Eger - hetilap, 1876

1876-06-15 / 24. szám

186 a t örök-déliszláv kérdés hova és mivé lehető kifejlődése és annak az ősz trák-magyar monarchiára nézve létkockáztató nemzetközi1, ktiz- del emmé lehető elfajulása. Hogy a keleti bonyodalmak elébb vagy utóbb hová és mivé lyukadnak ki s azok nyomán micsodás chaos fog elöállani : ezt senki sem tudja megmondani annál inkább, mert Andrássy gróf a hírlapok szerint maga is csak annyiv íl biztatja magát: hogy egy évig talán csak el tart a béke?!? Ez majdnem kétségbeejtő]kilátás. A ki felfogja azt, hogy az egyes nemzetek és államok íétsorsa, azok egész jövője : a magas politika intézőinek jó sikert előidéző sakkhuzásaitól, ügyeskedéseitől és egymásfölé kerekedni tudástól függ ; — a mindazok felett ábránd Délkül észlelődö magyar politi­kust kiválólag a keleti ügyek időnkénti mozzanatai, változó fordula­tai s hova fejlődése aggaszthatják legfélelmesebben; és pedig nagyon méltán. Azon feltételek, a melyeket a déliszláv felkelők nevében elő adtak a béke-alkudozások bevezetése végett, oda mennek ki : mint­ha azon szerény alattvalók azt kívánnák, hogy a török császár fizes­sen adót az ő részükre, — továbbá az ö számukra minden megél­hetési tényezőkről gondoskodjék a nélkül, hogy ök alattvalói kötel­meik teljesítésén törjék fejőket ; egy szóval minél elébb pusztuljon el a török államiság a pokolba. Az alakoskodó alkudozások egyes mozzanatai azt árulják el, hogy ott azjorosz diplomatiai művészek, a sokszorosan ügyeskedő ámitgatás két kulacsos gonosz szerepét játszák. Azért rettegjünk előre, hogy ezen orosz diplomátiai művé­szek valahogy minket is be ne húzzanak a credóha, mert ha eddig is calamitásokkal küzdeni kénytelenek valánk, akkor ezekkel még súlyosabban megrohanna leendünk. Löriczfiy János. Városi ügyek. 1870-ik évi juo. hó 11-én Eger városa részéről tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak: A folyó év május 7 iki ülés jegyzőkönyvének észrevétel nél­küli hitelesítése után, elnöklő polgármester előterjeszti, miként a központi választmány tagjai közöl időközben Bánóczy József és Mártonffy Lajos elbalálozván, kiknek helyeik az 1874 ik 33. t. c. 20. § a értelmében választás utján betöltendő; miért is e testületet a választás megejtésére felhívja ; ennek folytán : a hiányzó közpon­ti választmány tagjaiul Csiky Sándor és Szederkényi Nándor vá'asz- tattak meg. Felolvastatott megyei főmérnök Kubik Endre ur által cSlba vett — a hatvan első negyedet a makiári külvárossal összekötő ut és hid építés, nem különben a város alsó malma mikénti kiépí­tésének megvizsgálásával megbízott küldöttség véleményes jelenté­se, mely szerint mindkét rendbeli építkezést a város részére előnyös­nek találta. Tudomásul vétetik, s erről Kubik Endre főmérnök ur azzal értesittetik, hogy az építendő ut és bid tervrajzát, a város ré­szére megküldeni szíveskedjék. A város a'só malma építkezésére vonatkozólag jelentést tevő kü döttség megbizatik, miként az épít­kezést befejezte után ismét vizsgálja meg, s arról: vajon azt helyes­nek s tökéletesnek találta-e? e testülethez jelentést tegyen. Felolvastatott Reincz Rudolf egri lakos kérelme, melyszerint a hernyó le nem szedetése miatt a m. rendörkapitányi hivatal által reá rótt 5 frt. birság alól magát felmentetni kéri. Ezen kérvény feletti határozathozatalra e testület illetéktelen lévén, ez indokból folyamodó kérelmével elutasittatik. Végül elnöki indítvány folytán a kisdedovoda rendezésével Tavaly Antal polgármester elnöklete alatt: Csiky Sándor, Derszib Rudolf, Fülöp József, Fekete Károly, Gyubek Lajos, Szederkényi Nándor képviselők, és Dusárdy József főjegyző bízattak meg. Levelezés. T isza-Fürcd, jun. 2 án 1876. Miként