Eger - hetilap, 1876
1876-08-10 / 32. szám
251 Egyleti élet. 1876. augusztus 3 án az egri önkénles tűzoltó egylet részéröl tartolt választmányi Ülésben következő ügyek tárgyaitattak : Olvastatott Kempelen Béla alparanesnok jelentése a Sugárféle gözma'om leégésével végzett f. év julius 6-iki Itizesetről, melyben egyszersmind panaszolja, hogy a toronyírök kötelességüket annyira hanyagul teljesítik, bogy legti bbször akkor jelzetek, midőn már az egész épület lángban van, sőt mindennapi dolog, hogy az egyleti őrség kérdéseire nem is felelnek, miért is ez ügyben intézkedést kér tétetni. A felolvasott jelentes tudomásul vétetik. Mennyiben pedig a jelentésből az tűnik ki, bogy a toronyőrök kötelességeiket nem teljesítve, a tűz jelzéseket hanyagul, s oly későn teljesitik, hogy a miatt az egész város veszélyeztetve, s biszámiibatlan károsodásnak van kitéve; az egri íökáptalan újólag felkérendő, miként a szolgálatukat banyagul teljesítő toronyőröket kötelességeik szigorú foganatosítására utasítani, s a mennyiben ennek ellenében ia szolgálatukkal visszaélnének, fenyítés végett a rendőrségnek átergedni szíveskedjék. Végül id. Mózer Aidái egri lakosnak, ki eddigi tapasztalat szerint valamennyi tűzesetnél a helyszínén megjelenve, az oltásban lankadást nem ismerő buzgalommal vesz részt, továbbá az egri érsek uradalmi igazgatóságnak, Szele Gábor kanonok, Hartl Ede uraknak, úgy a Schwartz István cégnek, mint olyanoknak, kik minden tüzeset alkalmával foga'aikat viz hordásra átengedni szívesek, ezen- nel jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatik. Icditvány folytán: különösen azon célból, hogy a toronyörök, azon város-részt vagy u'cát, melyben a tűz kiütött, a lakosságnak azonnal biztos tudomására juttasztbassák, illetőleg a toronyból lemondhassák, egy „bangcsö" megvétele elrendeltetik, s beszerzésével a főparancsnok megbizatik. Kempelen Béla alparanesnok, Bodnár László egri lakos által az egylet javára felajánlott 6 frt 34 kr. bemutatja; A bemutatott bat forint harmincnégy kr. bevételbe leendő vezetés végett e öiiaiik, s ezen összegnekTavasy Antal egyleti elnöktől leendő átvételére egyleti pénztárnok utasittatik, s egyszersmind adományozó Bodnár Lászlónak köszönet szavaztatik. Tavasy Antal egyleti elnök jelenti, hogy az örtanya előtt lg- vö kút használatáért a mellékelt kimutatás szerint 6 frt befizettetett. A jelzett címen befolyt 6 frt pénztári kezelés alá ezennel elöiratik, s ezen összegnek Tavasy Antal egyleti elnöktől leendő átvételére egyleti pénztáronok utasittatik. Miről Eötvös József pérztárnok végzésileg értesítendő. A parancsnokság jelenti, hogy Csabala Endre önkéntes tűzoltó az ei genelmcsséget több Ízben megtagídta, miért is az egyleti tagok sorából az alapszabályok értelmében törUltetni kéri. Ezen bejelentés folytán Csabala Endre nüködö tag mint a parancsnoki meghagyást több Ízben nem te ljesítő, az alapszabályok 15 §-rak II. pontja értelmében a nüködö tagok közül kitiltatik s ezen kitiltás a helybeli lapban közzéíé'etni baiároztatik. — Miről a parancsnokság és Csabala Érdre végzésileg értesitecdök. Kempelen Béla alparanesnok bejelentése folytán : Lázár Mór nüködö tagul felvétetik, s illetőségének számbavételére egyleti pénztárnok utasittatik. Miről Lázár Mór, főparancsnok s pénztárnok végzésileg érresitendöb. Végül Gaál Lajos urnák, ki a kiállított s tulajdonát képező szai vas-marhák megszemlélés eért befolyt mintegy 48 frnyi összeget az egyletnek ajándékozta; ezen az egylet irányában hozott ál- dozatkészségeéit je gyzökönyvileg köszönet szavaztatik. Heti szemle. Királyunk ö felségének legközelebb az olasz trónörökös és neje ő fenségeik lesznek Bécsben yendégei. Szende honvédelmi minister e napokban körutat tett az alvidéken, s