghaltak) f. év dec. 6-töl dec. 13-ig. Kolizsár Katalin 1 éves görcs; Pap András 1 hetes gyöng., Visontai Terézia 40 éves gyermekágy, Fazekas János '/2 éves sorvadás, Varga Bernáth 10 hetes görcs, Bognár György 75 éves öregség, Szabó János 74 éves öregség, Kiliber János ‘/g éves., torokgyík, Sós András 2 éves sorv., Mezei János 14 éves agylob. Összesen 10. Fi 8, nő 2. Orvosi ápo­lás alatt volt 3. Idegenek. A lefolyt ;héten városunkba következő idegenek érkeztek. Korona vendéglő : Schamberger János magánzó Bpest, Heller K. ügyvéd Bpest, Hochstetten L. keresfe. Bpest, Langsfeld R. keresk. Bécs, König A. Bpest, Szabó Illés Bessenyö, Kohn Jó­zsef Bpest, Dotza József jegyző Borsod, Fleiscbman Henrik keresk. Bées, Bauer Ferenc Bpest, Rohmann L. Lipcse, Schreiner K. keresk. Bpest, Förster Albert Brün. Nyílt tér*) Van szerencsém a n. é. közönség tudomására hozni, miszerint Bécsben időzve a legújabb karácsonyi és újévi ajándékokkal, úgy minden farsangi cikkel üzletemet ismét felszereltem, azokat olcsó határozott árak mellett a n. é. közönség rendelkezésére bocsájtom. Tisztelettel Greiner Miksa. 2—4 -------------­Ezen lap f. évi 49-ik számának nyílt terében Goldstein Gábor aláírásával közlött, ez ideig feddhetlen charakteremen szennyfoltot ejteni megkísérlő cikkre, a t. közönség azon, talán nem nagy részét illetőleg, melynél a rólam leirt aljas, szemtelen hazugság hitelre ta­lálhatna, — nyilatkozatom szükségesnek láttam előterjeszteni. F. évi okt. 17-én báróDöry József Bihar megye főispánja 'Ital hozzám irt levélben arra kérettem fel, miszerint Goldstein Gábort a haszonbéri szerződés értelmében sürgessem az adóügy rendbebozása végett, mert már e miatt a haszonbérbeadó bárónőnél okt. 17-én exequáltak. — Ezen levél vétele után okt. 20-án Írtam Goldstein- nek, hogy bizonyos ügy rendbehozása végett lenne szives megláto­gatni. Meghívásomra Goldstein nem jött el ; elmentem tehát az ügy sürgőssége miatt én hozzá s felkértem az adófizetés teljesítésére, minthogy nagy kellemetlenséget okoztak a bérbeadó úrnőnél. Gold­stein azon ígéretet tette, hogy pár nap alatt teljesiti kötelezettségét, minthogy haszonbérlő companista testvérét Sámuelt éppen most várja Egerbe, ki talán már ez ideig be is fizette az illető helyeken a kérdéses adót, melynek igazolására bemutatja nálam Nagyváradra leendő elküldés végett az adókönyveket. Szavában, — hivén öt becsületes embernek, — megnyugodtam. Azonban nevezettek egész okt. hóban nem tettek semmit, az executiót pedig N.-Váradon fel­függesztem nem lehetett. Nov. hó 1-én ismét levél érkezett hozzám Váradról, melyben a legsürgősebb intézkedésre kérettem fel. Ekkor elkttldöttem Gold- steinhez Zakkay Ágoston urat s kérettem általa Goldsteint, misze­rint hozzák már rendbe az adó fizetést, mert kénytelen leszek be­perelni. Goldstein hányi-veti módon oda nyilatkozott, hogy miért sietnének ők az adót befizetni, midőn olcsóbb pénzt mai időben úgy sem bírhat az emb. r mint az adót, mert itt csak 6%‘tóli kamatot kell fizetni. — Ezen kivül elmentem még egyszer magam is, de mind hasztalan, az adó még sem fizettetett. Érkezett ismét Váradról egy harmadik levél, melyben a per *) E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerkesstö. igen-igen sürgős megindítására kérettem fel, melynek folytán véger megindítottam nevezettek ellen a keresetet. Ezen, az ügy lényegére nem tartozó, előzményeket azért kí­vántam leirni, hogy a t. közönség előtt kimutassam : mily kímélettel kezdtem fellépni Goldstein ellen. A kereset beadása után végre-valahára jött Goldstein az adókönyvekkel, melyeket tőle az említett célból átvettem nov. 12-én s az ö ,meglepetésére' (?) tudattam vele, hogy már bepereltem com­panista testvérével együtt, egyszersmind,— az előző tapasztalatok­ból meggyőződést szerezve, hogy mily hányi-veti emberrel van ügyem, — világosan s határozottan ezeket mondottam: „Minthogy a pert kénytelen voltam, megindítani, most már, tekintve az ügy állását, egyedül a perköltségeket lesznek kötelesek fizetni ; de én önmagámtól nem teszek felszámítást, nehogy túlzottnak