Eger - hetilap, 1876
1876-11-16 / 46. szám
364 tik, hogy az új gyógyszertár annyira felesleges, hogy saját fenáli- hatása is veszélyeztetnék, mi a jelen esetben nem mondható, mert Verpeléttői—Hevesig, Egertől—Gyöngyösig gyógyszertár nem találtaik, a vidék pedig, hol a gyógyszertár feállittatni cóloztatik, éppen ezen terület közepén fekszik ; mindezeknél fogva felirat intéztetik a m. kir. belügyminiszterhez melyben az felkéretik, hogy Káálban egy személyes üzleti jogú gyóg3'szertárt éngedélyezzen. A tejgazdaság. (Folytatás.) A tej kezelése. Ha az egészséges tejet fejés után egy ideig a levegőn hagyjuk, az apró vajgolyócskák tejfel alakjában a felszínre jőnek, a tej pedig megalszik é3 savanyú lesz. Ezen meg- alvás annál gyorsabban megy véghez, — de a vajrészeknek különválasztása is annál tökéletlenebb, — minél melegebb a levegő, mi különösen a nyári zivataros időben történik. Hogy a tej, mely közönségesen fejés után a vér f 29—30 R° melegével bir, a neki megfelelő bőmérlékletre f 10 —12 R°aleszállit- assék, fejés után a gyűjtőedényt — mely bádog vagy rézből lehet — hideg, vagy ha lehetséges jegesvizbe kell tennünk. A megszűrt és f 10—12 R° lehűtött tej ezután — hol az alkalom kedvező, vagy magában, vagy a máskor fejt tejjel eladatik, de nyáron csak a nap hűvösebb részében szállittatik el, vagy a tejes kamrában letétetik. A tejes kamrának 10—12 R° hömértéklettiaek kell lenni, nem ha 10° alul van, akkor a tej sűrű lesz, és a vajrészecskéket mert igen engedi feljőni ; ellenkezőleg 12° magasabb meleg gyorsabb, de tökéletlen kifejlődésére szolgál a tejfelnek, mely csekélyebb jó- ságu leend. A tejeskamrában a legnagyobb tisztaságnak kell uralkodnia; mérsékelten világos-, gözmentes- és könnyen szellőztethctönek kell lennie; a boltozottak, kikövezettek vagy cementezettek a legjobbak. Káros az, ha a tejet setét kamra- vagy pincébe, hol savanyu főzelék vagy más hasonló is van, vagy lakszobába teszszük, mert az ilyen helyeken levő gőz, a vajjövedék értéke-, mennyisége- és jóságából levon, vagy is azt megrontja. Nyáron a tejesfazekak köre, tatott volna, — az eger-füzesabonyi távirdavonalnak épen hat órára volt szüksége. Auch gut ! * * * * Tejjel mézzel folyó nagy Magyarországunkon a dicsőségesen uralkodó alkotmányos adóexecutio nem t’om hányadik esztendejében, mily eldorádói boldog életet élünk Eger városában, tanúsítja a következő érzékeny jelenet, mely az egri kir. törvényszék tanácsteremében, ma egy hete, f. hó 9-én tartott fenyitö ülésben folyt le. A vádlottak padján körülbelül 23 szegény paraszt ül, kik azon bilnténynyel vannak vádolva, hogy a tőlök adóhátralék miatt exe- cutio folytán lefoglalt élelmi szereket fölemésztették — ergo elsikkasztották. Vallomások alapján a bűn constatáltatván, a bírák szigora a főbünösöket, számszerint vagy 20-at, 24 órai áristomra Ítél, háromnak pedig megkegyelmez. Ekkor a fölmentettek, s a bíróság közt a következő érdekes párbeszéd fejük elő. — Hát, kérjük alássan, aztán mikor bocsátják el becsukott cimboráinkat ? — Holnap reggel. — Hát aztán, addig kapna k-e enni? — Minden bizonynyal. — No hát úgy instáljuk alássan, méltóztassék a többiekkel együtt minket is becsukatni! * * * Fánikának, a „szép szivarárusnőnek“ valamelyik közel rokonát Ítélte el hamis eskü miatt, fogságra az egri kir. törvényszék fenyitö bírósága. Ha mindazon heves vérü szerelmes gavallérokat, kiknek „hamis esküi t“ Fánika naponta hallgatja, el kellene Ítélnie, ugyancsak meggyűlne a baja törvényszékünknek. * * * „Módezajtucg“-bói olvassa Eulália nagysám, hogy a törökök télen deszkára — de egymásfölé ne tétessenek. Mivel pedig a csekély 8—12 cm. magas tejeBfazekakban a tejfel gyorsabban és tökéletesebben kifejlődik, s mivel az üveg és zománcozott kőedények