Eger - hetilap, 1876
1876-06-22 / 25. szám
XV. év-folyani. 21 szára. 1876. jnnins 22-én Előfizetési dij : Egész évre Félévre Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám 5 t't kr. 2 ft 50 fer. 1 ft 30 ki. — 45 kr.- 12 kr. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely utón 6, bélyegedé fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. I Politikai $ vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal : a Ijcenrai nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj liáz a lyceum átellenében) s minden k. postalúvatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Művészeti állapotaink. I. Zene. Közelebbről városunkban több oly kőiülmény merült, fel, melyek alkalomszerűvé teszik, hogy művészi viszonyairk állapotait ez idő szerint egy kissé szellőztessük. Ismeretes dolrg, hogy jelenleg városunkban egy számos tagból álló n ükedvelö szintámilat tart előadásokat a hazai árvízkárosultak javára, s eddigi előadásai által úgy n üélvezet, mirt anyagi haszon tekintetében, örvendetesen szép eredményt ért el. Legutóbb kitűzött előadása azonban, a „TüLdérlak Magyarbonban“ cimti énekes nepeziin.fi, közbejött kellemetlen kőiülraények miatt, nem tartathatott meg. A darabia gonddal begyakorlott katonai zenekar ugyanis, az előadás estéjén, bizonyos intriguák következtében, nem adatott a mükedvelőtár. ulat rendelkezésére; mi miatt a darabot eléadni nem lehetett. E sajnos tapasztalat, de meg azon kőiülmény is, hogy aő jelenleg városunkban állomásozó hg. Wasa-gyalogsorezred törzse, s ezzel együtt az ezred zenekara is, innét pár hó nntlva áthelyeztetik, s alig lehet kilátásunk rá, hogy egyhamar ismét katonai zenekart kaphassunk, — mi, közbe legyen mondva, eléggé szomorú körülmény nemesebb műéivel? után vágyó művelt közönségünkre nézve, — azután meg — valljuk meg az igazat! — a főszékesegyházi zenekar gyarlósága is, nagyon érezhetővé teszik egy, a mtii- gényeknek megfelelőleg szervezendő városi zenekar szervezését. Némely buzgó, és speciális hazafi érzelmektől áthatott polgártársaink e biányoü, egy jó e i g à n y-z enekar szervezése által vélnek segíthetni, s e végből közelebbről aláírási ivek is bocsáttattak ki e cél anyagi támogatására, olyképen, hogy az aláirők a cigány banda föntartására bavonkint È0 kr. fizetésére kötelezendik magokat. *) Előrebocsátjuk, miszerint mi, részünkről a jó cigányzenének nemcsak ellenségei nem, — de sőt különös kedvelői s pártolói vagyunk. Tudjuk, liogy gyönyöiti magyar dalainkat igaz érzéssel eljátszani, valódi magyar jellemmel, zamattal exequálni egyedül, és kizárólag csak a velünk együttérző barna pbarao ivadék képes. Minden egyéb zenekar, legyen az a legjelesbb, s legjobban szervezett s vezetett, az ő bolt kóláiról bizonyos virtuozitással játszbatja le magyar zeneműveinket, de ama sajátszerti hangulatot, érzést, ama bensőséget, mely magyar dalaink természetében, jellemében gyökerezik, — visszaadni nem képes. De ba ezt őszintén, s méltán elismerjük is: kénytelenek vagyunk mégis bevallani, hogy egy müveit városi közönség általános és magasabb igényeit a legjobb eigánybanda sem képes kielégite- ni. E célra egy jól szervezett és vezényelt, számosabb tagból álló polgári zenekar kivántatik, mely minden mii-igényeknek képes legyen megfelelni. Csak a legutóbbi színházi botrányos esetre kell emlékeznünk, hogy szavaink igazsága azoDDal kitűnjék. A katonai zenekar nélkül, alkalmas polgári zenekar hiányában, a „Tündérlak" előadása, dacára annak, hogy a szini személyzet teljesen be vala töltve, s a szerepek és énekrészletek kellő szabatossággal betanulva, — nem vala megtartható. *) E célból egy aláírási iv szerkesztőségünknél