Eger - hetilap, 1876
1876-09-21 / 38. szám
299 küldöttségem 1 egyetcrtüleg eljáró megyei küldöttség választása iránti megkeresése, Gömör megye alispánjának és a közmunka-szakosztály előterjesztése. 31) Szent-Maria község képviselőtestületének, a község vagyonát képező kántortanitói laknak eladása, e helyett egy újnak megvétele és az e célból szükséges kölcsönnek a község ingatlan birtokára zálogjogilag bekebeleztethetése iránt hozott határozata, illetőleg kérvénye, — sa közigazgatási szakosztály véleménye. 32. ) Gyöngyös város képviselőtestületének 142. sz. kőbánya használatát betiltó határozata ellen Fökövy Sándor és Puskás János által közbetett felebbezés és a megyei főügyész véleménye. 33. ) Kápolna község képviselőtestületének a kath. hitfelekezet képviselete s a lelkész, kántor és harangozó közt a deputátumok és természetbeni szolgálmányok felett újabb három évre kötött egyezségre vonatkozó határozata, — a közigazgatási szakosztály véleményével. 34) Goór Péter felebbezése, Eger város képviselőtestületének, a kért kegydijt megtagadó 1479. sz. végzése ellen; a közigazgatási szakosztály előterjesztésével. 35) T. Sz.-Imre község több évi, már egyszer beadott, ref. anyaköDyveinek ismételt lemásolásából fölmerült költségek tárgyá- bani beadvány s a pénzügyi szakosztály véleménye. 36) Kisköre község kérvénye, hogy a várfenék — kisköre-tas- konyi ut, a megyei utak sorába vétessék föl, és a f. é. II. felére esendő közmunka arra 'forditassék, — a közmunka szakosztály előterjesztésével. 37) Kápolna község képviselőtestületének az utcai és korcsmái rendetlenségek meggátlását célzó határozata, a tiszti főügyész véleményével. 38) Boczonád község kérvénye, a közmunkaváltságnak egyszeres árban leendő lefizethetése iránt, a közmunka-szakosztály előterjesztésével. 29) Zubek Alajos árvaszéki kiadó folyamodványa segélyvagy kölcsön engedélyezéseért, és a pénzügyi szakosztály előterjesztése. 40) Pásztó mezőváros képviselőtestületének a szervezkedési szabályrendelet módosítása tárgyában hozott határozatai, s a közigazgatási szakosztály véleménye. 41) Trebitscher Samu és Deutsch Éliás kérvénye, a Sólymoson illetéktelenül felvstt közmunka letöltéséért, és a közmunka-szakosztály előterjesztése. 42) Feldebrö község jegyzőjének fizetése felemelése iránti kérvénye, a közigazgatási szakosztály véleményével. 43) Pataky Ferenc s társai gyöngyösi lakosoknak panasza, a városi közlegelönek mikénti használata iránt hozott képviselőtestületi határozat ellen, a közigazgatási szakosztály előterjesztésével. 44) Kápolna község képviselőtestületének a községi pénztárnoki állás megszüntetése iránti határozata a közigazgatási szakosztály véleményével. 45) Sírok község kérvénye, hogy az 1874. évi közmunkatartozás, az 1875. évben teljesített munkatöbblet beszámításával törlesztessék, és a kétszeres váltság behajtása megszüntettessék, a közmunka szakosztály előterjesztésével. 46) Apcz mezőváros képviselőtestületének, a szervezkedési szabályrendelet módosításai iránti határozatai s a közigazgatási szakosztály véleménye. 47) Tarna-Eörs község kérvénye, hogy a bolt Tárná medrén fennállott hid ismét helyreállittassék, a közmunka szakosztály előterjesztésével. 48) Gy.-Tarján község képviselőtestületének a szervezkedési szabályrendelet módosítása iránti kérelme, s a közigazgatási szakosztály véleménye. 39) Gy.-Tarján, Gy.-Oroszi, és Dorogháza községek pótköltségvetések 50) Átány község birája Szilágyi József 1875. évi közpénztári, Poroszló község birája Hajdú Mihály 1873, 1874, 1875. évi, T. Nána község birája, Fabó István 1872, 1873, 1874. évi büntetés-pénztári, T.