Eger - hetilap, 1876
1876-08-31 / 35. szám
27 6 betegség esetéu gyakran innét került ki az orvos dija és a gyógyszertári költség, az adóvégrehajtástól gyakran ez menté meg a házat ! De magunknál is látunk hasonló áóvetkezmékyeket. Egy bölcs b r a m i u azt mondja: „aki nem szoktatja gyér mekeit a takarékosságra, az azokat hallgatagon tolvajlásra tanúja.*^ Államtestiink iegsajgóbb sebe anyagi s különösen pénzügyi viszonyaink mostoha helyzete. — Eunek enyhítése, gyógyítása veszi leginkább igénybe valamint kormányunk, úgy törvényhozó testületünk gondját s fáradozását is. — Közreműködői minden állampolgárnak bazaíiui szent kötelme. Amidőn tehát az iskola a mellett, hogy a növendékeket alkalmi magyarázatok által a gazdálkodásra ébreszti és buzdítja, ahoz tanszereik és ruházatjuk megbecsülését és jókarban tartásár gondozó felügyelete áltál szoktatja, őket szolgálatokkal szerzett érdemeikért jutalmul vagy ajándékul nyert, de nélkülözhető krajcárjaiknak megtakarítása által a gazdálkodásban még gyakorolja is, legelőször közvetve a haza iránti tartozásának és hivatásának tesz eleget, másodszor a szüléket, kik ezernyi peldi után gyermekeiket a tékozlástól és ebből eiedő veszedelmektől féltik, meguyugta-ja, közvetlenül pedig magát az ifjú sarjadékot nemcsak anyagilag, hanem — miután a tudomány és a jó tettekben nyilvánuló igazi erkölcs az anyagi jólét alapján könnyebben megszerezhető, — szellemileg is boldogítja. Sajnálni tudnók mindazokat, kik az iskolai takarékpénztárak nak ezen itt röviden vázolt előnyei és sok helyütt már nyilvánult áldásos eredményei dacára is ellenei tudnának lenni. Miután azonban ezen üdvös és hasznos intézmény ügye a t. közönséget, de kivált a szülőket érdekli, röviden csak a következőket kérjük figyelembe vétetni. Népiskoláinkban a gyermekeket okos és jó emberekké kívánjuk nevelni, hogy mindenekelőtt jókká és pedig oly jókká, hogy másokon segíteni ne csak akarjanak, hanem tudjanak is; — azután oly okosakká, hogy necsak mától holnapig, hanem továbbra is legyen előrelátásuk, —■ ue csak költeni, hanem — miután nagyobb részének idővel nem egyedül maga személyéről, hanem másokról is kell gondoskodnia — szerezni, takarítani is tudjanak, továbbá az igazságos uton-módou kínálkozó haszon megtartásában, sőt elnyerésében ügyesek — szóval életképesek legyenek. — Aki pedig nem takarékos, az teljesen sem nem jó, mert mind magát, mind hozzátartozóit veszni hagyja, sem nem elég okos, mert 2-j-l helyett 2 — 1 hez nyúl. A bir- és nyervágy igen kevés kivétellel ma már minden, kivált a nemcsak magáról, hanem másokról is gondoskodni tartozó emberben megvan; és ezt a korszellem s naponkint nagyobb mérvben felmerülő igények és szükségletek hozták magukkal, kiirtásuk hasztalan törekvés lenne; — ezt a gyermekben, nehogy magára hagyatva elfajuljon, és fanyar gyümölcsöt teremjen, a becsületesség határai között és helyes módon fejleszteni, akinek tetszik, tartsa nevetségesnek; — mi azt hiszszük, legjobban nevet, ki utoljára nevet; ez pedig nem az lesz, akiből a birvágy kihalt. Az iskolai takarékpénztár semmi egyebet nem célozván, mint a gyermekeset takarékossághoz való szoktatás által vergődő emberekké uevelni, kik a helyett, hogy minduntalan másokra szoruljanak. magukon és embertársaikon segitni képesek legyenek ; ezen elv, és az ellenvetett vastag materiaíismus s lejtője között nagy, igen nagy hézag van, annyival is inkább, mert a takarékossághoz vaió szoktatás korán sem történik a szív nemesitő egyéb erény háttérbe szorításával, hanem ezek ápolásán kivlil mellékesen és csak ezekhez illeszthetöleg kezeltetik. A megeshető visszaélési föltevések, miután nincs a nap alatt oly üdvös és szent intézmény, melyben megtörtént visszaélésre ujjal mutatni ne lehetne; ezek valamint egyebütt, úgy szemben az iskolai takarékpénztárral sem lehetnek érvek, annái kevésbbé döntő hatásúak. E pontot illetőleg azonban, mivel a viszszaélésre közömbösek lenni nem tudunk, még is kérjük a szülőket, ha gyermekeik részéről az iskolai takarékpénztár ellen valami visszaélést tapasztalnának, szíveskedjenek azt az illető osztálytanítóval közölni, ki szépmódjával a bajt bizonyuyal orvosolni fogja. Ha Deák Ferenc utólsó időben nem lett volna oly rósz egészségi állapotban, ő — bizonyosan felszólalt, és activ részt vett volna ez ügyben. És így legyen szabad hinnünk, hogy az ellenvetések — melyeknek a közvélemény úgy sem igen hisz, nemsokára meg fognak szűnni, s Deák Ferenc óhajtása teijesülend ; hadd örvendjen szelleme, látván, hogy nyilatkozata meghozta halála után is az ö életében óhajtott sikert. Mily hóditó érzület lehet ez egy ta nitónak, gondolván, bogy ő több száz gyermeket szoktatott a takarékossági erkölcsre. Lörinczfy János. Városi ügyek. 