tartsa követelésem, hanem a kitű­zendő tárgyalás alkalmával a tek. bíróság által fogom megitéltetni mun­kadijam s kiadásaim, s ha ki nem fizetik, exegualom is. — Ezen sza­vaim elmondásánál jelen voltak irodámban Eliássy Ferenc és Zakkay Ágoston urak, kik ezen, a szőnyegen forgó ügy lényegét képező kö­rülményre, mint tanúim, akaratom ellenére is fel kívántak lépni, és önmagok közük az alábbi nyilatkozatot. A fenti kijelentésem után Goldstein irodámból eltávozott. Az, hogy mily összegű perköltséget követelek, — az általam tett kije­lentéssel szemben, — fel sem lehetett említhető ; az sem hozatott fel, hogy meg kell-e Goldstein Gábor és Sámuelnek a tárgyaláson jelenni, vagy sem, minthogy ez az ő dolguk, rám nézve pedig kö­zömbös; mert akár jelennek meg, akár nem, jogom lesz a költsé­gek megfizetésében alpereseket marasztaltatok A nov. hó 30-ikára kitűzött tárgyaláson egyik Goldstein sem jelent meg ; én tehát annak kijelentésével, hogy a kereseti összeg már időközben kiegyenlittctett, kértem alpereseket a felmerült költ­ségeim megfizetésében marasztalni, mely jog03 és törvényszerinti kérelmem a 13585 sz. Ítéletben meg is adatott. Még e mondott nap megírtam Goldsteinnek, miszerint 18 frt 47 krt lesz köteles fizetni, mert ellenesetben exequálom. Goldstein direct nekem nem válaszolt semmit. Az eddig leirt események megtörténte után jelent meg Gold­stein Gábor közleménye, mely — tekintve az általam eddig elmon­dottak valódi igazságát, — nem más, mint elejétől végig aljas, szemtelen hazugság; nem úgy pereltem én be nevezettet, mint va­lami cég megbízottja ; alávaló hazugság az, hogy én bíróságon kí­vül kiegyeztem nevezettel a költségekre nézve, s hogy ö a kiegyen­lítést elfogadta; szemtelen állítás az,hogy én Goldsteint arra figyel­meztettem, miszerint a tárgyalásnál nem kellend megjelennie; ar­cátlan szemtelenség azt állítani, hogy már az ominosus cikk iró, mert a végrehajtástól tartott, költségeim — melyek szerinte jogta­lanul követeltek, — ki is fizette, holott nekem mai napig, midőn jelen nyilatkozatom irom, vagy is december hó 9-ig egyetlen kraj­cárt sem fizetett. Az általam leirt igazi tényállást tekintve, megítélheti most már a t. közönség : vájjon érdemes volt-e Goldstein az irányában tanúsított valóban kíméletes fellépésemre ? Ügyvédi kötelességem volt-e, hogy egy nálamnál mégis lentebb fokon álló egyéniség után magam annyit járjak, és járassak? Midőn az ellenem szórt aljas rágalmat visszautasítom, komo­lyan követelem Goldstein Gábortól, hogy az ügyet elbírálás végett az egri tek. ügyvédi kamarához, mint e kérdés eldöntésére nézve egyedül illetékeshez — közleményében tett Ígérete szerint — beje­lenteni el ne mulaszsza, mely helyen ha vádjára elégtételt nem nyerhet, őt egy alia9, szemtelen, hazug embernek nyilvánítom. Amennyiben nyilatkozatomban némely kitételt a t. közönség erősnek Ítélne, becses elnézését kérem azon okból, mert az elleaem közlött vastag hazugsággal szemben finomabb stylust nem hasz­nálhattam. Végül gyanítani sem vagyok képes: mi okból érdemelhettem meg e lap tek. szerkesztőjétől, hogy ily egyoldalú, jellememet meg­támadó cikket oly könnyedén közzétenni hajlandó volt;*) mert igaz, hogy a nyilttérben közlőitekért nem vállal felelősséget, mindazáltal kétségtelenül tudja, hogy az ügyvéd ellen emelhető vádak elbírálá­sára lapja nem illetékes tér, hanem nevezett cikk közlőt módjában állott volna az illetékes útra igazítani, annál is inkább, mert tek. szerkesztő úrnak már mint egykori t. tanáromnak is elég hosszú *) Közlő t. barátunk, V. M. ügyvéd úr nagyon téved, ha azt hiszi, hogy a szerkesztő a nyiltéri közlemények föl-, vagy föl nem vé­telére befolyással lehet. Ez egyenesen s kizárólag a kiadó-hivatal dol­ga. Ahhoz semmi köze a szerk.-nek, ki az efféléket többnyire maga is csak megjelenésük után olvashatja. Különben, hogy ezt V. ügyvéd ur igen jól tudja, kitetszik onnét, mert fönebbi nyílttéri válaszá­nak közlése iránt a szerk. teljes ignorálásával, egyenesen a kiadó hivatalhoz fordult. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents