Eger - hetilap, 1876

1876-12-07 / 49. szám

XT. ér-folyam.

49. szám.

187(5. december 7-éa.

Előfizetési dij :

Egész évre . . 5 ft — kr.

Félévre . . . 2 ft 50 kr.

Negyedévre . . 1 ft 30 kr'

Egy hónapra . — 45 kr. Egyes szám — 12 kr.

Hirdetésekért:

minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegad. fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó-hivatal : a lycoimii nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj báz a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr

Hitelviszonyaink rendezéséről.

i.

Közzgazdasági állapotaink folytonos roszabbra fordulásának, nemzeti jólétünk hanyatlásának, pénzügyünk zilált voltának, nemzetünk zöme-, a kisbirtokos és földmivelö nép tönkrejutásának főoka: hitelviszonyaink rendezetlen állapota.

Gazdáink között sok van olyan, ki fokozott szorgalommal lát a munka után, ki mindent felhasznál, hogy földjében a természeti erők működését előmozdítsa ; de mindannyian egy közös hiányban szeuvednek : nem bírnak elégséges befektetési tökével, nem bírnak olcsó, és a mi legfőbb, könnyen igénybe vehető hitellel. Munkaerőben nincs hiány, de a képesség, kész értéket képviselő földjeiket hitelszükségletünk erejéig tőkeszerzésre használni,egyátalán hiányzik. Pedig olcsó befektetési tőke mellett, a termelés minden ágánál, nagyobb olcsóság fogna előállani.

Asükernek, a boldogulásnak alig van fontosabb kelléke a nem- zetgazdászatban a takarékosságnál. Nemzetgazdászai szempontból, a lehető intensivitásra kellene a gazdának törekedni, hogy egyfelől emancipálhassa magát az e téren előforduló bajoktól, másfelől pedig emelhesse üzletjövedelmét ; és csak azután lehet oly intensiv befektetésekre gondolni, melyek újabb gyáripari ágakat és egyéb telepek felállítását célozzák. Abba kellene kagyniok a külterjes gazdálkodást és behozni a belterjest: az ugarozás, mely nálunk általános szokásban vaü, elhagyott gazdászati álláspont szüleménye. — Európai culturállamokban koránsem jelentkezik az ugarozás oly mérvben, mint nálunk, hol átlag a szántóföldek 17 százaléka ha- gyatik ugarnak, holott a jóval silányabb te'rmékenységü Poroszhonban 10%, Angliában 24°/° és Svájcban 3% számítanak ugarozásra.

Reformálni kell nemzetgazdászati viszonyainkat, de előbb meg kel) mentenünk gazdáinkat. Mezőgazdáink a végromlással fenyegető lejtőre értek, s — mondjuk ki bátran — már-már tönkre jutottak. Szükséglet, ik kielégítésére — hiányzik a pénz.

Megtakarított tőkéink nincsenek; itt hitelre van szükség. Hogy a gyors hitel és olcsó pénz eredményeiben sokkal gazdagabb a saját tökénél, — bebizonyított dolog : mert a kölcsönvett pénzt a termelő sokkal hasznosabban tigyekszik felhasználni. — De vájjon kaphat e a munka, kölcsönvett pénzzel jutalmat nálunk, hol a kölcsönök drágák és nehezen szerezhetők ?

A kisbirtokos-osztálynak, mely a nemzetnek több mint felét képezi, megmentésére az egész országban nem létezik egyetlen solid hitelforrás, banem oda dobvák azok a határt nem ismerő uzsora kérlelketlen pusztításának. Az olcsó hitel, a mezei ipar felvirágzásának egyik elutasithaílan követelménye. Az olcsó hitel hiányát leginkább bizonyítja azon múlt évi erőteljes mozgalom, melynek célja volt az uzsora-törvény visszaállítása. A kormány enqueteket hivoít össze, —■ de hasztalanul ; mert e tanácskozmányok megállapodásai inkább csak anyagot szolgáltatnak jövő közgazdászat! intézkedésekre, de egyetlen oly expedienst, melylyel a baj orvosolható lett volna, találni nem tudtak. — Az uzsora virágkorát éli ; hisz ez az egyedüli, melyhez a megszorult, olcsó hitelben nem részesített kisbirtokos, pénzzavarában hozzákaphat.

És hogy mint teszi tönkre kérlelhetlenül az uzsora legszorgalmasabb gazdáinkat, — köztudomású dolog. Hazánkban minden földbirtokosnak van egy „zsidaja" — az úgynevezett „hausjud" ok, kik nadályként szívják ki a birtokos életerejét, — szerezve drága kölcsönt, mely mellett maguk is nyerészkednek : a kisbirtokos fizethet kétszeres kamatot.

