Eger - hetilap, 1876
1876-07-13 / 28. szám
219 jeles színtársulatok működnek, — mig más városokban, hol állandó színház, s színtársulat mm létezik, — időről időre, sőt mondhatnék évről évre megfordul egy-egy jobban szervezett vidéki szintársulat : addig nálunk, Egerben, úgy szólván egy évtized alatt egyszer, leg- fölebb kétszer juthatunk hasonló szerencséhez. Az utóbbi két évtized alatt ha megemlítjük, hogy Latabár jelesül szervezett színtársulata kétszer, s azonkívül Hubay és Sztupa szintén derekas szervezetű társulata egyszer fordultak meg városunkban, mirdent elmondottunk, mi e pár évtized alatt szinügyi viszonyainkra nézve említésre méltó volt. A többi, itt idönkint megfordult vidéki színtársulatok alig érdemesek a szóra. Némi kivételt csak akkor képeztek, ha fővárosi vendégművész szerepelt közöttök. S mi annak az oka, hogy városunkat a jobban szervezett színtársulatok nem szívesen keresik föl? Talán a páríolásbiány? Nem mondhatnék. Latabár nagy &zabású, számos tagból álló, rendszerezett, jól vezetett s rendesen fizetett társulata ismételve fölkereste az egrieket, s dacára annak, hogy itt, állandó szinbáz hiányában, drága pénzen kellett nyári színkört állítani, mind ő (Latabár), mind pedig Sztupa Hubay, e sorok Írójának őszintén kinyilatkoztatták, hogy az egri közönség pártolásával teljesen meg vanrak elégedve; mig a többi, itt megfordult szerényebb, vagy gyarlóbb társulatok, babár rendszerint a kedvezőbb téli idényt vették nálunk igénybe, többnyire dificittel, vagy legalább panaszszal váltak meg tőlünk. Miben rejlik itt a baj forrása, az elmondottakból önként kidéiül. Városunk szép számú művelt közönsége a „valódi művészetet" szives örömest pártolja, s mióta e lapok szerkesztője közbenjárásával kiegyengette az útját, hogy Egert a hazánkban körútra induló európai hirü művészek, s müvésztársulatok is fölkeresik : ezeknek mindeddig nem volt okuk panaszkodni az egri közönség pártolása ellen. Ha tehát valamely szintársulat nem találja föl nálunk a kellő támogatást, úgy ez esetben nem a közönség indolentiájában, részvétlenségében, banem bizonyára az illető társulat gyarlóságában keresendő s található föl a baj gyökere. Az ilyen bukott társulatok azután országszerte veszett nevét költik városunk müvészetpártolásának. S egy részt ez, de más és föscdronynyal átfont zsinórból, melyen a villanyos sárkányt a viharos felhőbe felbocsáták, 2—3 méter hosszúságú szikrák ugrottak ki pisztolylövéshez hasonló durranással, a mint ezt nemcsak Franklin, hanem több más természetvizsgáló is tapasztalta s bebizonyította. Ily szikrákkal már viilanypaiackok töltettek meg s velők átalában a villanygép minden egyéb hatása végbezvitetett. Minthogy vihar idején a telsőbb légkör tetemes villanyossággal bir, ez okból a villámot is villanyszikrának tekinthetjük, melynek világítása végetlen sebességgel terjed s annál erősebb, minél telvébbek valának villanyfolyammal a vezető Viharfelhők. A villanygép szikrái ugyanoly anyagokból állanak, mint a viharfelhők villámai s sajátságos hatásaikra nézve a legtökéletesebben megegyeznek egymással.' A tudományos búvárkodás azonban még jelenleg sem képes biztosan megmondani : mikép jő a légkör s mikép jönek általa a felhők villanyos állapotba ; meg kell elégednünk az ide vágó gyantásokkal s bizonylatokkal. Pouillet szerint a tavakból s tengerekből, melyeknek vizei soha sem tiszták egészen, hanem idegen nemű részekkel vegyültek, szüntelen villany fejük ki, mihelyt kipárologni kezdenek, a légkör megtisztítására gőzt nemzendök. NagyoD elfogadható az alapigazság, hogy miként gyanta, üveg, kén, pecsétvi- a8z, papiros s egyéb nemvezetőkhöz vagy gyönge vezetőkhöz tartozó anyagok dörzsölés által villanyt fejlesztenek ki : úgy a levegő gyors haladásában a földfölűlet tárgyaihoz (hegyekhez) dörzsölődib s villanyossá lesz. A kérdésre: hogy megy véghez a villanyosság összegyűlése a magasabb légrétegekben ? azzal felelhetünk, hogy a meleg évszakban a nagy légmérsékletváltozás következtében, az alsóbb légrétegek gyakran gyorsan felemelkednek, mi által az alant képződött villanyos erő azonnal fölér, mig ^ellenben a hidegebb évszakban a légrétegek inkább vízszintesen mozognak tova s azért is, mielőtt fölszállnának, alkalmuk van a felvett villanyosságot a földszinének lassankint ismét átadni. Innen lehet kimagyarázni, miért gyakoribb az égi háború nyáron, mint más évszakokban. Nagyon természetes, hogy a magasban