-Fllred község pénztárnoka Gacsal Ferenc 1874,1875. évi közpénztári számadása, a gazdasági s pénzügyi szakosztály véleménye» élöterjesztésével. Levelek a szegedi orsz. kiállításból. (Saját tudósitónktól.) III. Az állatkiállitás aránylag a leggyöngébbnek tűnik föl, mintha nem is földmivel ő ország lennénk; s ha a mezőhegyesi — Hjaj, mikor levettek lábamról ! Egy hónapig úsztam a turóshaluskában, minden délre kijárt az itce borom, „édes apuska,“ „gyöngyöm Feruska“ voltam ; azt mondták, hogy lám minő irigyleni való dolgom lesz már nekem ezentúl ; ök majd bajlódnak mindennel, én csak élek a készből ; addig simogattak, öcsém, hogy én aláírtam mindent, a mit előmbe raktak. Bezzeg aztán fordult a kocka, a vig nótának szomorú lett a vége! Feri bácsi lesütötte fejét. Miska mély gondolatokba merülve kétszer háromszor végig sétálta a szobát, aztán megállt Feri bácsi előtt, felhúzta két vállát, szétterjesztette két tenyerét, s igy nyilatkozott : — Ha igy áll a dolog, akkor én nem látok más utat módot, hanem csak: „Ütni kel 11“ — Igen, csak ütni kell ! ez a legártatlanabb mód, — recsegett az árendás, ki mint hires feleségtartó férfiú volt ismeretes szerte a vidéken. Feri bácsi elsápadt. — Jaj öcsém, de vakmerő emberek vagytok, hátha megtudják ! — Épen az kell, hogy nagyon is megtudják, meg kell annak lenni, ha törik szakad is. Minek volt Temerinben bátyám, ha egy asszonyi állattal sem mer szembe szállani? Csak ütni kell! fogadom, Feri bácsi lesz a nyertes, pubitapi kell a hátát mindaddig, mig a szive meg nem puhul ; fogadni merek: vagy megbecsülik, vagy kiadják a jussát. — Igen, az ifjú úr bölcsen beszél, ez a legártatlanabb mód ! „Lóval sarkantyú nélkül ; aszonynyal ütés télkülu nem megyünk semmire — dissertált az árendás, kinek ez, úgy látszott, kedvenc themája volt. — Ereje van bátyámnak elég, abból nincsen hiba, izmos, mint egy bivaly, rázzon meg csak engem, de amúgy istenesen. Feri bácsi mellen fogta Miskát,s a mint mondva volt, megrázta amúgy istenesen, a kalap ide, a pipa amoda esett, azonkívül a rokk- jában is alig hogy megmaradhatott. — Ejnye aki karimázta, de megfogott bátyám ! ! — Úgy kívántad öcsém. — No ereje van elég, azt látom. De hát bátorsága ? — Hehj öcsém ! az az, amit én régen keresek, de nem találok meg ! — Dehogy nem, a ki Temerinbe el mer menni, az nem bátortalan ember. — Elmenni elmentem ; de féltem is ám. — Pfuj ! né mondja ki hát olyan nagyon illetlenül bátyám ! — Dejsz' öcsém, nem bolondság az, egy várost lángokban látni. Hej de sok pipára rá lehetett volna gyújtani mellette ! — De azért nem ájult el ijedtében úgy-e ? — Nem ájultam, de szaladtam irgalmatlanul! —• No látja, bátyám; a ki szalad, az bizonyos élénk működést visz véghez, tehát nem lehet halálra ijedve, tehát nem lehet gyáva, tehát bátyám bátor ember. Feri bácsi e fényes logikának hinni kezdett. — Igen ám, de kettő ellen, egy magam ! — Nobizon; tanult exercirozni, tudja, hogy kell támadni, védeni többes lovasság ellen ; úgy tegyen. — De többes boszorkány ellen ? ! Ezen ártatlan megjegyzés úgy kihozta sodrából Mihály öcsémet, hogy semmi okos felelet nem jött ajakára, hanem csak bámult, és szivében igazat adott Feri bácsinak. „Mint a dió törve jó, Az asszony csak verve jó!“ Az árendás ezen verses mondattal jött segítségére Mihály öcsémnek. — Igaza van árendás úr, csak ütni kell; ez a legártatlanabb mód! Aztán az is nagy hibája Feri bácsinak, hogy rettenetes lassan ejti a szót; mérgesebben kell beszélni. Fogadni mernék, káromkodni sem tud becsületesen. — Tudok biz én ; mordiázom teringette ! — Puff! mit ér az ? ettől egy gyermek sem ijed el! Ugyan kérem, árendás úr, nem lenne szives betanítani bátyámat egy tisztességes káromkodásra ; mint aféle huszárviselt ember ért hozzá. Jancsi hozz fel bort, a két itcésben. (Folyt, köv.)