Azt vethetné ellenünk valaki: hisz ott van Magyarországban 101 bank, 320 takarékpénztár és 50 népbank, melyek jelzálog-köl- csönök adásával is foglalkoznak, miért nem használják fel ezeket kisbirtokosaink ? Erre nézve je gyezzlik meg, hogy ez intézetek jelzálog kölcsönei átlag csak 5000 frton felüli összegeket képviselnek, tehát a kisbirtokosnak nem jut ezekből semmi. A takarékpénztárak és népbankok hivatásával ellenkezik a nehézkes jelzálog-bölcsönök adásával foglalkozni ; mert mint részvénytársulalatok osztalékra számítva, a jelzálog- hitel ig ényeinek nem felelhetnek meg. Ezeknek főhivatásúk volna rövid felmondásu tökeiket, a mozgó hitel kielégítésére fordítani, és mégis, dacára ennek, nagy mértékben kell a földhitel kielégítéséhez járulniok, a mennyiben Magyaahon ösz- szes pénzintézetei 215 millió értékű értékű jelzálogkölcsönöket adtak, beleszámítva a házakra és egyéb fekvőségre adottakat is. Eny- nyivel lenne tehát a magyar jelzáloghitel kielégitve, holott a magyar birodalom termőföldeinek értéke 3800 milliót képvisel, s bő leszámítás mellett a tényleges földhitel -szükséglet 1225 millióra rúg. Míg Németországban a föld % része jelzáiog-kölcsönnel van terhelve : addig nálunk a földbirtok hitelé rdemességének csak egy hatodrésze nyer kielégítést.

De ha nagybirtokosa ink is méltán panaszkodnak a hitel elégtelensége miatt, mit tegyenek a kisbirtokosok, kikről egyáltalán nincs gondoskodva ?

A „Kisbirtokosok földhitel intézete," mely 1873. elején alakult, nagyon szerény eredményeket mutathat, fel. 1873. febr. 20-tól, 1875 jan. 10-ig kéretett 6799 köles ön, -— és adatott750, összesen 295,900 forinttal: ez utóbbi összeggel van tehát dotálva az összes magyar kisbirtok, mely körülbelől 2000 millió értéket képvisel és 600 millió írtnál több hitelképességre érdemes.

A „Magyar földhitelintézet," mely csak 1000 fton felüli kölcsönöket engedélyez, itt természetesen szóba nem jöhet.

A dolgok ily állásában, nincs eset rá, hogy a kisbirtokos hitelszükségletét fedezze. Hazánkban a mezei gazdák, főleg nyáron, mikor már nincsmit eiadniok, jutnak leggyakrabban pénzzavarba. Ilyenkor olcsó hitel könnyen segíthetne rajtuk, s nem kellene még álló terméseiket eiadniok. És egyetlen intézet sincs a magyar birodalomban, mely a pillanatnyi megszorulás esetében rajtuk segítene. Mily végtelen hasznqs volna a más államokban létező „crédit agricole,“ mely a gazdát ell álja az egyes termelési ágak megkezdéséhez, vagy folytatásábo z szükséges előlegekkel, melyeket aztán a nagyobb jövedelemből könnyen visszafizethet.

E szomorú viszonyok között le kell lépnünk a po litikai térről egy időre, s igyekezzünk minden erőnket és ideőnket, saját anyagi érdekeink előmozdítására szentelui.

Vegyük fontolóra, hogy államunkban legkvesebb töke juta mezögazdaságuak, s az aránylag elhagyatott fokon áll, — hogy birtokosaink már-már több oldal uiag kockáztatják anyagi szilárdságukat; hogy a tuíkapó bérletkezelés és külföldi pénzes vállalatok a magyar földbirtokosságot megingatták, s nem sok kell hozzá, tönkre is juttatják, hogy továbbá á llamgazdászati és hitelviszonyaink közepette inkább csak öszpontositott erővel vágjunk képesek országos érdekű intézményt alapítani, — hogy földmivelö államban a mezőgazdasági életképesség legelső nemzetgazdászati tényező ként szerepel, s egyszersmind aiapereje az államháztartásnak : mindezeket fontolóra véve, be kell látnunk, bogy főleg kisbirtokosaink helyzete tarthatlan, és itt, tőkeszegény államban, csak tőke-társulás segíthet.

Adjunk alkalmat birtokosainknak arra, hogy pénzszükségletöket, jövő reményeik lekötése nélkül kielégíthessék, és bizton hisz-