1876-ik évi aug. hó 27-én Eger városa részéröl tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak : A f. év és hó 13-án tartott ülés jegyzőkönyvének észrevétel- nélküli hitelesítése után : feloivastaíott Gavalszky János rajztaaitó kérelme, melyben az ellene emelt panaszt vele, nyilatkozat végett, közöltetni kéri; — ez ügyben szükségleudő vizsgálat eszközlése végett a f. évi 3427. számú végzéssel megbízott küldöttségnek kia- datik. Elnöklő polgármester előterjeszti, miként legközelebb a m. kir. földmivelés, ipar- és kereskedelmi ministeriuiutól 13258 szám alatti rendelet bocsájtatott ki, mely szerint Zemplén, Abauj és Borsod megye bortermő vidékein, azon indokból, mert ott a bort lefejteni nem szokás, és mert a bor még az eredeti hordóstól k rül forgalomba ; megengedi, hogy ezen hordók űrtartalma, az uj méter-mérték behozatalával megállapított hitelesítési eljárás mellőzesével, egy mérő pálcával határoztassék meg ; — minthogy pedig Eger városa, mely nagy mennyiségű veres bort termel, melyet lefejteni nem szokás, és mely az eredeti hordóval kerül forgalomba ; és igy a régi borral telt hordók tartalmuk minőségének károsítása nélkül az 1874-ik éri 9334. szám alatt kiadott ministeri szabályrendeletben megállapított hitelesítési eljárás foganatba vétele végett ki nem iirithetök ; ugyanazért a földmivelés ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium felkérendő lenne, hogy elöl hivatkozott 13258. számú rendeletben szabályozott hitelesítési eljárást Eger városára kiterjeszteni raéltóztas- sék. Az elnöki indítvány elfogadtatik, s ily értelmű felterjesztés készítése elrendeltetik. Elnöki előterjesztés folytán a katonai irodák szállásbére fe- lülpótlásáboz 54 forint utalványoztatik ; továbbá az őszi gyakorlatra öszpontositandó katonaság részére szükséglendő szalma, s a főzéshez megkívántaié famennyiség beszerzésére a városi tanács felhatalmaztatík. Végül Mák József f. év augusztus havában tűz által károsult felnémeti negyedbeli lakos részére könyör adománygyűjtés elrendeltetik. Heti szemle. A szünetelő magyar képviselőház szept. 28-ára fog összehivatni. Ugyanakkorra szándékozik az osztrák kormány, bir szerint, a birodalmi gyűlést is összehívni. A törvényhatósági közgyűlések, melyekben a közigazgatási bizottságok tagjai fognak megválasztatni, a belügyminister határozata folytáu, jövő szept. hó 20 — 30-ka közt lesznek megtartandók. A közig, bizottságok okt. 2-án fogják müködésöket megkezdeni. Simouyi Lajos b. minister visszalépése folytán, hir szerint, a kereskedelmi ministerium vezetését Tisza K. a belügyi tárcát Péehy T., a közlekedésügyit pedig gr. Szapáry Gyula fogja átvenni. Klapka a porta által neki felajánlott magasabb parancsnoki állomást nem fogadta el, s Sztambult már elhagyta. Budapesten e napokban több átutazó oroszt fogtak el, mind fiatal egyéneket, kik Szerbiába készültek, állítólag, hadi szolgálatba. A letartóztatottak orvosoknak és sebészeknek adták ki magokat, azonban semmi orvos-sebészi műszereket nem találtak nálok, hanem igen is revolvereket, miket azonnal elkoboztak tőlök. Másnap azonban, az orosz consul közbenjárására, szabadon bocsáttattak. Egy nő és egy gyermek is volt velők. A n t o n e 1 1 i bibornok, a szentszék hírneves államtitkára, iszonyú szenvedések közt haldoklik. A szultán egészségi állapota legújabb birek szerint, teljesen reménytelen. V. Murad azon rögeszmében szenved, hogy üldözik, s ezért mindenkiben gyilkost lát, s az illetőt vagy megrohanja, vagy sírva búvik el előle. A napokban is földhöz vágta sógorát, Kéri basát. Egy újabb palota forradalom, mely valószinüleg bekövetkezik, végzetszerü bonyodalmakba keverhetné az úgy is súlyos bajokkal terhelt ozmán birodalmat. A keleti harc most éli válságos perceit. Lehet, hogy mire e sorok napvilágot látnak, a vérengző háború, minőhöz hasonlót, kegyetlenségek tekintetében, a nagyszabású hadviseléshez szokott Európa, az újabb, civilisált korban, már nem is álmodott, — végkép megszűnik, s helyét a diplomatia szelidebb, vagy legalább is vérte- len toliharca fogja, a hadakozó felek közt békeközvetitis céljából, felváltani. A döntő ütközet, mint a tudósításokból értesülünk, az alexináci erődített helyek körül, közel egy hete foly már; s bár a a szerbek, fővezérük Csernajeffel együtt, váltir d csekesznek, hogy
