Eger - hetilap, 1876
1876-07-06 / 27. szám
210 A nép párnáját s vetőmagját elexequálják a pénzügyi közegek s tőle mégis azt követelni, hogy ő a haza ügyéért, ennek adóságaiért, rósz gazdálkodásaiért lelkesüljön ; a nép éveken át éhezik s küzd az ínséggel, nyomorral, és mégis az ö hazafias áldozat-készségére történik hivatkozás! ! Ez valósággal satyrája a tényleges helyzetnek, a népképviseletnek; és olyan követelés, amelyet az éveken át hivatalosan folytatott eszélytelen államgazdálkodás egyátaljábau nem igazol. Lelkűnkből óhajtjuk : hogy azon visszás államgazdálkodást a Tisza-kormány tovább ne folytassa ; s ha már a múlt országos költségvetés összeállításánál több megtakarítást nem birtak eszközölni, de jövőre még erősebben hozzá lássanak;a „defalkaláshoz,11 mivel valósággal nevetséges eljárás akkor milliókba kerülő operaházat emelni, ének-academiát állítani stb. a mikor az adózó nép lót-fut, sir, jajgat s éhezik, mert ágybélijét s mindennapi kenyerét szedik s kótyavetyélik el. Lörinczfy János. Egyleti élet. A Heves- és K.-Szolnokmegyei orvos-gyógyszerész-egylet 1876. évi május hó 29-én Egerben tartott évi nagygyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. I. Elnök Dr. Schönberger üdvözölvén az egybegytilt tagokat, visszapillant az egylet múlt évi működésére 8 hangsúlyozza különösen, hogy ily szerény körben mozgó egyletnek nem lehet feladata az exact tudományosság terén nagyot és fontosat teremteni, hanem saját keretében némi haladást tanúsítva, főleg a gyakorlat terén felmerülő kóresetek, kórrajzok elbeszélése, megvitatása, értekezések tartása, a közügyeket érdeklő kérdések fejtegetése által érhetjük el kitűzött célunkat. Ezenkívül a collegialitás megszilárditása és fön- tartása szintén egyik főfeladatát képezi egyleti létünknek s ha ezen irányban is eleget tettünk kötelezettségünknek, egyleti életünk második főcélját, második követelményét is biztosítottuk. A nagygyűlések sorában a jelen naggyülés — 7-ik. Midőn tavaly elnöknek választatott, kérte az egylet támogatását és hogy a működés egyöntetű legyen, bogy a cél, melyet az egylet úgy a tudományosság, A T A Magyar-osztrák Történelmi naptár. Közli : Kürthy Jenő. J Ú 1 i. 1- én. Mészáros fővezér a letett Görgey helyett. 1849. 2- án. Görgey megtartja a fővezérséget : „inkább nevezzenek árulónak, mint szamárnak !u — Komáromnál győz, sebet kap. 1849. 3- án. Debrecen megüzeni a közeledő orosznak hódolatát 1849. — Königgrátzi ütközet. 1866. 4- én. A tisztikar demonstrál Görgey mellett 1849. — Velence átadatik Napóleonnak 1866. 5- én. Az országgyűlés megnyitása 1848. 6- án. Szül. Miksa mexicói császár 1832. — Haynau elmozdi- tatik hivatalától 1850. 7- én. Párizs 2-or capitulât a szövetségeseknek 1815. — Görgey lemond, de a tisztikar kérelmére ismét megmarad s kijelenti, hogy hatalma alatt állani annyit tesz, mint ellenkezni a kormánynyal. 1849. 8- ác. Bécsbn lemond a Pillersdorf ministerium. — Kiss Ernő a bánsági hadak parancsnoka. 1848. 9- én. Ausztria, Svécia, Spanyol-, Bajor- és Szászország szövetsége XIV. Lajos ellen 1686. — A bécsi congress, vége 1815. 10- én. Csaták Corbachnál 1760, — Hollabrunnál 1809, és Montefalciore mellett 1861. 11- én. Verseci csata, a szerb vezér elesik 1848.— Ácsi csata, magyar vesztesség; — Haynau megszállja Pestet. 1849. 12- én. Kossuth kijelenti, hogy ha valaki diktátorságra vágynék, azt ő maga gyilkolná meg. 1848. — Fogarasi csata 1849. 