lebegő, vízből — jó villanyvezetö — álló fellegek a villanyossagot magokba fölvehetik s kedvező körülmények közt szikra alakjában magokból kiadhatják. Egy tünemény ellenben sokáig megfejteden maradt s csak az újabb időben nyert kielégítő magyarázatot, jóllehet a villámháritó elméletére nézve nagyon fonrészt egy állandó színház hiánya oka annak, hogy városunkat, főleg a kedvezőbb téli sai sonban, jóravaló színtársulatok csak nagy ritkán keresik föl. S e körülmény a valódi művészetet kedvelő s szivesen pártoló egri müveit közönségre nézve ngy élvezeti, mint társadalmi szempontból is elég baj. Olyan baj azonban, melyen segíteni lehet, és segiteni kell is. De hogyan ? Némelyek azon nézetben vannak, miszerint az állandó színház hiánya egyedtiü oka annak, hogy városunk jobb színtársulatokat csak nagy ritkán fogadhat falai közé. Tagadbatlan, miként Thália papjai szívesebben telepszenek meg oly helyeken, hol állandó templomokban áldozhatnak a Múzsának, mintsem ott, hol elébb áldozatépületet önmagoknak kell emelniök, mielőtt sátorfáikat félti hetnék. Prózailag szólva : az állandó színház nemcsak emeli a színművészet tekintélyét s méltóságát, nemcsak fokozza a színtársulatok kényelmét s buzgalmát, de jelentékenyen növeli egyszersmind a közönségnél a jó Ízlést, s a szinügy pártolását. Nem áll azonban, hogy, ha állandó szinházzal bírunk, ez esetben már a színművészet emelése iránti hazafias kötelességünknek megfeleltünk. Ha nincs a színművészet iránt fogékony, azt szóval tettel pártoló, az iránt lelkesülő, müveit, nagy közönségünk, hiába van állandó színházunk. A Thália papja is oltárából él, s hol a múzsa föikentje üres falaknak papol, csakhamar fölkopik az álla, s fölszedi a sátorfát, hogy jobb hazát menjen keresni. Miskolc, Szabadka, s még több városaink, bár csinos és alkalmas állandó színházzal birnak, épen ngy, mint Eger, szintén csak hébekorban láthatnak egy egy jobb vidéki színtársulatot. (Folytatjuk.) Egyleti élet. A Heves- és K.-Szolnokmegyei orvos-gyógyszerész-egylet 1876. évi május hó 29-én Egerben tartott évi nagygyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. (Vége.) 9. Az adminisírativ ügyek az alapsza bályok érteimében elvétos. Sok tényből — melyeknek körülményes fejtegetése itt nagyon messze vinne — kitetszik ugyanis, hogy ama villámkisütést nem lassanként szaporodott, banem hirtelen összegyűlt villanyosság előzi meg és okozza. Kisérljük meg e talányt röviden megfejteni. A mint tudva van, a látható vizgöz, mely által a felleg is ké- peztetik, igen apró üres buborékokból áll, melyeknek nagysága optikai tüneményekből igen pontosan meghatározható. Illetékes számítások bizotyitják, miként e bólyagocskák átmérője körülbelül hét tizezredrész büvtlyk, vizboritékuknak vastagsága pedig ez átmérőnek 30 ad részét teszi. Ekként ki van számitva a viz súlya is, mely egy gőzbuborékkal egyesülve van s az egy szemernek (gran) ötszázmilliómé drészét teszi, úgy, hogy a vizhólyagcsáknak teljes esőcseppekké pattanásánál s összefolyásánál száz millió buborék képez egyetlen */5 gran súlyú esöcseppecskét. Eme százmillió hó- lyagocska összes felülete körülbelül 3690-szerte nagyobb, mint az y5-rész gran súlyú cseppek bármelyike. Minthogy a villanyos erő valamely testnek csak külső fölületén van, tehát könnyen megfogható, hogy ha a kis pára- vagy gőzbuborékok csak csekély mértékben villanyosak volnának is, esőcseppekké egyesülésöknél a villanyosság egy több mint báromezerszer összpontositott állapotba megy át s igy nyerheti meg egy szikra átugrásához szükséges feszülését. Képzeljünk már most egy sűrűn összenyomott hólyagocskák- ból álló felleget s tegyük fel, hogy valahol néhány buborék véletlenül szétpattan, s igy a legközelebbi hólyagcsák oly taszítást szenvednek, hogy ezek is szétpattannak s e szétpukkanás egy pillanat alatt elterjed az egész felhőben. Ennek következménye a hirtelen képződött nagy esötömeg, mely gyorsan ömlik alá s a cseppeben háromezerszer összpontositott villanyosságot villámalakjában kibocsátja. Ezzel nagyon megegyezik amaz ismert jelenség, hogy vihar alkalmával az erős villámlást rövid, de nagy futó eső szokta követni. Annyi bizonyos, hogy a viharfelhők közönséges fellegek, melyek nagymennyiségű vilanynyal vannak megtelve. Ha két oly felhő közeledik egymáshoz, melyekben a vilanyosság különböző, a villany az egyikből a másikba ugrik át — egyesül — ez által ered a villámlás. (Vége köv.) *