érez a nem várt zaj által csendes fészkéből felriasztott madár? miként, ha oda visszatérvén, azt még feldúlva is találja ? ki tudná azt megmondani. így járt Tisza-Halász községe is az idei nagy árviz által, amint ezt e lapok olvasói is eléggé tudják. Népe visszaköltözködötí már volt telepfészkébe ; de hogy ta­lálta? mily állapotban? erről személyesen is meg akarván győződni, épen a tegnapi napon Tisza-Eörvényröl kirándulást intéztem oda egy ladikon többed magammal. De jelenben a Tisza ismét telidesten teli van ; a tiszafüredi rébnél 16' 8" a viz magsssága; s tartósan ömleszti árját a közvet­len rétekre, miket pedig már szép kövér mező kezdett zöld bárso­nyával beborítani. Mint a futó csillag az égen, repültünk a sebes folyam tükrén, bámulva az ez alatt lévő vizoszlop magasságát, s hátrahagyva vizi utazásunkban kü önféle alakú, szebbnél szebb tiszavölgyi tájképe­ke1, természet alkotta parkokat, nyílásokat, miket lombos fűzfák, majd ékes koronával biró magas nyárfák vegyesen szegélyeznek. Alig telt bele félóra, már ott termettünk. Úgy tűnt fel előttünk e kis telephely, mint egy a világ szine T Á R G A. Magyar-osztrák Történelmi naptár. Közli : Kiirth\ Jené. J u n i. 1- én. Mátyás király 8000 emberrel Bécsbe vonul 1485. — Szent-Mihàly I. ostroma 1848 2- án. Kolozsvári csata, Rákóczy halálos sebet kap 1660. — A kormány Pestről Szegedre költözik 184^. 3- án. Ausztria, Francia és Angolország jegyzéke az oroszhoz a lengyel ügyben 1863. 4- én. A magentai csata 1859.] — A kormány Debrecenből Pestre megy 1849. 5- én. Nagyváradot megmenti Heister a töröktől 1692. — Ge­nua mngadja magát az osztráknak 1800. 6 án. Thurn, hadával Bécs alatt fenyegeti II. Ferdinandot 1619 — Az ónodi gyűlésen Túróé követei legyilkoltalak 1707. — Perczel 9000 emberrel üldözni indúl Jellasich 25000 emberét 1849. 7- én. Lipót császár népfelkelést rendel a török ellen 1663. — Zieby helyébe Majláth neveztetik ki 1865. 8- án. I. Ferenc József császár magyar királylyá koronázta- tik 1867. 9- ód. I. Ferenc császár N ipoleon fiának keresztatyja 1811. — Kossuth Bemet megkínálja a fövezérséggel. 1848. — A katonai fö- törvényszék megszüntetése 1865. 10- én. Rác reactio az unió miatt 1848. — Milos szerb fejede­lem meggyilkoltatik 1868. 11- én. Katonai zavargások Pesten, — 200,000 honvéd — meg­szavazva, erdélyi unió 1848. 12- én. Bach miniszter Becsben; — Hrabovszky megrohanja Ka­locsát 1848. — Miksa császár Mexikóba vonúl 1864. 13- án. Csornai csata, Salm herceg elfogatik 1849. 14 én. A marengoi — 1800, — a győri — 1807 ; — a hegyesi csaták 1849. — Ausztria szerződése a Portával 1854. — Poroszor­szág 6 hadcsapatot tesz mozgóvá 1859. 15 én. Meghalt Habsburg Rudolf 1291. — Zavarok Prágában 1848. 16- án. Zsigárdi csata, a magyar hátrál 1849. 17- én. Paskiewitsch átlépi a magyar határt 1849. — A bor- vát-magyar regnicoláris küldöttség utolsó sikertelen ülése 1866. 18 án. Károly herceg megkezdi Buda ostromát 1686. — Kol- linnál Daum megveri Nagy Frigyest ; — alapúi a Mária Terézia- rend 1757. — Waterloo, 1815. 19 én. Magyarország basaság 1547. — Miksa mexikói császár agjonlövetik 1867. 20 án. A pozsonyi országgyűlés megerősíti III. Károly prag- matica sanctioját 1722. A magyar kormány a vésztörvényszéket megszünteti 1849. — A kolozsvári országgyűlés feloszlatása 1863. — Osztrák-olasz hadüzenet 1866. — A szebeni országgyűlés határo­zatai megsemmisiUetnek 1867. 21 én. Ütközet Perednél, Görgey megveretik 1849. — A po­rosz hadat tizen; — az országgyűlés elnapoltatik 1866. 22-cn. Győr megadja magát a franciának 1809. — Birodalmi gyűlés Bécsben 1848. — A porosz király találkozása Ferenc József császárral Karlsbadban 1864.

Next

/
Thumbnails
Contents