13- án. II. vértörvényszék Csehországban 1621. — Bárcsay Ákos erdélyi fejedelmet felakasztatják Erdély rendei 1661. — Károly herceg először rohanja meg Budát 1686. — Villovo és Mosorini csaták 1849. mint a coliegialis együttlét terén elérni óhajt, biztos sikerre vezessen. Köszönetét fejezi ki az egylet tagjainak szívélyes és ügybuzgó magatartásukért. Köszönetét elnöki elődjének, valamint Hor- vát tagtárs úrnak, ki betegsége dacára az egylet ügyei iránt mindig a legnagyobb ügyszeretetét és buzgalmat tanúsította. Most azonban mielőtt még bezárná szavait, kötelességének tartja abbeli aggodalmának kifejezést adni, miszerint az egylet léte, fönmara- dása a körülmények összehatása folytán kérdésessé vált. A lefolyt év alatt a gyűlésekben a tagok igen csekély számmal vettek részt. Kevesen vannak az egyleti tagok s ha még ily kis szám mellett még a gyűlések is gyér látogatásban részesülnek — okvetlen fel kell bomlania az egyleti viszonynak. Még egyszer köszönetét mond az egylet megjelent tagjainak s a nagygyűlést, mint e sorban a 7-iket, megnyitottnak nyilvánítja. 2. Dr. Kösztier titkár felolvassa a múlt évről szóló titkári jelentést. Tudomásúl vétetik. 3 Dr. Schwartz a számvizsgáló bizottság elnöke, a pénztár állapotáról tesz előterjesztést. A pénztári számadások a legnagyobb rendben találtattak s a pénztárnok felmentését indítványozza. Egyhangúlag elfogadtatik s Köllner egyl. pénztárnok úrnak jegyzőkönyvileg elismerés és köszönet szavaztatik meg. 4. Köllner L. pénztárnok beterjeszti az 1876/7 évre szóló költségvetést. Tudomásul vétetik. 5. Dr. Schwartz kérdést tesz az iránt, ha vájjon a költségvetésbe fel vannak-e még véve az egylet szolnokmegyei tagjai is? Miután ezek egy újonnan alakítandó megye lakosai leendnek és igy Hevesmegyéhez tartozni többé nem fognak? Dr. Schwartz kérdéses fölszólalása tudomásúl vétetik s az ezen kérdésbeni határozat azon időre halasztatik, midőn az új megyei kikerekitési törvény hatályba lépend. 6. Lapok és folyóiratok a jövő egyl. év folyamára ugyanazok maradnak, mint a múlt évben, Dr. Szentkirályi indítványára a „Wien. Med. Wochenschrift'1 cimü szaklapra az egylet előfizet. A magy. 14- én. Hunyadi és Kapistrán diadala Nándorfehérvárnál 1456. — A török bekeríti Bécset 1683. — I. József Rákóczyt és Bercsényit hazaárulóknak nyilvánítja 1709. — Meghalt Laudon 1790. — Sz. Tamás első ostroma 1848. — Jeliasitsch megveretik Hegyesnél 1849. 15- én. Logodi hős halála Szabácsnál 1521. — Véres csata Pé- terváradnál, Tomory hátrál a török elől 1526.— Étskai csata 1848. — Csata Trobitsaunál 1866. 16- án. Meghalt Robert Károly 1343. — Károly herceg megveri a törököt Esztergomnál 1685. — A iütaki- 1848, s a szerdafalvai ütközetek 1849. 17- én. A földvári csata 1848. — Bach igazságügyminister 18- án. Ausztria semlegesnek nyilatkoztatja magát a poroszfrancia háborúban 1870. 19- én. Károly főherceg megveri a franciákat Uterathnál 1796. — Krics és Stratimirovics kivégeztetése; — Haynau Pestre teszi főhadiszállását 1849. 20- án. Szolimán Mohácsnál fogadja Zápolya kézcsókját 1529. — Buda ostromállapotban; túrái csata 1849. 21- én. Szepsi-sz. györgyi csatározás; — Líiders megveszi Sze- bent; — Görgey az orosz cárnak felajánlja a magyar koronát 1849. 22- én. Soliman Eszék alatt (III. hadjárata) 1532. — Károly herceg megadásra szólítja fel a budai basát, a puskaporos torony légbe repül 1686. — A bécsi országgyűlés megnyitása 1848. — A noudorfi és blumenaui csaták 1866. 23- án. Kont és társai lenyakaztatnak 1395. — Pancsovát megszállja, Uzdint felgyújtja a szerb ; — Radeczky győz Roverbellonál 1848. — Bem sikertelen hadjárata Moldvában 1849. 24- én. Meghalt Kölesei Ferenc 1838. 25- én. Felsőmagyarországi zendülés. Zemplénben az urak és zsidók legyilkoltatnak 1831. — Fegyvernyugvás Ausztria és Olaszország között 1866. 26- án. Fegyvernyugvás Ausztria és Poroszország közt 1866. 27- én. A budai basa száz fejet függeszt ki a stambuli kapu]fölé. R G A.
