Eger - hetilap, 1876
1876-12-07 / 49. szám
387 egyenetlenségeknek hétforrása lehetne. Ily határozat, melyre nézve különben is az annak idejébeni köteles beterjesztés elmuiasz- tatott, sem a múltra, sem a jövőre nézve jóvá uem hagyatik. Miről Feidebrö község képviselőtestülete, Holló Géza b. szol- gabiró utján, tudomás s alkalmazkodás végeit, értesittetik. Olvastatott Kápolna község képviselőtestületének f. é. junius 10-én 7—876. sz. a. hozott határozata, mely szerint az 1875. évi dec. 21-én tartott ülés azon határozatát, hogy a községi pénztárnokság eltöröltetvén, annak teendői a bíróra ruháztassanak, s mely határozat a folyó év első napján már tettleg is életbe lépett, továbbá is fentartja, s jóváhagyatni kéri. Habár átalában helyesebbnek látja is a bizottság, bogy a pénztárnokság a bíróságtól külön választva legyen a nem örömest adja ahhoz beleegyezését, hogy ahol a különválasztás szabályrende- le ileg megállapítva s életbe léptetve van, a két hivatal újra egyesit- tessék ; mindazonáhal nem ragaszkodik ezen nézethez oíy feltétlenül, hogy egyes kisebb népességű községekre nézve, hol ezen változást indokoltan és ismételve óhajtják, az egyesítést megengedhetőnek nem találná. Az ellen tehát, begy Kápolna község szervezkedési szabályrendelete oda módosíttassák, hogy a pénztárnoki állás eltöröltetvén, annak teendői a községi bíróra ruháztassanak, nem volna a bizottságnak észrevétele, ha e határozat annak idejében, tehát a múlt évi szeptemberi közgyűlésre adatott volna be, s ha egy 1875. évi dec. 21-én hozott s a folyó év első napján megyei jóváhagyás nélkül életbe is léptetett, — tehát törvény- és szabályellenes határozattal nem állana szemközt. Arra, mi a jkönyvben feihozatik, hogy t. i. a községi határozat a (községi szabályrendeletek módosítására vonatkozó) megyei határozatnál korábban keletkezett s igy a megye határozatának viszPedig az egész dologban semmi ördöngösség nincs, hanem ez eljárás egyenesen mnemotechnikai ügyességen s gyakorlottságon épül, melyhez azonban mégis kitűnő, üde emlékező tehetség kívántatik, minőt eszes ifjú hölgyeknél, s gyermekeknél nem ritkán találhatni. Az egész mesterség ama kérdésekben rejlik, melyeket, maga a bűvész, vagy segéd, ki a közönség körébe vegyül, s a látóval összeköttetésben áll, a látóhoz intéz. A kérdés első szavában már maga a felelet is benne foglaltatik. Ehhez csak egy j e 1 s z ó t á r kívántatik, melyet azonban szükség, hogy mind a kérdező, mind a látó tökéletesen tudjanak. E jelszótár főleg azon tárgyak jegyzékét foglalja magában, tulajdonságaik-, s egyéb jelvényeikkel együtt, melyek egy művészeti előadást látogató közönség körében rendszerint előfordulhatnak, s a kérdező művész kezeihez nyujtatnak. E tárgyak, valamint azok tulajdonságainak mindegyike azután egy eleve megállapított s jól betanult jelszóhoz van kötve. A példák azonnal fel fogják e tekintetben világosítani a t. olvasót. Kísértsünk meg mindenekelőtt egy ily látnoki rövid jelszótárt egybeállitani : Jelszó. Tárgy. Anyag. Alak. Szín. Bas'zélj. Lánc. arany négyszegű fejér. De Gyürti ezüst gömbölyű fekete. És Tárca talmi hosszú zöld. Figyelj Pénz réz rövid sárga. Hát Bankjegy vas nagy kék. Ide hallgass ! Szemüveg csont kic-iny vörös. Kérlek Látcső ébenfa hengerti piros. Mi Óra fa kerek hamvas. Micsoda Kulcs tájt szögletes szürke. Miféle Pálca selyem hegyes csikós. Mondd Ernyő bársony kettős sávolt. Nos Szivar bőr ötszögü lila. Szólj Legyező vászon emberalak sokféle. Találd írón papír állatalak tarka. Tudod-e Zsebkendő posztó tojásdad kagylós. Vigyázz Pipa elefántcsont háromszögű barna stb. Példák: Kérdező. Vigyázz! minő tárgy van a kezemben? Felelő. Pipa. K. Micsoda anyagból van ? F. Tajtból. K. Találd, milyen alak van rajta ? F. Állatalak. K. É s most mi van kezemben ? F. Tárca. K. Nos, milyen tárca ?JF. Szivartárca. K. Találd, miből van ? F. Papírból. D e milyen színű? F. Fekete. K. Fi!g y e lj! micsoda tárca ez itt? F. Pénztárca. K. Nos, miből van? F. Bőrből. K. Vigyázz! milyen szinti? F. Barna. K. H á t a mi kezemben van? F. Bankjegy. szaható erőt nem igényelhet, uem szükséges bővebben kiterjeszkedni, mert mindenki előtt ismeretes, hogy