könnyebben tisztogathatók mint a fábóliak : mindig 8—12 cm. magasságú tejesfazekak — de fábóliak sohase — használtassanak. Sajnos, hogy az elsők nagyon könnyen törnek, miért is újabbi időben a szintén jó, erős cinezett bádogból készült — Gussander- féle — tejesfazekak hozattak be. Ha tisztátalan edénybe tejet teszünk, ugv könnyen ártalmas szétbontás eszközöltetik ; azért a tejesedényeket minden használat után meleg lúgban kell kifőznünk, s hideg vízben leöblítvén, kiszárítanunk. Ha jó, friss tejjel a fennebb elmondottak szerint bánunk el és nyugodni hagyjuk, (mert minden mozdítás reá nézve ártalmas) akkor a zsirgolyócskákkal kevert rész felszáll, mely tejfelnek neveztetik; és ez minél lassabban történik, annál zsírosabb leend a tej. A tejfel már 12 óra elmúlása után legnagyobb részben a felső rétegre jö ; ennek édeses ize van, melytől az alsó kékessé lett átlátszó rész marad vissza. Ezután az alsó rész is összefüggővé lesz, s a tejfellel együtt könnyű, kellemes savanyt vesz fel; ettől a tejfel igen savanyú és taplós lesz, de sűrűsége előtt az alsó rétegben a sajtanyag és savórész már elválik. Úgy tetszik ekkor, mintha a tejfel — vagy is a vajrészek — megsokasodtak volna; ami meg nem történhetik, mert noha sajtanyaggal szaporodik, de a vajgolyócskák már az előbbi 12—24 óra alatt a felszínre jöttek ; s azon számítása a gazda-asszonyoknak, hogy ha a tejet tovább hagyják állni, a tej fel több leend, nem egyéb balhiedelemnél; mert ezen idő alatt nem gyarapodik a tejfel mással, mint sajtanyaggal. A savanyu tejfelből nem nyerhetünk több vajat mint az édesből, mely a legizletesebb vajat adja. Azonban az édes tejfelnél a vajgo lyócskák nehezebben és kevésbbé tökéletesen hozhatók egybe, azért a köptibe vagy a tejfeles fazékba savanyt kell öntenünk. Legkésőbb 48 óra alatt a tej lefelezendő, és 48 óránál tovább a köpüléssel sem kell várni. A k ö p U 1 é s. A vajgolyócskák vékony hüvelylyel vannak körülvéve, melyek lökés, ütés vagy rázás által elszakadnak. Ezen munkát, mely által a szabaddá lett vajgolyócskák mindig nagyobb csomóba egyesittetnek, köpülésnek nevezzük. Friss tejnek köpülése tökéletlenül, és nagyobb idő ráfordítása által eszközölhető. és szerbek háborúskodnak egymással, s a törökök legutóbb elfoglalták a szerbek legerősebb positióit. — Igaz-e, mama, hogy a töröknek szabad több feleséget. is tartani ? — Igaz édesem. Némely töröknek háromszáz is van. — Ugy-e mama, a szerbek rácok ? — Azok, gyermekem. — Hiszen, mama, Egerben is vannak rácok. Hát aztán nem jönnek el ide a — törökök? * * * A múlt napokban a következő érdekes levelet kapta e lapok szerkesztősége : Tisztölt Szerkesztő úr ! Csak képzelje, lelkem teremtette, rossz akarójim rám fogták, hogy én vagyok az a „megnévtelenlevelezö,* dáma, pedig akár mind a tiz ujjamra megmernék esküdni, hogy, a szeretőimen kivül (azokat is megbántam !) soha senkinek életemben levelet nem írtam, csak most magának, lelkem adta. Biz isten igaz. Sőt ha tudnám, hogy kebelbaráttyaim valamelyike hirem tuttom nélkül követte volna el azt az impertinencziát, fogadom istenem, nem kopna többet a foga abban a sok jó — vacsorában. És miután- ságosan hozzám hasonló delnők itt többen is vagyunk, kik kebelbarátokkal bírván, nagy ártatlanul mindenféle gyanúsításoknak vagyunk kitéve, legokosabban tenné lelkem szerkesztő úr, ha az illető delnőnek s levélgyártó kebelbarátnak neveit minden teketória nélkül kihirdetné, hadd néznénk az ö szépséges szemeikbe. Honleányi üdvözlettel Tyúkodi Veronika, m. p. szalma-özvegy. (Végtelenül sajnáljuk, hogy a t. asszonyság óhajának, minden jóakaratunk mellett sem tehetünk eleget, miután a t. „megnévtelen- íevelezettek“ a levélgyárnok delnő s iródiák kebelbarátjának neveit nem kötötték az orrunkra. Szerk.)