az ottani bonvédzászlóaljakat megszemlélte. Közelebbről gr. Szapáry altábornagy is szemlét tartott a birodalom déli határain felállított hadesapatok fölött. ba az őriás üres hengerbe, melynek küllő alakra készített rostélyos csövein át az óriás nyomás óriási erővel, óriási távolságra löveli. Ha pedig az eső már elég, a 3 esztendős kis gyerek beleakasztja a 8 ágú villát a medence nyolc csapjába, belekapaszkodik, egyet ránt rajta ... s a viz nem ömlők a lapátos kerekekre — s ez örökmozgót y, anélkül, hogy pihenése által örökmozgony lenni megszűnnék, — pauzái. Később répa metélőt, szecska-vágót, kukorica-morzsolót, cséplő-gépet fogok hozzá csatolni. De most egyelőre megelégszem az esővel. Schildkrot Izaiás mégegyszer hódolatteljes szemeket mutatva a geniális landsmancak, siet a számtalan kerék-, korong-, tengely-, henger-, szivattyú-, csavarból álló egyszerű alkotmányhoz. Május 15-én kell az első kísérletnek megtartatnia. Gundibart meginvitálja a vidék intelligens, és intelligenstelen közönségét majálisra. Tusnelda is elbuc-uzik nehány órára kedves Filcmélájától és annak számtalan cicáitól, s annak rende szerint felékitve magát, adja a szives háziasszonyt. A vendég-koszorúhoz tartoztam én is. A vendégkoszoru kíváncsian leste a percet, midőn a gépek egy mozsár-durranásra működni fognak. A mozsár durran. A gépek nyolc-nyolc béres örök mozgása folytán puskázui kezdik a vizet .... addig, mig a mendencéikbe jóelőre bekészitett vízben tart. Akkor hortyognak, prüszkölnek, s végre megteszik a malitiát, hogy az egész publikum 6zeme láttára elállanak. Tusnelda piros erca elhalványodifc, Gundibart halvány arca kipirul, a v ecdégkoszoru bán ul, azt biszi, hogy ennek is igy kell lennie. Sebildkrot jelenik meg egyszerre verejtékes homlokával. — Uram . . ! mindennek passz! A csövek bedugultak, a szivattyúk nem működnek. Ha gépeinek hasznukat akarja venni, vezettesse ide a Tiszát, öt mértföldröl ! és vontató lovakat 5 vármegyéből ! . . . E szerint oda van az utólsó mézeskalács ! Gundibart keserűségében beleharap a sótartóba, s egy hölgyvendéget csirke-csonttal kináigat. Miután a vendégség eloszlott, én ottmaradtam vigasztalni a szerencsétlent. Sok szomorú embert láttam azóta, de hozzá hasonlót egyet sem ! Nem volt ez élőlény, hanem csak egy rozzant sipláda, mely ből a fájdalom nyomása alatt folytonos: „ja, ja! szó, szó ! ja, ja!u felkiáltások törtek elő. Egész éjjel szemét sem hunyta be. Azt hittem, megőrül. Taláo meg is örült volna, ha már kora reggel Tusnelda uem jő hozzá. — Gundikám jóreggelt . . . vagy talán te le sem feküdtél." Gundibart úgy látszik, nera is hallja szeretett oldalbordá jának édes aggódó, szavát. — Talán beteg vagy Gundikám ? Semmi felelet. — Nem szeretsz te már engem Gundikám?! Hallgatás. — Vagy talán szekirozni, v< xálni akarsz te papír fogyasztó, masina-rontó ! ! — Mi az ? ki beszél itt masináról? — morog felütve lehor- gasztott fejét Gundibart. — Én la! Bronz Tusnelda, a te szomorodott szivü bitestársad, aki okosabban tette volna, ba egy malomkövet kötött volpg nyakába, s beieugrott volna az első kútba, a helyett, hogy nőddé legyen! — Igazad lehet. — Szörnyűség! igazam lehet! Hát annyira meguntad már velem az életet, te tékozló, te cbarlatáp?! Gundibart emez utolsó névre talán sírjából is kikelne, nem csoda tehát, hogy éltében kikel, és kihívó hangon kérdi : — És mit akarsz te most nálam ? — Mitakarok?! Szörnyű ember! Azt akarom, hogy talpra állj! bogy a fejedet emeidd fel ! hogy Dekem pénzt adj! — Pénzt ? — Gundibart egyszerre visszanyeri egész lelki nyugalmát. — Pénzt akarsz tőlem? — Igen is, azt akarok. — Édesem, akkor ne nálam zörgess, mert nekem egy garasom sincs ! — Nincsen!! Nem volt-e még a múlt héten 10000 forintod? *