is le van téve azok számára, kik a célt ez értelemben anyagilag is támogatni hajlandók. Ha egy jó polgári zenekart szervezünk, s azt anyagilag kellőkép támogatjuk : ennek igen sok és nevezetes közművelődési s magasabb társadalmi előnyei lesznek. Elsőben is: akár rendes szin- társulati, akár műkedvelői szini előadásokhoz nem fogunk szorulni a katonai zenekarra, főleg, ba ilyenünk nem is lesz. A polgári zenekar e tekintetben az igényeknek teljesen meg fog felelni. Másodszor : a polgári zenekar télen sétahangversenyeket, nyáron kerti térzenéket rendezhet betenkint, melyeknek jövedelmei mig egy részt a zenekar föntartási költségeit tetemesen könnyitni fogják, másrészt az előadások a magasabb müélvek után vágyó, s különösen a művelt hölgvközönség nemesebb szórakozásának is egyik fő tényezői lesznek. Ezt pedig különösen szükség hangsúlyoznunk, ba meggondoljuk, hogy mily kevés itt városunkban az alkalom, hol derék és buzgó hölgyeinknek tisztesebb, s izlésteljesebb szórakozási eszközöket nyújthatunk. Igaz, hogy az ilyetén zene-előadások, melyekben a résztvevő müveit közönség a képzetlen füleknek csak kellemetlen, s visszatetsző klassikus zenemüveket, opera-részleteket, s többv efféléket fog kiválólag hallani, — némely lelkesebb hazánkfiát egyáltalán nem fogják mulattatni, mert hát az ilyen zenébe nem lehet— belé kurjangatni. S azonkívül azt is fagyon jól tudjuk, bogy bor mellé, s ahhoz, Logy a magyar ember s i r y a-v i g a d j on, kedvenc nótáját a fülébe húzássá, azt a bandával együtt maga is dúdolhassa, s az elárvult bonybaza szomorú sorsán elkeseredjen, nemes „spitz“-et vegyen n^gába, s úgy vagdalja bujában a palackokat — ha nem a fejekhez -^legalább is a falhoz: ebhez, mondjuk, par excellence csak cigány zene kell, — egyéb muzsika nem alkalmas. No de, azt biszszük, hogy e derék urak számára és gyönyörködtetésére ezentúl is fönmar^dnak a cigánybandák, s ha a katonai zenekar nem, bizonyosan efëÿ fölállítandó polgári zenekar sem fogja kimúlásuk fölött a gyász-indulót eltrombitálni. Az illető uraknak tehát a poigári zenekar fönállása esetére is fönmarad az alkalmuk a cigánybandák mellett mulatni s ezeket protegálni; de ne kívánják azt, hogy az ő speciális kedvökért, bármily jól szervezett, de más magasabb alkalmaknál, például táncvigalmak- és színházi előadásoknál kizárólag nem alkalmazható cigány-bandát föntartsunk, s azt rendszeres anyagi támogatásban részesítsük, főleg midőn ez által hölgyeinknek, — kiket mégis csak kiváló figyelemre kell minden müveit embernek méltatnia, — ez áltál épen semmi műélvezetet nem nyújthatunk. Nem akarunk itt a külföld városaira hivatkozni, hol rendszeres és igen jeles polgári zenekarok saját erejükből tartják főn magokat, s kiváló művészi zene-előadásaik által a közművelődésre, s a társas élet szellemi emelkedésére rendkívüli befolyással vannak. Aki valaha például Drezdában járt, s ott a városi müveit közönség esti sétány-helyén, az úgynevezett „Brühlsche Teras- se“-on az ott működő jeles polgári zenekar művészi előadásait hallotta, — nem kétkedünk, hogy mélyen át van hatva szavaink igazságától. De ne menjünk ily messzire. Hiszen közvetlen közelből is találunk figyelmeztető s intő példát! Tekintsünk csak kis szomszédunkra — a derék Gyöngyösre. Ott a város polgárságának pártolása egy aránylag igen tűrhető s derék műkedvelői polgári zenekart állított össze s tart főn, mely a gyöngyösi műkedvelők szini előadásainál kiváló s megbecstilhetlen szolgálatot teszen, s melylyel e műkedvelő színtársulat képes volt már operetteket is előadni, mig mi, egriek, hol any- nyi számos és derék zene-erő van, a katonai zenekar hiányában,