a megye ezen határozatában, a tapasztalt rendetlenséggel szemben csak azon rendet alapította meg, melyhez a községeknek, a dolog természeténél fogva már előbb is alkalmazkodniok kellett volna. Ahhoz, hogy egy megyeileg jóváhagyott községi szabályrendelet csak megyei jóváhagyás mellett módosítható, s a módositvány csak e jóváhagyás után léptethető életbe, nem volt szükség azon megyei határozatra. Ez már azon határozat előtt is fenállott, ez a törvényekből következik, mint ezt mindenki tudja, ki a megyék és községek szervezetének legelemibb ismeretében járatos. A községi jkönyvnek tehát azon megjegyzése, hogy a megyei határozat a községinél később keletkezett s igy visszaható erővel nem bir, semmi tekintetbevételt sem igényelhet magának, csak mint a körülöttünk levő s bennünket legközelebbről érdeklő dolgok nemismerésének sajnos Jeleasége vehető tudomásul. Ámbár tehát az előre bocsátottakból kifolyólag a törvény és rend elvének szigora szerént a bemutatott határozat jóváhagyása megtagadandó s a pénztárnok választása elrendelendő lenne ; mindazonáltal a bizottság a jelzett helytelen eljárást inkább csak tájékozatlanságnak s alaki hibának hajlandó tekinteni, s igy opportunitási szempontból a határozatot újólag jóváhagyja ugyaD, de egyúttal kimondja, hogy a község szabálytalan eljárása, a legkomolyabban helytelenittetik. Miről Kápolna község képviselőtestülete, Holló Géza h. szolga- bíró utján, tudomás és miheztartás végett azzal értesittetik : hogy az eszerint módosított szabályrendelet egy hiteles jpéluányát a megyei levéltár részére mielőbb mutassa be. K. F i g y e 1 j ! es ez? F. Pénz. K. Beszélj: milyen pénz? Aranypénz. K. M i ez kezemben ? F. Óra. K. D e miből van ? F. Ezüstből. K. Beszélj! hát ez mi! F. Lánc. K. É s miből van? F. Talmiból. K. Kérlek: m* ez? F. Látcső. K. Mondd, minő alakú ? F. Kettős. K. Ide hallgass! miből van a foglalatja? F. Csontból. K, Beszélj! milyen a szine? F. Fejér. st,b. E felhozott példákból, s azoknak a fönebbi jelszótárral való egybevetéséből láthatja a t. olvasó, hogy bár jelszótárunk aránylag igen csekély, s kevés tárgyra terjed, mégis már ebből is mennyi sok aprólékos kérdésre képes a látnok megfelelni. Hát még ha e szótár több száz jelszót foglal magában, melyekkel ugyanannyi különböző, s a közönség körében előfordulható tárgyakat s azok valamennyi eshetöleges tulajdonságait meg lehet jegyezni. És, mint volt alkalmam tapasztalni, mégis nem ritkán megtörténik, hogy a közönség egyik vagy másik tagja oly szokatlan tárgyat nyújt a kérdező kezébe, mely az ille ő jelszótárban nem foglaltatik. Ekkor az ügyes kérdező úgy segít magán, hogy a felé nyújtott sok tárgy közöl a szokatlan tárgyat nem látja meg, s nem fogadja el; szóval akármi módon kikerüli azt. Hasonló jelszók által adja a kérdező a látnoknak a táblára irt e g y e s számjegyeket is tudtára, miket aztán a látnoknak c-mk egybeállitva kell kimondani. íme ebből áll az egész modern biívész- látuoki mesterség. Záradékul még egy példáját hozzuk fel a rendkívüli ész- és emletebetségnek. melynek birtokosa, egy kis fiú, e tekintetben méltán megérdemelte a csudagyerek nevezetet. E fiú a „lübecki csudagyermek“ nevezet alatt volt a múlt század elején ismeretes. Heine ekén Keresztély Henrik volt a neve, s 1721-iki febr. 6-án született Lübeckben. Tizhónapos korában már folyékonyan beszélt, egy éves korában kívülről tudta a bibliai történeteket, s 2«/b éves korában teljeseu jártas volt az ó korbeli népek történél mének főbb eseményeiben. Három éves korában folyékonyan beszélt latinul és franciául s még nem volt négy éves, midőn az európai uralkodó bázak leszármazási tábláját hiba nélkül tudta. Messze földekről seregestől jártak e csudagyermek bámulására. Uralkodók, fejedelmek magukhoz vitették, s úgy csudálták példátlan kifejlődését. így vitték, egyebek közt, a kopenhágai királyhoz is. Midőn azonban innét visszatért, egyszerre elkezdett betegeskedni, s rövid pár havi gyöngélkedés után, neki is az lön sorsa, mi a hozzá hasonló ritka példákat éri : kora rendkívüli fejlettségének áldozata lön. Négy éves korát alig pár hóval élte túl. Meghalt 1725-iki jun. 27-én. Arnóthi. *
